Szerkesztői előszó a sorozat elé

 

Magyar nyelvet tanítani magyarként bizony nagy felelősség, és sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogy nem elég anyanyelvűnek lenni, hanem ez egy önálló szakma, amikor rutinos nyelvtanulóik az első, egyszerűnek látszó, mégis megmagyarázhatatlannak tűnő keresztkérdéseiket felteszik. Nyelvtanuló pedig volt, van és lesz, de csak akkor marad, ha a kíváncsiságát, tanulási vágyát felkészült tanárok szolgálják. A magyar a kevéssé választott idegen nyelvek közé tartozik, megvannak sok évtizede, sőt már több mint évszázada is a jól körülhatárolható nyelvtanulói körei, néha azonban váratlan helyeken, például a szomszédos országokban merül fel az igény gyermekekben és felnőttekben egyaránt, hogy megismerkedjenek a velük együtt élő kisebbség nyelvével.

Könyvsorozatunk a Károli Gáspár Református Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola együttműködésével megvalósuló magyar mint idegen nyelv szakirányú pedagógus továbbképzés tapasztalatai nyomán formálódott és formálódik most is. Kidolgoztunk egy kétféléves képzési programot azoknak a pedagógusi képesítéssel már rendelkező kollégáknak, akik valamilyen okból kapcsolatba kerülnek a magyarnyelv-tanítással, de hiányzik ehhez a felkészültségük. Az első tanév azonban szembesítette a hallgatókat és az oktatókat is azzal a ténnyel, hogy még a digitális korszakban is vannak olyan alapművek, amelyekhez nem mindenhol lehet hozzájutni. Ugyan az egyetemi jegyzetek mára kimentek a divatból, de a tapasztalataink alapján mégis úgy gondoltuk, hogy segítségként a lehető legtöbb tantárgyhoz elkészítjük azokat a zsebkönyv méretű tankönyveket, amelyek egy-egy tantárgy legfontosabb tudnivalóit tartalmazzák. Ennek az első köteteit adjuk most közre a Miniszterelnöki Hivatal Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztosságának eszmei és anyagi támogatásával.

Akik olyan szerencsések voltak, hogy a magyar mint idegen nyelvi tanárképzés valamelyik formájában részt vehettek, rájöttek, hogy alapos, belső – anyanyelvi – grammatikai tudás nélkül nem tudnak kívülről ránézni a nyelvre és jelenségeit egy más anyanyelvű számára is megvilágítani. Sorozatunk kötetei között ezért több grammatikai tárgyú munka is helyet kapott. A nyelvtan mint alap nélkülözhetetlen, de önmagában nem elégséges tudás, hiszen a nyelvtanárnak át is kell tudnia adni a hangképzéssel, hangrenddel, intonációval, szókinccsel, kultúrával, a kommunikációval és a pragmatikával – az ezekből felépülő négy fő kommunikatív kompetencia elemmel (beszédértés, beszéd, írás, olvasás) összefüggő ismereteket, tisztában kell lennie a nyelvi szintekkel is. Ismernie kell – nem a laikusok szintjén - a szótárhasználatot, a nyelvkönyvválasztás kritériumait, a lexika tanításának módszereit, sőt írni és olvasni is meg kell tanítania a nyelvtanulókat. Célszerű, ha a nyelvtanár tisztában van a módszerek történetével is, hiszen nagyobb eszköztárból válogathat a különféle motivációval tanulók számára, ha nemcsak az éppen divatos irányzatokat ismeri, emellett azt is tudja, hogy a magyar nem anyanyelvként való tanításának számos formája létezik. A képzésben részt vevő hallgató-kollégák egy része idegen nyelvként, mások – kisebbségiként – környezetnyelvként, megint mások származásnyelvként tanítják a magyar nyelvet. Ezek sok tekintetben eltérnek egymástól, és sokféle intézmény, oktatási program keretében valósulnak meg – a bevezető ismereteket tartalmazó tankönyv ezeket az ismereteket tárgyalja.

Reméljük, hogy munkánk eléri a célját!

Lectori salutem!

Budapest, 2018. április

Nádor Orsolya, sorozatszerkesztő

 


Könyv megnyitása

Balogh Judit
Leíró Grammatikai ismeretek
Magyar mint idegen nyelv szakos hallgatók részére


A tankönyv a magyar mint idegen nyelv szakos levelező képzésben részt vevő kárpátaljai tanároknak/hallgatóknak kíván segítséget nyújtani a leíró grammatika, a leíró nyelvtan megismeréséhez. Közérthető módon mutatja be a nyelv és a nyelvhasználat legfontosabb tudnivalóit. Szól a magyar nyelv felépítéséről, alapvető szabályairól. A nyelvi egységek (pl. a szóelemek, a szavak, a szókapcsolatok, a mondatok) ismerete és összeszerkesztésük módjai ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar nyelvi jelenségek, nyelvi formák, struktúrák bemutathatók és taníthatók legyenek más anyanyelvűek számára. A nyelvtani tudás ugyanakkor lehetővé teszi a különböző nyelvek felépítésének, szerkezetének összehasonlítását, a hasonlóságok és a különbségek feltérképezését is, ezáltal megkönnyítheti a nyelvünkkel való ismerkedést. A könyvben az elméleti tudnivalók mellett gyakorlati feladatok is segítik a legfontosabb magyar nyelvi ismeretek elsajátítását.


