
Bár folyamatosan növekszik az érdeklődés az autizmusban alkalmazott digitális támogató technológia iránt, az ilyen eszközöknek ritkán tesztelik a használhatóságát. Ennek egyik oka az lehet, hogy a bevett, a felhasználó verbalizációjára és introspekciójára építő módszerek autizmussal élő felhasználók esetén kevésbé alkalmazhatóak. Ezeknek a verbális módszereknek jó alternatíváját kínálja a tekintetkövetéses módszertan, bár mindmáig kevés ismeret áll rendelkezésünkre, hogy a tekintetirány mely jellegzetességei utalhatnak használhatósági problémákra. Ebben a vizsgálatban a fixációs időtartamra koncentráltunk, ami megmutatja mennyi időbe telik egy adott dizájn elemből az információ kinyerése. A HANDS mobil alkalmazás felhasználói felületét vizsgáltuk 11 neurotipikus és 11 autizmussal élő serdülő részvételével. A fixációs időtartamok alapján elkülöníthetőek a könnyen és nehezen értelmezhető dizájn elemek, illetve láthatóvá válik, hogy a szoftver tanulása során mely elemek válnak egyre könnyebben értelmezhetőbbekké.
Az eredmények arra is rámutattak, hogy a HANDS esetében a felhasználói felület különböző elemei az autizmussal élő felhasználók számára is ugyanannyira voltak jelentésteliek, mint a neurotipikus felhasználók számára, tehát a felület egyenlő hozzáférést biztosít.
Kulcsszavak: felhasználói tesztelés, használhatóság, tekintetkövetés, autizmus, támogató technológia