Ravasz Homiletika 100 Konferencia

(A konferencia hanganyaga a beszámoló végén letölthető/meghallgatható. Fotók: Füle Tamás)


A Károli Hittudományi Kara, a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Doktorok Kollégiuma Gyakorlati Teológiai Szekciója egy konferencia megszervezésével emlékezett Ravasz László száz éve kiadott A gyülekezeti igehirdetés elmélete című korszakalkotó és azóta is meghatározó homiletikai tankönyvére. A Hittudományi Kar ún. kisdísztermében egy szék sem maradt szabadon (a 110-ből) a kezdésre, a későn érkezőknek már csak az ablakpárkányon maradt egy kis hely. A konferencia nem titkolt célja az volt, hogy a teológus ifjúság számára kedvet csináljon az évszázados mű elolvasásához. Ezért lebonyolításában rövid előadások követték egymást és igyekeztek a mű értékeit előbb átfogóan majd pedig egy 1943-ban elmondott Ravasz László prédikáció meghallgatása után a homiletikai részleteket is bemutatni.

{slider=A konferenciáról készült részletes beszámoló itt olvasható}Előbb Kozma Zsolt emeritus professzor, aki Kolozsvárról érkezett közénk, beszélt a mű megszületésének körülményeiről. Többek között felhívta a figyelmet a következőkre is: „Ravasz a teológia elvégzése után, egy év múlva, 1905-ben németországi tanulmányútra megy, amely többszörösen is meghatározó volt későbbi életalakulására nézve. Véglegessé vált, hogy a filozófia és teológia közül az utóbbi útjain indul el, s itt kötelezte el magát a homiletikának. Alkalma volt arra, hogy a német gyakorlati szakirodalom tudományos értékét szembesítse a magyarral. A berlini hatást mutatja az is, hogy a Bevezetés a gyakorlati theologiába magántanári dolgozatban, főleg pedig a Homiletikában részletesen foglalkozik a német szakirodalommal s csak rövid mondatokat szán magyar református elődei és kortársai munkásságának.”

„Fél mű, de nem fél munka" – mondta Szabó István püspök a következő előadásban arra, hogy Ravasz László nem írt hasonló tudományos művet a gyülekezeti igehirdetés gyakorlatáról, bár szeretett volna. A dunamelléki püspök dicsérte elődje higgadt, az örökkévaló dolgokra fókuszáló teológiai látását, munkájának biblikus megalapozottságát s igyekezetét, hogy felhívja a figyelmet az igehirdetés alkalmi jellegére, s az élőbeszéd fontosságára. „Érdemes attól tanulni prédikálni, aki tudott" – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, aki saját bevallása szerint nyaranta alaposan áttanulmányozza a könyv egy-egy nagyobb fejezetét. „Fontos és tiszta megállapításai minden gyakorló igehirdető elé tükröt tartanak" – tette hozzá.

Fekete Károly tiszántúli püspök, homiletika professzor méltatta a szerző pedagógiai tudatosságát, didaktikai apparátusát, tudományos kritikai szemléletmódját, gyakorlatias logikáját, emellett a könyv pszichológiai, valamint teológiai-filozófiai ismeretelméleti megalapozottságát, rendszertani beágyazottságát és nyelvi tisztaságát. Ugyanakkor megjegyezte: „Nem hibátlan a félezer oldalas mű, korának egyoldalú antropológiai meghatározottságából nem tudott kitörni. De példaértékű, hogy szerzője – már püspökként – milyen alázattal fogadta a nála fiatalabb Czeglédy Sándor kritikáját."

A következő előadó, Dr. Boross Gézáné, volt tanítványa mesélt Ravasz Lászlóról, mint tanárról és emberről. Beszámolt, hogy még ma sem tudja, hogyan került bele 1956-ban a Ravasz féle homiletikai szemináriumba, mert köztudott volt, hogy Ravasz nem foglalkozik nőkkel. Mégis elfogadta őt, s tiszta útmutatásai és következetes kritikái nagyon sokat segítettek a formálódó teológusnemzedéknek a prédikálás megtanulásában és későbbi szolgálatukban.


A család részéről Bibó István, Ravasz László unokája emlékezett vissza. Előadásában beszélt arról, hogy a nagypapa a hétköznapi életben is nagyon választékosan, szépen és egyértelműen beszélt. Fiatal kora miatt nem volt lehetősége arra, hogy szószéken is hallgassa Ravasz Lászlót, de az unokák nagy örömmel vettek részt a családi áhítatokon. A hallgatóságot harsány kacajra késztette az előadó azon humoros megjegyzése is, miszerint a konferencia szempontjából ő maga hiába vett részt a saját esküvőjén a 60-as években, mert Ravasz László az eredeti tervekhez képest 3 nappal az esküvői igehirdetési szolgálatát mégis lemondta (politikai kontextus miatt), azaz nem volt lehetősége arra, hogy felnőttként halhassa őt prédikálni.