Könyv megnyitása

Csontos Nóra és Dér Csilla Ilona
Pragmatika
a magyar mint idegen nyelv oktatásában


A kötet a pragmatikát mint a nyelvi tevékenységet annak kognitív, társadalmi és kulturális beágyazottságában vizsgáló nyelvészeti megközelítésmódot ismerteti legmeghatározóbb fogalmain és elméletein keresztül. A nyelvi tevékenység rövid jellemzését követően mutatja be a kontextus, a diskurzus és típusai, a deixis és a koreferencia, a társalgási szabályok és az implikatúrák, a beszédaktusok, valamint a nyelvi udvariasság témakörét.
A könyv fő célja a magyar mint idegen nyelv oktatását hivatásukként választó tanárok számára segítséget nyújtani az alapvető nyelvészeti pragmatikai ismeretek elsajátításában. Ezért kiemelten foglalkozik a pragmatikai kompetenciával és az ehhez kapcsolódó pragmatikai hibázásokkal és félreértésekkel, valamint a magyar nyelv egyes beszédaktusainak ‒ az elutasításnak, a dicséreteknek és fogadásuknak, valamint a kéréseknek ‒ és az ezek során alkalmazott, nyelvileg és kulturálisan meghatározott főbb stratégiáknak az ismertetésével. A kérés beszédaktusa kapcsán annak a legismertebb magyar mint idegen nyelv tankönyvekben való tárgyalásmódjaira is kitér.


Könyv megnyitása

Fóris Ágota
Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek
magyar (mint idegen nyelv) tanároknak


E módszertani segédkönyv célja az olvasók bevezetése a lexikológia és a lexikográfia témakörébe. A kötet az alapvető lexikológiai és lexikográfiai ismereteken túl bemutatja azokat az elméleti kapcsolódási pontokat, amelyek megalapozzák a modern szótárkészítés és -használat kérdéseit. Ennek keretében az olvasók megismerik és elemzik a lexikológiai alapfogalmakat, és a magyar mint anyanyelv és a magyar mint idegen nyelv (MID) szempontjából fontos mai magyar szótárakat és adatbázisokat. A kötet egyik célja, hogy az olvasók elegendő ismeretet szerezzenek a magyar nyelvű és magyar kiadású szótárakról, jártasságot szerezzenek a megfelelő szótárak kiválasztásában, a magyar nyelvet tanuló diákjaiknak órai és órán kívüli használatra megfelelő (offline és online) szótárakat tudjanak javasolni.
Az elméleti részek után az egyes fejezetek végén olyan feladatok is találhatók, amelyek segítségével az olvasók feldolgozhatják és begyakorolhatják a lexikológiai és lexikográfiai ismereteket, és fejleszthetik szótárhasználati készségeiket.


Könyv megnyitása

Gyöngyösi Lívia, Kampó Ildikó, M. Pintér Tibor
A magyar kiejtés tanításának elmélete és gyakorlata


Nyelvet tanulni nem egyszerű. Nyelvet tanítani még kevésbé az. A nyelvtanulás és nyelvoktatás számos részterülete közül kötetünkben a hangtannal kapcsolatos alapvető kérdéseket igyekeztünk körüljárni és segítséget nyújtani a magyar mint idegen nyelvet tanulók és tanítók számára. A kötet ugyan (beszéd)hangokról szól, de nem „hangos”, vezetni próbál, de nem „vezér”. Olyan oktatási segédletként írtuk, amely a maga modernitásával és szemléletével áthidalja a régi és új közti űrt, olyan segédkönyvet szerettünk volna írni, amely hatékonyan használható gyakorlati útmutatóként szolgál a nyelvoktatást tanuló hallgatók kezében, egyben rávilágít a hangtan nyelvoktatásban elfoglalt szerepére.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk, hogy a kötet elméleti anyaga és gyakorlati példái a magyar standard nyelvváltozat adekvát kiejtését követik, annak elsajátításában nyújtanak segéd kezet. A nyelv ennél bonyolultabb, de reméljük, hogy az írás–beszéd–hallás hármas kötődését, egymásra utaltságát sikerült megfelelően ábrázolnunk.


