Célkitűzések

Célkitûzések

Ahhoz, hogy a gyakorlati missziós tevékenység hatékony és releváns legyen, szükség van elméleti missziós kutatásra. Ezért tehát az alábbiakban megfogalmazott kutatási tevékenységek soha nem jelentenek önmagukért való célt, hanem minden esetben elválaszthatatlanul kötõdnek: oktatási tevékenységekhez, kiadványokhoz és/vagy konferenciákhoz és konzultációkhoz, melyek az egyház missziós gyakorlatát erõsítik és megújítják.
Másrészt, a missziós kutatás sosem lehet „elefántcsonttoronybeli” tevékenység, hanem a missziós gyakorlaton való elmélkedést kell, hogy megcélozza és felhasználja: „ a missziológia egyik feladata, hogy a missziói gyakorlattal kölcsönhatásban legyen … az elmélet és a gyakorlat egymást meghatározza és egymástól függ.” (Bosch, 1991: 497-498)

1. A közép- és kelet-európai, a változások utáni missziói és missziológiai változások kutatása.

Milyen szerepet töltöttek be az egyházak az új társadalom kialakulásában? Elismerték-e ezt az emberek? Az egyház és vallás iránt megélénkülõ érdeklõdés eredményezett-e maradandó, nagyobb részvételt az egyházi életben? Kihasználta-e az egyház az új lehetõségeket az evangelizációra? Mi a szerepük a szabad egyházaknak a történelmi egyházak viszonylatában, miért hagyták el sokan az utóbbiakat és miért csatlakoztak sokan az elõbbiekhez? Kevés a magyarországi, a közép- és kelet-európai, valamint az európai evangelizációval részletesen foglalkozó empirikus tanulmány.
Ezen kívül szükség van az egyházi élet és egyházi felépítés azon új kifejezõdési formáinak kutatására, melyek napjaink egyházi életének kisebbségi illetve missziós kontextusához jól illeszkednek.

a) A rendszeres formális és informális kapcsolatok fejlõdése egyházak és keresztyén szervezetek között Magyarországon és a térségben, missziós elhivatottságuk Közép- és Kelet-Európában (valamint a tágabb) kontextusban.

b) Kisebbségi etnikai csoportok kutatása Magyarországon, valamint Közép- és Kelet-Európában, különös tekintettel a romákra.

c) A szerbiai, romániai, szlovákiai és ukrajnai magyar kisebbségek missziós elhivatottságának a kutatása.

2. A keresztyénség helye a keresztyénség utáni Európában – a témával kapcsolatos kutatások.

Európa átmeneti állapotban találja magát: a keresztyén örökséggel határozza meg magát és a missziói mozgalmak szülõföldje, de jelentõs különbségek alakultak ki Kelet-, Közép- és Nyugat-Európa között.

a) Különbségek és hasonlóságok kutatása a hollandiai (Nyugat-Európa) és a történelmi Magyarország (Közép-Európa) egyházainak missziós szerepe között, különös tekintettel a számtalan partneri együttmûködésre és kölcsönhatásra.

b) A missziói lelkiség kutatása az egyházi misszió gyakorlatának viszonylatában.

3. A keresztyén misszió tudományos igényû vizsgálata történeti, teológiai, antropológiai, kulturális és szociológiai szempontból

David Bosch nemrégiben magyarul is megjelent missziológiai remekmûve, „Paradigmaváltások a misszió teológiájában” alapján az intézet az õ misszió definíciójából indul ki. Bosch megkísérli megmutatni az elõre vezetõ utat és bemutatja a modern realitásokat figyelembe vevõ missziói gyakorlat paradigmáját. Könyvét a misszió „ideiglenes” definíciójával kezdi, melyet a könyv aztán részletesen megmagyaráz. Definíciója 13 elembõl áll.

4. Kutatások, melyek feldolgozzák Afrika, Ázsia és Latin-Amerika keresztyén közösségeinek történetét, életét és gondolatvilágát, és feltárják ezeknek a területeknek és Közép-Európának a kapcsolatait.

Az említett területen élõk alkotják a világ keresztyéneinek többségét, és fontos szerepet játszottak a keresztyénség történetében. A hagyományos európai teológiai tanulmányok nem vették figyelembe azokat a szempontokat, melyeket ezek a keresztyén közösségek biztosítanak. A velük fenntartott kapcsolatok jelentõsen fejlõdnek nem csak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon, valamint Közép- és Kelet- Európában: pl. Budapesten gyorsan fejlõdõ kínai és koreai keresztyén közösségeket találunk, valamint afrikait és még mongóliait is. Ez nem meglepõ, ha a sok kapcsolat elõzményét megvizsgáljuk: a kommunista idõszak alatti kapcsolatok hálózatát, vagy például azt a tényt, hogy a második világháború elõtt Kínába küldtek misszionáriusokat.

5. A keresztyénség találkozása más hitekkel és ideológiákkal, informális vallásokkal és nem vallásos rendszerekkel.

6. Forráskutatás az említett témákban, kiadott, archív, és elektronikus megjelenési formák.

7. Interdiszciplináris tanulmányok, az egyetem keretein belül és azokon túl, de az intézet vonatkozásain belül.

8. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése az intézet tudományterületein belül.

9. Tudományos igényû munkák publikációja, beleértve az internetes publikációkat, az intézet vonatkozásain belül.