Vissza a forrásokhoz – Beszámoló november 30-ai konferenciánkról

A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai karával közösen tartott konferenciát 2017. november 30-án Nagykőrösön, a Főiskola épületében.

Vissza a forrásokhoz címmel tartott közös konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára (MNL PML) és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara (KRE TFK) 2017. november 30-án. Schramek László a MNL PML igazgatója a konferencia elején megemlékezett Böőr Lászlóról, a PML Nagykőrösi Fióklevéltárának igazgatójáról, akinek elhunytával barátot és mestert veszített a szakmai közösség.

Ö. Kovács József MNL megyei főigazgató-helyettes köszöntőjében kiemelte, hogy a levéltár olyan „memóriabirtokos”, amely a helyi-nemzeti emlékezet őrzője a dokumentumok révén, a konferenciák által pedig közhaszonra közzétevője azoknak. A reformáció 500. évfordulója a levéltárosokat is mozgósította, kutatások folynak többek között a helyi egyházszerveződésekre, protestáns intézményekre, Erdély sajátos helyzetére, az állam és egyház viszonyára, a szekularizációs folyamatokra és privát vallásgyakorlásra, a Trianon utáni református egyházra vonatkozóan.

„Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.” (1Kor 4,1) Pál apostol ezen szavaival üdvözölte a konferencia résztvevőit Méhes Balázs a TFK dékánhelyettese. Nagykőrösön a két intézmény, a Főiskola és a Levéltár épülete egymás mellett sáfárkodik, kutatja és tárja fel a rájuk bízott titkokat. Ezzel a nappal és rendezvénnyel is ünnepeljük a reformációt és annak javait.

Kiss Anita a PML igazgatóhelyettese bemutatta a Reformáció-emlékév levéltári projektjeit, az MNL és a Reformáció Emlékbizottság közös munkáját, melynek fő iránya és szlogenje: „Vissza a forrásokhoz”. Ugyanezen címet viseli a Főiskola aulájában (december 8-áig) látható vándorkiállítás is, amely a magyarországi protestantizmus levéltári emlékeit húsz tablón mutatja be. Tájékoztatással szolgált arról is, hogy tanulmányi verseny mellett oktatási anyag kidolgozásában is tevékenykedtek, továbbá elkészült egy levéltári fond- és állagszintű ajánlás is a kutatómunkákhoz. A folyamatos forráskutatások és feltárások adatbázisait a MNL portálján lehet elérni. http://reformacio.mnl.gov.hu/

Az előadások sorát Szabó Attila nyugalmazott levéltár-igazgató nyitotta, aki a TFK óraadója is egyúttal. A reformáció Pest-Pilis-Solt megyei központjai a hódoltság korában (Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Ráckeve) címmel szólt azon tényezőkről, amelyek a budai szandzsák ezen területén segítették a reformáció terjedését, majd a protestáns egyházszervezet és a mezőváros összekapcsolódásáról, a vidék első reformátorairól és az iskolák kulturális szerepéről, kiemelkedő rektorairól.

Innen továbblépve tárultak fel a katolikus és protestáns felekezetek kapcsolatai Kecskeméten a 16-17. században. Gyenesei József a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója beszámolt arról, hogy a legkorábbi források ugyan az enyészeté lettek, a megmaradtakból mégis képet kaphatunk a felekezetek kezdeti villongásairól, majd szép együttéléséről, konszenzusáról, amivel mintegy négy évvel megelőzték az 1568-as Tordai országgyűlés deklarációját. Ennek egyik példája, hogy a város főbírái váltva kerültek ki a két felekezetből, másika az a gondoskodás, amivel a két vallás diákjait egyenlőképpen látták el. A józan vallásbéke rögzítette azt is, hogy „szitok egymás között nem lehet”. A város felekezetei ma is elevenen őrzik az ősök békés hagyományát, amit a külvilág abban is szemlélhet, hogy szinte egyedülálló módon a város főterén épülhettek meg égre mutató templomaik.

