SZTE Idegsebészeti Klinika1,
SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika2,
SZTE Sebészeti Klinika3,
Országos Onkológiai Intézet4,
Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár-, és Egészségtudományi Kar5,
SZTE Pszichológiai Intézet6

poczaveger@gmail.com1

Bevezetés: A PRISM-D rajzteszt használatával részletesebb képet kaphatunk a kórházi osztályokon fekvő páciensek betegségfelfogásáról, és a betegséggel való megküzdésükben jelentős szerepet betöltő tényezőkről.

Minta: Daganatos, idegsebészeti és vesetranszplantált betegek (N=118 fő). Az adatfelvétel helyszínéül az SZTE klinikái, az Országos Onkológiai Intézet, és a Pándy Kálmán Kórház szolgált.

Módszerek: A felvett rajztesztek alapján 6 formáció kategóriát hoztunk létre, amelyek a következők: Összeolvadás (a fontos területeket jelző körök metszik egymást), Betegségpajzs (a körök a betegséget megjelenítő kör körül összpontosulnak), Énpajzs (a körök a szelfet megjelenítő kör körül összpontosulnak), Hálózat (fontos területek szétszórva az élettérben), Védővonal (vízszintes, vagy függőleges sorban a fontos területek), Énrész (a betegség megjelenik a szelfen belül). A páciensek a Beck Depresszió Kérdőívet (BDI) és a Spielberger Szorongás Kérdőívet (STAI) is kitöltötték.

Eredmények: Az Énpajzsot megjelenítő betegeknél szignifikánsan alacsonyabb BDI pontszámot kaptunk, mint az Összeolvadás, a Betegségpajzs és a Védővonal formációt ábrázoló pácienseknél. A vonásszorongás tekintetében is hasonló eredményeket tapasztaltunk. Az Énpajzs kódot kapott betegek szignifikánsan alacsonyabb pontszámokat értek el, mint azok a betegek, akik Betegségpajzs, vagy Védővonal alakzatban jelenítették meg a számukra fontos területeket.

Következtetések: Az Énpajzsot ábrázoló betegek énjüket megfelelően meg tudják védeni a betegséggel szemben, hangulatukra kevésbé jellemző a depresszív és a szorongásos működésmód, így ők a betegséggel való megküzdésben is sikeresebbnek bizonyulnak.

Kulcsszavak: PRISM-D rajzteszt, betegségreprezentációk, megküzdés