A szünetet követően Ravasz László A szeretet két oldala című prédikációját hallgatta meg a nagyszámú hallgatóság. Döbbent csönd kísérte a prédikációhallgatás mind a 16 percét, s visszajelzések alapján többen is megjegyezték, „szeretnék én ilyen röviden és mégis hatásosan beszélni a szeretetről egyszer.”



Ezt követően Kun Mária tanárnő és lelkipásztor asszony vetette össze a Ravasz László prédikációs gyakorlatát és elméletét, ahol a formai szempontok alapján mutatta be, hogy mindazt, amiről a Homiletika tankönyvben olvashatunk, a prédikációk olvasásakor/hallgatásakor kristálytisztán meg is valósul.


Kádár Ferenc, lelkipásztor, homiletika tanár Ravasz László prófétai igehirdetés elméletét mutatta be a könyv alapján. Ahogy szólt: „az átadandó tartalom, ismeret szempontjából állítja modellként elénk a könyv a prófétaságot. Ravasz az érthetőséget teszi itt a középpontba. Ezt írja: „nemcsak azt jelenti a prófétaság, hogy világosan szóljon az igehirdető, hanem azt is, hogy úgy szóljon, hogy megértsék. A próféták tragikuma sohasem az volt, hogy nem értették meg az emberek – ez csak a professzorok tragikuma –, hanem az, hogy nem akarták megérteni. Amit a próféták mondottak koruknak, az nagyon egyszerű, világos, de nagyon kemény beszéd volt. Megértette azt mindenki, s épen azért omlott ki annyi prófétavér, mert nagyon is megértették” (Ravasz: Homiletika 262.).

Steinbach József püspök, homiletika tanár arról beszélt, hogy Ravasz László hatásának titka: a képek ereje. Ahogy fogalmazott „A gondolat érzéki formát a nyelvben ölt, vagyis ez az érzéki forma a stílus kérdése, amelynek, éppen érzékisége folytán már eleve „képi” funkciója van. A gondolat jelentése a kifejező közegben, a nyelvben és ennek használatában, a stílusban érzéki síkba öltözik. A stílus „problematikája” éppen az, hogy akkor beszélhetünk helyes stílusról, ha a gondolat pontos jelentése legyőzi a kifejező közeg jelentését. Minden alkotás győzelem. A gondolatnak meg kell hódítania a szavak anyagát, ki kell szívnia minden erejét, hogy a gondolat ereje legyen nyilvánvalóvá.”

Végezetül pedig Literáty Zoltán, a konferencia szervezője zárta előadásával a tartalmas délelőttöt. Előadásának címe: A hatás, mint homiletikai szervező erő. Több idézetet is kiválasztott, melyek alapján számos oldalról igyekezett bemutatni, hogy Ravasz László értékelméleti homiletikai gondolkodásában a prédikáció valós célja nem az igaz és nem a szép, azaz nem a logika és az esztétika, hanem a hatás. „…a hallgatóság lelkében az igehirdetés által valamelyes változás menjen végbe, mert ha prédikáció után is épen olyan a lélek és világ, mint előtte, akkor egészen felesleges dolog prédikálni, hisz nagyon sok mulatságosabb dolog van, mint ez.” (Ravasz: Homiletika, 281.) S hogy miben áll az igehirdetés hatása axiológiai értelemben? „…az igehirdetésnek (…) annyi hatása van, amennyi hiányt tud pótolni.” (Ravasz: Homiletika, 256.)

A szervezők az elhangzott előadások és Ravasz Homiletikájának különböző válogatott részeiből egy kiadványt szeretnének megjelentetni még az idei esztendőben.

Az előadások hanganyagai:

Előadó Cím (A címre kattintva letöltheti az előadás hanganyagát)
Kozma Zsolt Ravasz László Homiletikája megszületésének körülményei.
Szabó István Miért meghatározó mű Ravasz Homiletika tankönyve?
Fekete Károly Miért jó tankönyv a Ravasz Homiletika?
A tankönyv hatástörténete a 20-21. századi magyar homiletika oktatásban.
Boross Gézáné Tanítványi beszámoló.
Bibó István Családi beszámoló.
Ravasz Lászlótól A szeretet két oldala című prédikáció meghallgatása.
Kun Mária Ravasz László homiletikai elméletének és prédikációs gyakorlatának összevetése.
Kádár Ferenc A prófétai igehirdetés modellje Ravasz László Homiletika könyvében.
Steinbach József A „kép” súlya Ravasz László Homiletika tankönyvében.
Literáty Zoltán A hatás, mint homiletikai szervező erő.