Pap Ferenc intézetvezető egyetemi docens (TFK) a pódiumra lépve kiemelte, hogy Nagykőrösön nem lehet egyháztörténetet írni a Levéltár nélkül. Az ottani több éves kutatásaiból adott ízelítőt ezen cím alatt: „Minthogy mindnyájan, mind az Ecclesia mind a Varos Helvetica Confession, vagyis Reformata Religion lévök.” Egyház, város, fegyelmezés – néhány nagykőrösi ügy a 17-18. századból. Az 1708-1848 közötti törvényszéki iratok a korszak jelentős kázusait rögzítették, így például a családon belüli erőszak korabeli eseteit és büntetéseit, boszorkányságot, káromkodást, paráznaságot, az Isten próbája és ítéleteként számon tartott pestisjárványt. Az 1758-as templomtorony felújítását őrző iratból kiderült, hogy a városban ekkor mindenki „reformata religion” lévő volt. Egy 1770-es utcai verekedés lejegyzéséből kitűnik, hogy a hívek énekeskönyvet használtak az istentiszteleten, mely ekkor botrányos módon a tettlegesség eszközévé is lett. A „fekete szék” vagy szégyenszék használata kapcsán az a ma is megszívlelendő intés is kifejezésre jutott, hogy az eklézsiakövető bűnbánattartás után további felemlegetésnek, pletykának nincs helye a gyülekezetben, a közösségben.

Az irattár speciális kutatási forrásait vizsgálta Sebiány Noémi segédlevéltáros (PML): A végrendelet mint forrás – nagykőrösi testamentumok a 18. századból. A testamentumok számos szempontból kutathatóak. Érdekes az öröklési sorrend, ill. az örökös kijelölésének és a hagyományok letételének mikéntje. A végrendeletek hely- és művelődéstörténeti vonatkozású forrásként is előttünk vannak, de a korabeli gazdaságot és gazdálkodást is láttatják az utókorral. Mikrotörténelem bontakozik ki a kutató előtt a családok belső kapcsolataiba és a végrendelkező magánéletébe való betekintés által.

A konferencia második részét Schramek László a PLM igazgatójának előadása nyitotta. A protestánsok számarányának változása Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. században című kutatásban azt vizsgálta, hogy a korszak ellenreformációs törekvései és megszorító politikája okozott-e változást a protestánsok számarányában. A különféle forrású népességi adatok több felekezetre kiterjednek és több évnyi lélekösszeírásaiból származnak. A nagy léptékű betelepülések következtében a 17. század végi Pest megyei protestáns többség megszűnt, és katolikus létszámfölény alakult ki II. József uralkodásának idejére. Nagykőrös és Cegléd egyértelmű református többséget mutatott ez időben: a II. József uralkodása alatti plébánialapításhoz még lasszóval kellett fogni a katolikusokat, a ránk maradt dokumentumok jelentős létszámú áttérőre vonatkozó utalásokat nem tartalmaznak. Ugyanakkor a váci püspök büszkén jelentette, hogy gátolni tudják a reformátusok és az akatolikusok tevékenységét.

Az időben előrébb haladva Szetey Szabolcs tanszékvezető docens (TFK) szűkebb pátriájában végzett kutatásaival gazdagította a hallgatóságot. Az Óbudai református lelkészek a 18-19. század fordulóján címmel olyan példaértékű, a munka terhét hordozó lelkipásztori szolgálatokat mutatott be, amelyek nemcsak az adott korszakban hatottak, hanem ma is előremutatóak. Túrós Péter templomépítő lelkész után Dobos István és a méltán széles körben megbecsült Dobos János munkásságát ismerhettük meg, majd Illés Dániel, Czike Dániel következett. Ezen életművek külön előadást igényelnének, azonban ez a sűrített beszámoló igazolta a zsoltáros hitvallását és könyörgését: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. […] Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon!” (Zsolt 90,1.16.)