Könyv megnyitása

H. Varga Márta
Segédlet
nyelvi formák és grammatikai funkciók tanulmányozásához


20. század utolsó harmadában jelentkező funkcionális szemléletű irányzatok nagy változásokat hoztak az utóbbi évtizedek nyelvoktatási gyakorlatába (is). A kommunikáció-központú nyelvoktatás a nyelvi jelenségek funkcióit, szemantikai összetevőit állítja a tanítás előterébe. Egyfelől azt keresi, hogy egy funkciót milyen formák fejezhetnek ki, másfelől azt vizsgálja, hogy egy adott forma milyen funkciók betöltésére alkalmas. A kommunikáció-központú oktatás semmiképpen sem korlátozható formális szabályok, „kész kategóriák” elsajátíttatására: a szabályok csak irányt mutatnak, tendenciákat jelölnek ki az adott nyelv működésének megértéséhez, az állandó változásban lévő, viszonylagos nyelvtani kategóriák létrehozása azonban sohasem célja, hanem csak (segéd)eszköze a nyelvleírásnak. A funkcionális grammatikának fontos feladata, hogy elemezze és leírja az azonos értelmű, de egymástól eltérő nyelvi megjelenési formák közötti különbségeket, ugyanis az eltérő nyelvi formák, struktúrák azonos fogalmi tartalma mögött általában interpretációs jellegű különbség rejlik.
A kötet mindenekelőtt olyan magyar mint anyanyelv-, illetőleg magyar mint idegennyelv-tanárok számára készült, akik mindennapi oktatási gyakorlatukban érvényre kívánják juttatni a funkcionális szemléletet.


Könyv megnyitása

Kontra Miklós
„Tudjuk a nyelvtant, mégsem tudunk semmit”
Olvasmányok nyelv, társadalom és kultúra összefüggéséről


A kitűnő magyar és orosz leíró nyelvész, Papp Ferenc (1930‒2001) fél évszázaddal ezelőtt írta le, hogy ha egy nyelvnek csupán a nyelvtanát tudjuk, nem tudunk szinte semmit. Kissé bővebben:
„Már most mindent tudunk ‒ a hangok »ejtését«, a helyesírást, a nyelvtant, még egyes alakok történetét is. És mégsem tudunk semmit, a kölcsönös megértést akadályozó súlyos hibákat követhetünk el, ha nem vesszük figyelembe, hogy egyrészt a nyelven kívüli közlési lehetőségeink is vannak, és azok sokszor súlyosabban esnek latba, mint a nyelviek; másrészt elvileg egyaránt helyes nyelvi formák közüli választást előírhat valami nem (egészen) nyelvtani szabályrendszer.”
Sokan nem tudják, hogy a már partikula használata Budapesten és a szabolcsi Újfehértón lényegesen különbözik: a budapesti sürgető, siettető már épp az ellenkezője az újfehértói barátságos, a felszólítást puhító már-nak.
Vagy: a kétnyelvű szótárak ekvivalensei, például вольность = liberty, freedom, sokszor a lényeget fedik el, itt azt, hogy a nyugati (amerikai) világban a szabadság az egyének szabadságát jelenti, de az orosz kultúrában a szabadság a társadalom attribútuma.
A nyelv, társadalom és kultúra összefüggéseivel való ismerkedés mindenkinek hasznára válhat, tanítóknak és tanároknak különösen. Ebben segíthetnek az itt összegyűjtött olvasmányok.


Könyv megnyitása

Nádor Orsolya
Tanított (anya)nyelvünk


A Tanított (anya)nyelvünk című könyv a Magyarnyelv-tanári zsebkönyvek sorozatának első darabja, és a magyar mint idegen nyelv (MID) tanári, levelező képzésen folytatott tanulmányok alapozó előadásainak anyagát tartalmazza.
A cím utal arra a tényre, hogy a magyar nyelvet tanító tanárok többsége az anyanyelvét tanítja, a zárójel pedig azon nem magyar anyanyelvű nyelvtanárok miatt került bele, akik nemcsak megtanulták a nyelvünket, hanem hivatásuknak is választották annak tanítását.
A könyv négy fő fejezetre tagolódik, amelyek részben a két, meglehetősen sok elemből összetevődő, némelykor vitára is ösztönző fogalmat (magyar mint idegen nyelv – hungarológia) tárgyalják, részben az e két területtel összefüggően létrejött, az oktatás – kutatás – ismeretterjesztés – imázsformálás céljainak megvalósulást segítő intézményrendszerrel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tartalmazzák. Minden egyes fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, feladatokat, amelyek az elmélyülést, a tárgyalt téma továbbgondolását segítik, a könyvet lezáró ötödik egység pedig a tudás ellenőrzését szolgálja egy 50 elemből álló, megoldási kulcsot is tartalmazó teszt formájában.