{/slider}

Egyetemünkön találkoznak a társadalomtudomány ifjú tudósai

2015 tavaszán Egyetemünk Bölcsészettudományi Kara ad otthont a kétévente megrendezésre kerülő OTDK soron következő Társadalomtudományi konferenciájának. A társadalomtudományi szekcióban 326 dolgozatot neveztek 30 felsőoktatási intézményből, köztük 3 határon túli intézményből 20 pályamunkát. A legkiválóbb diákok a konferencia végén díjazásban részesülnek. Néhány kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgató, valamint a legeredményesebb munkát végző témavezető tanárok ebben az évben is elnyerhetik az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérmét, illetve Mestertanár Aranyérmét.
 
A konferencia megnyitója 2015. március 30-án, hétfőn 10:30-kor kezdődik az Uránia Nemzeti Filmszínházban, melyet 10:00 órai kezdettel egy sajtótájékoztató előz meg. A rendezvény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, védnöke Dr. Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi európai uniós biztos. A megnyitó ünnepségen Prof. Dr. Boros Gábor Széchenyi-díjas filozófiatörténész, az MTA doktora Szeretet, vallás, politika. Gondolatok az ifjú Hegel nyomán címmel tart plenáris előadást.
 
A 2015. május 30. és április 1. között tartó tagozati ülések a nyilvánosság számára látogathatóak. A rendezvényről részletes információk a következő honlapon találhatók: www.kre.hu/otdk


Minden érdeklődőt szeretettel várunk
!


Ballagi emlékkonferencia a Károlin

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara egész napos emlékkonferenciát szervez Ballagi Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2015. március 18-án.

A konferencia témái közt szerepel többek közt Ballagi Mór Biblia fordítása, Schleiermacher liberalizmusának alapeszméje a teológus megnyilvánulásaiban, valamint a pesti teológiai intézet oktatásának kezdetei. A számos tudományos előadás mellett a programban szerepel Ballagi Mór leszármazottjának családi emlékezése is.

A konferencia időpontja: 2015. március 18. 10:00-17:30
A konferencia helyszíne: KRE Hittudományi Kar, 1092 Budapest, Ráday u. 28. 111. sz. terem

Program:

10:00-10:05 Prof. Dr. Zsengellér József: A konferencia megnyitása
10:05-10:45 Prof. Dr. Karasszon István: Zsidóság és protestantizmus a 19. században: Ballagi és Goldziher példája
10:45-11:25 Dr. Kovács Ábrahám: Az egyházépítő protestáns Ballagi Mór. Dogmatikai határvonalak egy budapesti teológus gondolkodásában
11:40-12:20 Dr. Békési Sándor: Schleiermacher liberalizmusának alapeszméje Ballagi Mór megnyilvánulásaiban
12:20-13:00 Prof. Dr. Zsengellér József: Ballagi Mór bibliafordítása
14:00-14:40 Dr. Pap Ferenc: Hármas főiskola a XIX. század közepén
14:40-15:20 Szetey Szabolcs: „Mi érdemjelt írjak be nekik?”
A pesti teológiai intézet oktatásának kezdetei
15:35-16:15 Dr. Kertész Botond: Ballagi Mór és az evangélikusok
16:15-17:55 Dr. Ballagi Farkas: Családi emlékezés Ballagi Mórra
17:00 Dr. Szabó István: A Ballagi-kiállítás megnyitása

Meghívó

Konferencia Ravasz László
100 éve kiadott Homiletika tankönyve tiszteletére
Időpont: 2015. március 25. Szerda 9:00-12:30
Helyszín: Budapest, Ráday u. 28.


Fotó: Magyar Elektronikus Könyvtár


1915 óta nagyon sok mindent megváltozott körülöttünk úgy az egyházban, mint a társadalomban. Az 1915-ben kiadott tudományos művek sokaságát már rég meghaladta az idő, legfeljebb mint korukban mérvadó művek szerepelnek bibliográfiai adatbázisokban.

Ám vannak könyvek, melyeken nem fog az idő vasfoga, sőt megelőzik saját korukat, akár több évtizeddel is. Pl. nyolc évtizeddel később az amerikai homiletika szükségesnek nevezte azokat a felismeréseket, amelyeket Ravasz László a maga korában már papírra vetett.

Ravasz László 100 éve, 1915-ben adta ki Homiletika tankönyvét, mely azóta is meghatározza a magyar nyelvű homiletika oktatását. Abszolút jogos kérdés, hogy megtanulhat-e valaki úgy prédikálni, hogy nem fogta kezébe ezt a művet. Ugyanis a könyv ma is tanítható és tanulható tudásanyagot közvetít, lényeglátásában még mindig frissességet áraszt, relevanciája 100 évvel később is megkérdőjelezhetetlen.

Szeretettel hívunk mindenkit erre a konferenciára, amelyen neves homiletikusok és teológusok Ravasz Homiletika tankönyvét állítják a kutatásuk középpontjába és rövid előadásokban számolnak be eredményeikről.

9:00 Kozma Zsolt Ravasz László Homiletikája megszületésének körülményei
9:15 Szabó István Miért meghatározó mű Ravasz Homiletika tankönyve?
9:30 Fekete Károly Miért jó tankönyv a Ravasz Homiletika?
A tankönyv hatástörténete a 20-21. századi
magyar homiletika oktatásban.
9:45 Boross Gézáné Tanítványi beszámoló
10:00 Bibó István Családi beszámoló.
10:15 Kádár Ferenc A prófétai igehirdetés modellje Ravasz László
Homiletika könyvében.
10:30 Szünet  
11:00   Egy prédikáció meghallgatása Ravasz Lászlótól
11:30 Kun Mária Ravasz László homiletikai elméletének és
prédikációs gyakorlatának összevetése.
11:45 Steinbach József A „kép” súlya Ravasz László Homiletika tankönyvében
12:00 Literáty Zoltán A hatás, mint homiletikai szervező erő.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Állami kitüntetésben részesültek a KRE oktatói

 

Nemzeti ünnepünk alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szakmai díjakat és kitüntetéseket adott át 2015. március 13-án a Pesti Vigadóban, mely elismerésben Egyetemünk több oktatója is részesült:
 
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át Dr. habil. Bertha Zoltán, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense részére, valamint Dr. Grezsa Ferenc pszichiáter, a KRE-BTK Pszichológiai Továbbképző Központjának központvezető adjunktusa részére.
 
A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült Dr. Bodolay Géza rendező, a KRE BTK Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének adjunktusa.
 
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Debreczeni Tibor drámapedagógus, szakíró, a Magyar Drámapedagógiai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, a KRE TFK címzetes főiskola tanára.


A kitüntetésekhez oktatóinknak ezúton is gratulálunk
!


Mentálhigiénés képzés indul Léván

Fotó: Pásztor Péter


Magyar oktatási nyelvű mentálhigiénés felnőttképzés beindításáról írtak alá megállapodást Léván. A Károli Gáspár Református Egyetem a Lévai Református Egyházközséggel és a felvidéki mentálhigiénés közösség vezetőivel írták alá az együttműködést. A képzés szeptembertől indul el a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium helyiségeiben.
 
Dr. Sepsi Enikő, a Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy kárpát-medencei hálózat kiépítése a cél, a helyi szakemberek kiképezésével önálló központok jönnének létre a határon túli régiókban. Egyetemünk Pszichológiai Intézetének szakemberei biztosítják a képzést. A tervek szerint havi lebontásban egy hétvégén át folyna az oktatás.
A képzés alapvető célja, hogy a segítő szakmában (pedagógus, orvos, ügyvéd) dolgozók szemléletet kapjanak ahhoz, hogyan tudják a közösségüket segíteni és azt építeni.
Dr. Grezsa Ferenc, a KRE Pszichológiai Intézet adjunktusa, a képzés megálmodója hangsúlyozta: „a program nyilvánvaló tartalma mellett mélyebb tartalomként jelenik meg a nemzetépítő programi mivolta."
 
A lévai magyar gimnázium Rákóczi Termében mutatták be a Buda Béla Mentálhigiénés Forrásközpont nevet viselő honlapot. Az Egyetem az Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatásával hozta létre a forrásközpontot. A virtuális közösségi tér információs adatbázist nyújt a mentálhigiénés képzést elvégzett szakemberek számára.
 
Forrás: felvidek.ma


Kifejezéspszichológiai és művészetterápiás konferencia

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Képi Kifejezéspszichológiai Tudományos Műhelye, a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás Szekciója, valamint a Magyar Pszichológiai Társaság Kifejezéspszichológiai Szekciója konferenciát szervezett A képi világ pszichológiai és pszichopatológiai vonatkozásai napjainkban címmel az Egyetem Hittudományi Karának Dísztermében 2015. március 6-án.

