Debreceni Egyetem OEC
Magatartástudományi Intézet
Egészségtudományok Doktori Iskola

cserepes.reka@sph.unideb.hu

Háttér: A reprodukciós problémákkal szembenéző párok általában nagyfokú pszichés megterhelésről számolnak be gyermekvállalási próbálkozásaik során, mely érzelmi, kognitív, párkapcsolati és szociális szinten is érzékelhető. Az egyéni reakciók nagymértékben befolyásolják, hogy a pár milyen módon éli meg a meddőség okozta krízist.

Módszer: Vizsgálatunkban a reprodukciós zavarral összefüggő Nemzetközi FertiQoL életminőségi kérdőívet és a Beck Depresszió Kérdőívet vettük fel 126 párral, öt magyar meddőségi központban.

Eredmények: A férfiak rendelkeznek jobb mutatókkal mind az életminőség (kivéve a párkapcsolati alskála), mind a depresszió területén (mindegyik p<0.01). A férfiak depresszió-szintje csak a saját életminőségi mutatókkal korrelált (mindegyik p<0.001), míg a nők depresszió-értéke a partner érzelmi, szociális és összes FertiQoL-pontszámával is együttjárást mutatott (mindegyik p<0.05). Azonban mind a férfi, mind a női depresszió-pontszámok együttesen prediktoroknak bizonyultak a párkapcsolat szintjén mért testtudati (ß=-0.241, p<0.001; ß=0.506, p<0.01), szociális (ß=-0.201, p<0.05; ß=0.396, p<0.001) és összes (ß=-0.275, p<0.01; ß=0.459, p<0.001) életminőségi mutatók esetében.

Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy fontos a reprodukciós zavarral küzdő párok meddőségre adott pszichoszociális mutatóinak megismerése, és a reakciók komplexitásának megértéséhez nem csak az egyéni szinteken, hanem a párkapcsolat szintjén megjelenő válaszok vizsgálata is.

Kulcsszavak: reprodukciós zavar, párkapcsolat, életminőség, depresszió