Károli Bölcsész Alumni Találkozó
(2023. szeptember 29.)

MEGHÍVÓ 

Kedves Öregdiákunk!

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara szeretettel várja az 1998 és 2008 között végzett hallgatóit az egyetem 30 éves fennállása alkalmából megrendezésre kerülő Alumni Találkozóra.

Időpont: 2023. szeptember 29. péntek 18.00-23.00

Helyszín: Károlyi-Csekonics palota, P.05 terem (1088 Budapest, Reviczky u. 6.)

Program

18:00-18:30 Köszöntők
18:30-19:00 Meglepetéskoncert
19:00-23:00 Fogadás

A részvétel előzetes regisztrációhoz, valamint hozzájárulás díj (3700 Ft) megfizetéséhez kötött.

Regisztrálni 2023. 09. 18. (hétfő) 23:59-ig van lehetőség a rendelkezésre álló helyek erejéig az alábbi linken: https://btk.kre.hu/alumni23/

A hozzájárulási díj átutalásának határideje: 2023. szeptember 20. 23:59

Amennyiben vannak az egykori egyetemi élettel, eseményekkel kapcsolatos fotóid, kérjük küldd el a e-mail címre, továbbá segítsd a szervezési munkánkat az esemény egykori évfolyamtársaiddal való megosztásával. Facebook esemény linkje: https://www.facebook.com/events/831156575294999

Szeretettel várunk a találkozóra!

Aradi Judit és Füleki Beáta károlis öregdiákok, a KRE BTK Karrieriroda munkatársai e-mail:

Alumni Találkozó a Jogtudományi Karon
(2018. október 24.)

A Károli Közösségi Napok keretében, az Állam- és Jogtudományi Karon is kiemelt program volt az Alumni Találkozó és vacsora, 2018. október 24-én. Egykori hallgatók elevenítették fel régvolt iskola-élményeiket, számot adtak mai munkájukról, s szót válthattak tanáraikkal – immár kilépve diákos szerepkörükből. Annál is inkább, mivel néhányan ma már karunk oktatói. Az oktatói utánpótlásának, a tehetséggondozásnak és a szakmai életútnak a megjelenítője Dr. Homicskó Árpád Olivér, az Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese, aki húsz évvel ezelőtt, a Kar első tanévnyitó ünnepségén elsőéves hallgatóként ült a padokban. Nemigen gondolt akkor arra, hogy egykor majd oktató lesz alma materében, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéken, aztán tanszékvezető-helyettes, dékánhelyettes, s emellett rangos szakmai testületek tagja, valamint gyakorló ügyvéd…

A Homicskó Dékánhelyettes Urat jól ismerők tudják, hogy számos családtagja orvos. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy az orvos szülők gyermeke miért ment jogi pályára, és miért nem követte a szülei hivatását, mint a testvérei. Az a közös a kétféle küldetéses életben, hogy mindegyik az emberrel foglalkozik – mondja. A különbség is megvan viszont, hiszen az orvosi tevékenység az egészség helyreállítását célozza, a jogi tevékenység viszont, valamilyen szinten az igazság kiderítésére tesz kísérletet. Valamilyen szinten, mert törekszik ugyan a tökéletességre, de nem éri azt el – ahogy fogalmaz, hiszen akkor nem lennének a jogorvoslatok. Romantikus képnek tűnik Platon tanítása, amely a földi valóságban, az ideák letükröződését látja. József Attila ezt így fogalmazza meg: „Az igazat mond, ne csak a valódit!”

Dékánhelyettes Urat is az igazság utáni vágy vezette pályaválasztásában, ugyanakkor átszőtték ezt a vágyat az emberközpontúság tényei is. A jognak ugyanis a szociális jogi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítás, és munkajogi részét kutatja és oktatja, a jövendő jogászok számára. Szeretné elérni azt, amit Reményik Sándor így fogalmazott meg.

„A világ Isten-szőtte szőnyeg.
Mi csak a visszáját látjuk itt
és néha, legszebb perceinkben,
a színéből is valamit!”

Dékánhelyettes Úr a legszebb percek megvalósítására törekszik, azzal a tudományos felkészültséggel és igényességgel, amelyet a diákévekben, szeretett alma materében alapozott meg, és amelyet – többek között – bordeaux-i ösztöndíjas korában is elsajátított kutatómunkája során, a Montesquieu Egyetemen. Tudományos felkészültségének számtalan könyve, publikációja adja a bizonyságát, és folyamatosan rangos konferenciameghívásoknak tesz eleget.

Vallását gyakorló reformátusként, a legfőbb jó, a Mózesnek törvényt adó isteni valóság, csakúgy, mint Kálvin joghoz való vonzódása, megvalósult Dékánhelyettes Úr életében is. Ez az, ami a platoni jó ideák fölött állva, értéket teremtett az életében.

Ezért is idézi Ady Endrét, mintegy üzenetként:

„S én, véndiák, szívem fölemelem,
s így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem!
Bár zord a harc, megéri a világ,
ha az ember az marad, ami volt:
nemes, küzdő, szabad lelkű diák!”

Nagy Lenke