Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola1
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet2

tamas050510@gmail.com1
pikobettina@yahoo.com2

Hazánk felnőtt társadalmának 77 %-a él inaktív életet. Ez a jelenség igen nagy hatást gyakorol a fiatal nemzedék egészségmagatartására és életminőségére egyaránt. Kutatásunkban összehasonlítást végeztünk sporttagozatos és normál tantervű gimnáziumi diákok egészségmagatartási szokásai terén és flow élmény gyakorisága között. Felmérésünkre 2012. év májusába került sor Debrecenben, három középiskola részvételével (N = 385): A mintában 214 (55,6%) sporttagozatos és 171 (44,4%) általános gimnáziumi osztályba járó diák vett részt. Kutatásunk alapját egy önkitöltéses kérdőív alkotta, amely kiterjedt a szociodemográfiai adatokon túl a fiatalok egészségmagatartási szokásaira (Kann 2001), és a flow élményükre is (Oláh 2006).

Eredményeink megerősítik, hogy a serdülők körében igen nagy szerepet tölt be az egészségkárosító szerek használata. A sporttagozatos diákok gyakoribb flow élmény mellett kevesebb egészségkárosító szerfogyasztásról számoltak be, de megfigyelhető az anti-flow negatív hatása is. Az általános tagozatos diákok esetén sem a flow sem pedig az anti-flow hatását nem tudjuk bizonyítani. Az egészségi állapot önértékelése általános tagozaton az anti-flow élmények esetén rosszabb egészségértékeléssel jár együtt, míg sporttagozaton egyik anti-flow élménnyel sem függ össze szignifikánsan. A nemek vizsgálatánál szignifikánsan a fiúk élnek gyakrabban át flow élményt, ami az egészségmagatartásukba (pozitív) is megmutatkozik. A veszélyeztetettség felmérése segíthet a prevenció irányvonalának kialakításában.

Kulcsszavak: egészségmagatartás, flow, anti-flow, prevenció