2015. január 9-10.
A magyar mint idegen nyelv napján  közel hatvanan vettek részt – Magyarországon kívül Ausztriából, Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Finnországból, Észtországból és Németországból. Idén már harmadik alkalommal került sor erre a rendezvényre, immár a Dózsa György úti új épületben. 
A konferencia két fő témakör köré épült: részben a szomszédos országok, részben a nyelvrokonok magyar mint idegen nyelv tanítási gyakorlatát állítottuk a középpontba. A vendégeket az egyetem nevében Fóris Ágota, a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetője, a Hungarobox csoport nevében pedig Marjatta Manni-Hämäläinen projektvezető köszöntötte.
A szinte minden fontos magyarországi oktatóhelyet képviselő jelenlévők négy plenáris előadást hallgattak meg, majd három kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. Az előadások közül az elsőt Nádor Orsolya, a Károli Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének docense tartotta arról a nyelvpolitikai és nyelvoktatás-politikai környezetről, amely meghatározza a magyar mint idegen nyelv tanításának lehetőségeit a szomszédos országokban, illetve a nyelvrokonoknál. Misad Katalin, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia szlovákiai oktatásának gyakorlatát mutatta be, hangsúlyozva egyebek között a közös történelem nyelvi követelményeit, aminek köszönhetően a szlovák történész és levéltáros hallgatók tanulnak a latin mellett németül és/vagy magyarul is, valamint kitért a nyelvtanfolyami felnőttoktatási formákra, a magyar kulturális intézet szerepére. A gondolatot Anu Nurk, a Tartui Egyetem finnugor tanszékének oktatója, az észt–magyar szótár társszerkesztője vitte tovább az észtországi hungarológia múltjának és jelenének felvázolásával. Ezután a finnországi felnőttoktatás magyar mint idegen nyelvi vonatkozásairól számolt be a Finn–Magyar Társaság igazgatója, Marjatta Manni-Hämäläinen és Vecsernyés Ildikó, a Helsinki Egyetem magyartanára. Finnországban nagy hagyománya van az élethosszig tartó tanulásnak, amiből a nagymama-korúak is kiveszik a részüket, és sokan közülük éppen a magyar nyelv tanulását választják mint tartalmas időtöltést.
A Heltainé Nagy Erzsébet (KRE) vezetésével lezajlott délutáni kerekasztal beszélgetések tovább árnyalták az előadások nyomán kirajzolódó képet. A szomszédos országok gyakorlatát Magyari Sára (Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad), a felnőttoktatást Maróti Orsolya (Balassi Intézet, Budapest), a magyar nyelv szerepét a rokon népeknél Kozmács István (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra) irányításával tekintették át a kerekasztalok résztvevői. Megtudhattuk például, hogy mekkora igény van a magyar mint idegen nyelv tanári alapképzésre a határon túl – és nemcsak a többségiek nyelvtanítása miatt, hanem a nyelvcsere erőteljes felgyorsulása, valamint a vegyes házasságok megnövekedett száma miatt is; a nyelvrokonoknál tapasztalatokat szerzett kollégák elmondták, hogy a magyar, a finn és az észt nyelv megjelenése az udmurt, komi, hanti-manysi felsőoktatásban erősíti azt a tudatot, hogy érdemes finnugornak maradni. Igen nagymértékű, megállíthatatlan az asszimiláció, hiszen az orosz nyelv presztízse és hasznossága lényegesen magasabb, de a magyar szakos képzés hozzájárulhat a finnugor tudatú értelmiség képzéséhez is, nagy szolgálatot téve ezzel a veszélyeztetett nyelveknek és kultúráknak.
A következő napot a Hungarobox partnertalálkozó töltötte ki, ahol a jelenlévők áttekintették a vállalt, a már teljesített és a még hátra lévő feladatokat.