 
A konferencia célja a képi kifejezéspszichológia, kifejezéspatológia és művészetterápia aktuális kérdéseinek és perspektíváinak megvitatása. A meghívott előadók a terület neves, hazai képviselői: pszichiáterek, pszichológusok, művészettörténészek és művészetpedagógusok, akik aktív kutatásokat folytatnak.
 
 
Dr. Sepsi Enikő, a KRE Bölcsészettudományi Karának Dékánja megnyitó beszédében összefoglalta azokat a mérföldköveket, amelyek nélkül a konferencia nem jöhetett volna létre. Prof. Dr. Vass Zoltán közreműködésével a KRE Pszichológiai Intézetében 2003-ban megalakult egy Rajzvizsgálati Kutatócsoport. Ezt követően, intézményünk 2008-ban elsőként alapított egyetemi szintű, képi kifejezéspszichológiai képzést.
 
 
Prof. Dr. Vass Zoltán vezetése alatt működik a Képi Kifejezéspszichológiai Tudományos Műhely, amely öt egyetemközi kutatócsoport tevékenységét koordinálja, önálló könyvsorozattal rendelkezik Kifejezéspszichológiai tanulmányok címmel, rendszeresen kutat és publikál, szimpóziumokat és workshopokat szervez, akkreditált képzéseket működtet.


A konferencia további résztvevői közül, Dr. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, köszöntő beszédében kiemelte, hogy a pszichiátria medikalizálódása mellett jelentős, hogy a tudomány azzal az alapvető területtel is foglalkozzon, ami átszövi az ember hétköznapi életét, olyan egyszerű dolgoktól kezdve, mint a szimbólumokban való gondolkodás, vagy a nonverbális kommunikáció.
 
 
Prof. Dr. Oláh Attila, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke beszédében rávilágított arra, hogy korábban az érzelmi kifejezés egyfajta zavaró körülményként definiálódott, mintha az érzelmek csupán csak kísérnék a tényleges magatartást. Ma azonban a kifejezéspszichológia más nézőpontról közelíti meg a jelenséget. A kutatók szerint az emberi kifejezésmód tanulmányozása egy új utat jelent az ember megismerésében.

A konferencián többek között előadást tartott Prof. Dr. Vass Zoltán, a KRE Pszichológiai Intézetének vezetője is A képi kifejezéspszichológia új paradigmája címmel, továbbá Dr. Reinhardt Melinda a KRE Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, témájának címe A projektív útrajzok szimbolikája volt.

A konferencia nagy érdeklődésre tartott számot, közel 600 fő jelezte előzetesen részvételi szándékát.

Fotó: Stuhl Ágnes/KRE


Címzetes egyetemi tanári címet kapott Czibere Károly államtitkár

Címzetes egyetemi tanári címet adományozott Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak példaértékű szakmai munkájának elismeréseként a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Szenátusa. A kitüntető címet Prof. Dr. Balla Péter rektor 2015. március 4-én, az Egyetem ünnepi szenátusi ülésén adta át.
 
Czibere Károly társadalompolitikai szakértő munkája országos és nemzetközi szinten is elismert. 2005-ben Egyházunk vezetése a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának irodavezetésével bízta meg. Elismerésre méltó szervező, tervező és intézményfenntartó tevékenysége nyomán a Magyarországi Református Egyház (MRE) diakóniai intézményrendszere egy erős, magas színvonalú és stabil intézményrendszerré fejlődhetett. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a KRE Szociális munka és Diakónia Intézete folyamatos, példaértékű szakmai együttműködésben áll az MRE Szeretetszolgálati Irodája által fenntartott diakóniai szolgálatokkal.
 
Czibere Károly a KRE-n kívül számos egyetem társadalomtudományi képzéseiben látott és lát el oktatói tevékenységet. Széleskörű felsőoktatási oktatói tapasztalattal rendelkező szakember, aki számos alkalommal volt diakónia alapszakunk záróvizsga elnöke is.
 
Az átvétel után Államtitkár Úr felhívta a figyelmet az egyházi diakónia közösségépítő gyakorlatára, az észrevétel és az odafordulás fontosságára. Kiemelte, hogy az egyházi közösségi szolgálat kapcsán szerzett tapasztalatokat a szélesebb társadalmi szférában is hasznosítani lehetne.

Fotó: Stuhl Ágnes/KRE


Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

PedKaszt

Közösségi Média

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont