Hit, erő és humor. Mindháromra komoly szükség volt egy olyan rendszerben, amely nem tisztelte az emberi méltóságot, a társadalom és az egyén szabadságjogait, mely ideológiákat gyártott arra, hogy miért lehet emberek tízezreit minden létező valós ok és előzetes tájékoztatás nélkül megfosztani a szabadságától, tulajdonától – illetve mindkettőtől.
Voltak, akik felemelték hangjukat, mert már nem tűrhették tovább azt az elnyomást, amely a legapróbb részletekig meg akarta tervezni az emberi élet minden egyes mozzanatát, mely eldöntötte, hogy az állampolgároknak mit és miért kell gondolniuk a világról: mit kell szeretniük és mire/kire kell ellenségként tekinteniük.