Ha teheted, élj a lehetőséggel! – miért érdemes Erasmusra pályázni egyetemi éveid alatt?

Az életre szóló élmények és tapasztalatok, az új barátságok születése mellett személyes fejlődési lehetőséget is tartogathat egy-egy külföldi tanulmányút.  Egyetemünk a külföldi tanulmányokat Károli GO Ösztöndíjjal is támogatja. Az Erasmus+ tanulmányi célú részképzésben részt vevő hallgatók a fogadóország szerinti, aktuális Erasmus+ alapösztöndíjukon túl plusz egy havi összegnek megfelelő ösztöndíjban is részesülhetnek. Most következő interjúnkban két károlis hallgatót kérdeztünk az Erasmussal kapcsolatos tapasztalatairól.

Bernhardt Noémi pszichológia alapszakon végzett hallgatónk litván élményeiről mesél:

Noémi, te már befejezted a tanulmányaidat a Károlin, mit tanultál itt és milyen emlékeket őrzöl a Károliról?

Az alapképzést végeztem a Károlin, ahol pszichológiát tanultam. Annak ellenére, hogy a Covid-járvány és az Erasmus félévem miatt nagyjából csak két szemeszternyit jártam be ténylegesen az egyetemre, szerettem Károlisnak lenni. A Pszichológia Intézetben családias légkört és gyakorlatias oktatást tapasztaltam. Leginkább ezt a két élményt és a remek tanáraim által kapott tudást őrzöm magamban emlékként.

Miért pályáztál az Erasmus-ösztöndíjra? Mivel keltette fel az érdeklődésedet a program?

Szerettem volna tapasztalatokat és élményeket gyűjteni, a külföldi lét minden kihívásával vonzott. Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan lehetőség, amit, ha kihagyok bánni fogom későbbi életemben, amikor már nem tehetem meg csak úgy, hogy néhány hónapra szervezett körülmények között és anyagi támogatás segítségével egy másik országban hónapokat töltsek el. Magamat ismerve azt is tudtam, hogy az ismeretlenben rejlő kihívás önismereti és személyiségformáló hatású is lesz, ami pszichológus hallgatóként nem utolsó szempont.

Hogyan esett a választásod épp Litvániára?

Ezt sokan megkérdezték, és a döntésem félig megmagyarázható, félig nem. Egyrészt nem egy tipikus bulis célországot szerettem volna, sem olyat, ahol már jártam, vagy túl „egyszerű” lenne az ottlét. Semmit nem tudtam Litvániáról, szégyenszemre egy lepukkant, kissé elmaradott szocialista jellegű országnak képzeltem, ahova turistaként sosem mentem volna el, emiatt kuriózum volt számomra. Másrészt, bármilyen banális is, az egyetem (LCC) honlapja nagyon megfogott: a dizájn, a campuson rejlő lehetőségek, a közösségi élet, és természetesen a nemzetköziség, az amerikai típusú oktatási rendszer óriási plusz pont volt. A nem megmagyarázható része pedig, hogy ezeken túl is egyértelműen éreztem, hogy ennek kell az első választásomnak lennie. Utólag nézve úgy hiszem, hogy ez nem véletlen megérzés volt.

Mi az, amit nehézségként éltetek meg a mobilitás alatt, és hogyan sikerült megoldani?

A Litvániában esedékes járványügyi korlátozások és vonatkozó szabályok okoztak fejtörést, például a harmadik oltásom ott kellett beadatni, ami a nyelvi akadályok és a kinti rendszer rugalmatlansága miatt egy kálvária volt. A campuson való élet, a kollégiumi közösség (túl) sokszínűsége és a magánszféra hiánya mentális szempontból volt kihívás. Nekem személyesen az ösztöndíj beosztása, illetve az időjárás is meghatározó nehézség-faktor volt, bármilyen apróságnak is tűnik utólag visszanézve. Ezekből sokat tanultam, szerintem már sokkal jobban kezelném, ha hasonló szituációban lennék.

Milyen különbségeket fedeztél fel az oktatásban?

Mivel az LCC (Lithuanian Christian College - International University) egy amerikai mintájú nemzetközi egyetem, ezért nagyon más az oktatási rendszere. Gyakori évközi beadandók, prezentációk, csapatmunkán alapuló projektek jellemzik, kisebb létszámú órák magasabb heti óraszámban. Az oktatók nagy része amerikai vagy más nemzetiségű volt, így az előadói stílus és a tanár-diák kapcsolat is teljesen eltérő, mint amit itthon tapasztaltam. Az értékelés százalékosan megy, nem 1-5-ig terjedő osztályozás alapján.

Hogy sikerült beilleszkedni külföldön? Mi volt a legjobb élményed?

A litvánok kissé tartózkodóak, de én valamiért elég hasonlónak éreztem mind az embereket, mind az országot Magyarországhoz. A nyelvi akadályok miatt (a középkorúaktól felfele nem nagyon beszélnek angolul) néha volt nehézségem, de alapvetően nem éreztem sem kultúrsokkot, sem kívülállóságot, csak mert külföldi vagyok. Az egyetemen alapból nemzetközi környezetben voltam, rengeteg országból (főleg posztszovjet területekről) származó emberrel találkoztam és éltem együtt, ami sokszor rendkívül nehéz volt. Az Erasmusos hallgatók között és néhány kisebb egyetemi klubhoz csatlakozva sikerült barátokat találni, valamint közösségbe is jártam, ahol otthon éreztem magam. Ezeknek nagy megtartó ereje volt akkor is, amikor elveszettebb voltam. Nehéz egy legjobb élményt kiemelni, de ezekhez a kis közösségekhez, valamint a kedvenc tengerparti kávézómhoz sok kedves emlék fűződik.

