
Kutatásunk célja, hogy feltárjuk a szabad térképrajzolás technika alkalmazhatóságának lehetőségeit és feltételeit. Jelen előadásban a mentális térképezést befolyásoló kognitív tényezőkre fókuszálunk, és a vizsgálat során elhangzó instrukció (szerepel-e vagy sem a térkép szó) és a vizsgálati keret (önkormányzati vagy pszichológiai kutatás) hatását mutatjuk be.
Vizsgálatunk tárgyát a budapesti Blaha Lujza tér képezi. Azért ezt a teret választottuk, mert ez Budapest legfélelmetesebb tere (Brózik, Dúll, 2013), valamint mivel az önkormányzat tervei között szerepel a tér átalakítása. Kutatási módszereink között a szabad térképrajzolási technika és kérdőíves felmérés szerepel.
Eredményeink szerint különbség jelentkezik a vizsgált tényezők mentén a mentális térképekről kapott rajzokon és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokban egyaránt. Szignifikáns különbség mutatkozott többek között az ábrázolás térképszerűségében, az emberek és a tömeg ábrázolásában, valamint a személyes benyomások megjelenésében. Az érzelmi töltet mentén is különbség mutatkozott mind a rajzokon, mind a kommentárokban.
Kutatásunk jelen fázisában arra világítunk rá, hogy a vizsgálati keretnek és az instrukciónak fontos szerepe van egy kvalitatív vizsgálat esetében.
Kulcsszavak: mentális térképezés, környezetpszichológia, város, településfejlesztés