Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Szocializáció és Társadalmi folyamatok Program

dorimariasi@hotmail.com

A kutatás Becker és Wagner gender identitás modelljén (Becker&Wagner, 2009) alapulva vizsgálta a nők szakmai és magánéleti identitása közti összefüggéseket. A modellre támaszkodva, de azt átértelmezve hoztunk létre olyan kísérleti helyzeteket, ahol a progresszív gender sztereotípiával egyező, illetve ellentmondó információk érték a kísérleti személyeket. Az alaphelyzetben a HR-es női résztvevők ajánlóleveleket olvastak egy maszkulin területen dolgozó azonos végzettséggel rendelkező nőről vagy férfiról, aki A) magánéletében feminin B) maszkulin hobbit űz, illetve C) semmilyen hobbit nem végez. Ezután értékelniük kellett, hogy az ajánlólevélben szereplő személy szimpatikus-e nekik, mennyire tartják kompetensnek, felvennék-e a meghirdetett pozícióra, végül milyen fizetést kínálnának neki. Első hipotézisünk alapján a feminin hobbit űző férfiakat szimpatikusabbnak ítélik meg egy maszkulin állás esetében, és a kompetenciájuk megítélése nem változik. Második hipotézisünkben azt feltételeztük, hogy a maszkulin hobbit űző nőket kompetensebbnek ítélik meg egy maszkulin állás esetében, de kevésbé szimpatikusnak. Eredményeink alátámasztották azt az elképzelést, hogy a szabadidős tevékenység fajtája eltérő módon befolyásolja a nőkről és a férfiakról kialakított gender sztereotípiákat. A szabadidős tevékenységek elemzése és értelmezése további kutatásokra hívja fel a figyelmet.

Kulcsszavak: gender identitás modell, szabadidős szerep, munkahelyi szerep, nemi sztereotípiák