Hogyan érdemes itthon felkészülni arra, ha valaki kimegy külföldre tanulni? Mit üzennél az Erasmus pályázás előtt álló, hezitáló hallgatóknak?

Ha teheted, élj a lehetőséggel! Márpedig ez a tanulmányi mobilitás mindenkinek adott. Biztos lesznek kihívások és nehézségek, de annál is több élmény, tapasztalat, új kapcsolat, látnivaló, és személyes fejlődési lehetőség bújik meg benne, ami csak előnyére válhat mindenkinek. Felkészülni meg úgysem lehet teljesen, de nincs olyan nagy probléma, amit ne lehetne megoldani.

Hogyan alakult az életed az Erasmus után? Tervezel-e még külföldre menni?

Bár pont a végére kezdtem el igazán élvezni a kintlétet, nekem jó volt hazatérni. A mobilitás utáni félévemben lediplomáztam. Az Erasmus szemeszter alatt szerzett kapcsolataimból több is megmaradt, az emlékeket nosztalgiával és néha újraértékeléssel veszem elő, az ott tanultakat már többször is használni tudtam az itthoni képzésem során és a kihívásokból szerzett – jó és rossz – tapasztalataimat személyes növekedésemre próbálom fordítani. És igen, néhány hónap elteltével újra elkezdett érlelődni bennem a külföldre utazás gondolata, így most tervezem a következő tanulmányi vagy szakmai mobilitásom, remélhetőleg a következő vagy azutáni szemeszterre. Most mindenesetre valami melegebb és naposabb országot fogok választani!

Cséffán Csaba harmadéves jogász szakos hallgatónk olaszországi útjáról mesél:

Miért pályáztál az Erasmus-ösztöndíjra? Mivel keltette fel az érdeklődésedet?

Mindig is szerettem volna külföldön élni, és tanulni is. Erre az Erasmus egy nagyszerű lehetőség, amit mindenkinek ajánlok, bárhova is jelentkezik. Korábban is olvastam beszámolókat és ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megpályázzam az ösztöndíjat.

Hogyan esett a választásod épp Palermora?

Szerettem volna egy mediterrán, tengerparti országba eljutni, Palermo ráadásul elég délen van így ősz közepéig igazi mediterrán idő van.

Milyen különbségeket fedeztél fel az oktatásban?

Az oktatás olasz nyelven történt, ezért érdemes minimális olasz tudással kimenni, ha az ember érteni is akarja, mit mondanak el az órákon. Segítségképpen viszont kaptunk angol nyelvű anyagokat a vizsgára, illetve óra végén angolul is kérdezhettünk a tanároktól, mindig segítőkészek voltak. Ezen kívül a jogi kar épülete tetszett a legjobban, belső udvarral és kerttel is rendelkezik.

Hogy sikerült beilleszkedni külföldön? Mi volt a legjobb élményed?

Palermoban a közösségi élményekre rendkívül odafigyelnek, számos intenzív programot szerveznek, sok mindenből lehet válogatni. Szeptemberben a tengerparti programoktól kezdve az egész félév során vannak programok és bulik egyaránt.

Az emberek mentalitásán nagyon meglepődtem, valamint a közlekedésen is. Rendkívül laza mentalitásúak ott az emberek, nem stresszesek, nem szoronganak, inkább a pihenésre és szórakozásra helyezik a hangsúlyt. A nap folyamán kb. 11-tól délután 2-ig. sziesztáznak, ilyenkor bezár az üzletek többsége és pihennek az emberek. A közlekedés eléggé kaotikus és veszélyes, az autósok folyamatosan dudálnak és a KRESZ szabályokat figyelembe sem véve vezetnek, a zöldségárusok pedig akár az út közepén is árulják terményeiket.

Hogyan érdemes itthon felkészülni arra, ha valaki kimegy külföldre tanulni? Mit üzennél az Erasmus pályázás előtt álló, hezitáló hallgatóknak?

Azt gondolom, hogy az angol, illetve az adott ország nyelve segít a legtöbbet. Érdemes a kiutazás előtt egy tanfolyamot elvégezni vagy legalábbis minimálisan felkészülni az adott nyelvből. Van lehetőség kint olasz tanfolyamra egyébként, viszont úgy gondolom, jobb előtte felkészülni.

Hogyan alakultak a terveid és tanulmányaid az Erasmus után? Tervezel-e még külföldre menni?

Teljes mértékben megérte, egy életre szóló élmény volt, és mindenkinek azt tanácsolom, bárhová is menne, pályázza meg a kiutazást. Rendkívül intenzív volt az ott töltött idő és sok élményben volt részünk. Palermo egy megfelelő választás annak, aki szeretné megtapasztalni a szicíliai életérzést.

Közösségi Média

Közösségi média

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések