
A mindennapi stresszre adott gyakori válasz a szorongás (Atkinson, 2005), amely az iskolában is jelentkezik. Az iskolai teljesítményhelyzetek során megjelenő vizsgaszorongás mellett külön is beszélhetünk a tantárgyi szorongásról. A tantárgyi szorongás a szorongás specifikus formája, amely az iskolai szituációk és jellemzők veszélyként való észleléséből fakad, így kötődhet például a tanárhoz, a tantárgyhoz, vagy a teljesítményhelyzethez (Attri, Neelam, 2013). Az eddig kutatott területei között szerepel az általunk vizsgált matematikai szorongás (Nótin, 2011), emellett a természettudományi, az olvasási, az idegen nyelvi, illetve a minden tantárgyhoz köthető vizsgaszorongás (Cassady, 2010). A tantárgyi szorongás az alkalmazott pszichológia olyan kutatási területe, amely vizsgálata az iskolapszichológusi és pedagógusi munkához nyújthat hasznos segítséget. A jelenség vizsgálatának relevanciája abban rejlik, hogy a tanulók gyakran megfelelő képességek és elegendő tanulás mellett is gyengén teljesítenek az iskolában, amelynek hátterében a szorongás valamely formája áll (Józsa, Székely, 2004). Noha jól ismert tény, hogy szorongás a kellemetlen érzések és gondolatok révén gátolja a munkamemória folyamatokat, ezáltal csökkentik a teljesítményt, mégis bizonyos esetekben a kimagasló teljesítmény előzményei között fedezhetjük fel (Attri, Neelam, 2013). Az összefüggések feltárása érdekében az általunk kidolgozott Tantárgyi szorongás kérdőív nagy mintán történő megbízhatóság - és validitás vizsgálatát végezzük el középiskolás tanulók körében. Elővizsgálatunk (N=64) eredményei alapján a kérdőív megbízható mérőeszköze lehet a tantárgyi szorongásnak (Cronbach-alfa 0,9), amely elkülönül a vizsgaszorongástól, illetve az állapot- és vonásszorongástól.
Kulcsszavak: szorongás, iskolai teljesítmény, tantárgyi szorongás kérdőív