Noha a történelmi közelség azt sugallná, hogy a 20. század második fele nyitott könyv számunkra, belátható, hogy ugyanezen indokból számos homályos részlettel van dolgunk. Ezt kívánta oszlatni Fodor Dorottya levéltáros (PML) kutatásaiban, melyet Az állam és az egyházak viszonya Pest megyében a tanácskorszakban címmel osztott meg a hallgatósággal. Az Állami Egyházügyi Hivatal egyházügyi tisztségviselőinek életútját bemutatva világossá vált, miként figyeltek meg, agitáltak, hurcoltak meg több száz lelkészt, papot a szigorúan titkos ügykezelések, „ceruzás feljegyzések”, a jegyzőkönyv nélküli „személyes megbeszélések”, kongruamegvonások, engedély visszatartások, megfigyelések sorával, vagy éppen befolyásolásokkal, jutalmak kilátásba helyezésével.

Suba Lajos az Arany János Református Gimnázium nyugalmazott igazgatója a nagykőrösi református gimnázium történetéből adott elő néhány fejezetet és képet, kezdve az 1693-as iskolatörvényen, mely az iskola korai történetének legértékesebb forrása. Ebből a tanulásra vonatkozó pont ma is megfontolandó nemcsak a református köznevelésben, hanem felsőoktatásban is: „A tanuló Istentől arra rendelt személy, hogy az Istenről szóló tudományt, azután a szépművészetet és az egyházakban használandó nyelvet megtanulja. Az erkölcsről. [...] társaságunkban, a melyben csak tisztességes és törvényes dolgok engedhetők meg, mindenki tiszta, józan és kegyes életet folytasson; [...] az iskola Istennek veteményes kertje: Seminarium Dei.” A diákok napirendje és öltözete mellett szó esett az iskola kiemelkedő rektoráról, Losonczi Hányoki Istvánról, akinek Hármas Kis Tükör című tankönyvét (1770-től) közel száz évig használták az ország iskoláiban, s lett ezzel az „ország pedagógusává” is.

Dávid István főiskolai tanár (TFK) Egyházművészet és protestáns közösség című előadásának az orgona és kakas alcímet adta, hiszen egyrészt az orgonaépítésről s templombővítésről szólt, másrészt föltárta a templomrestaurálás azon időszakát, melyben torony csillaga és kakasa került a helyére. Felidézte azon mestereket, akik mind a tervezésben, mind a kivitelezésben nemcsak koruk szellemiségét tükrözték, de példái lehetnek a ma szakembereinek is: Kiszel István, Sándy Gyula, Foerk Ernő, Kovács István. Sándy Gyula építészmérnök az elkészült mű láttán ekként szólt: „Ez a legszebb torony egész Magyarországon.” A helyiek ezt így is tartják, s az is bizonyos, hogy a kőrösi ember akkor érzi magát otthon, amikor hazajövet bármely irányból meglátja e tornyot.

A konferencia előadásai által a mögöttünk álló 500 esztendő felemelő és megrendítő eseményeibe nyerhettünk bepillantást, nem nélkülözve a derűs perceket sem. A jövendő kutatóinak, e vidék és város szeretőinek, a helytörténet iránt érdeklődőknek is kiderülhetett, hogy a levéltári és tudományos munka nem elefántcsonttoronyban töltött hiábavaló élet, hanem olyan titkok feltárása, amelyek a továbblépéshez adnak erőt, mintául szolgálnak az eljövendő nemzedékek számára, nemzeti és hitbéli gyökereket táplálnak, s így forrásai lehetnek újabb, akár századokra kiható szolgálatoknak.

Lehoczky Mária Magdolna

A konferenciáról további beszámoló itt olvasható.

Következő események


Összes esemény

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont

HÖK

HÖK

Youtube