Hatalmas ugrás

A közép-európai felsőoktatási intézmények között unikális a Károli, hiszen az egyetlen olyan református egyetem, amelynek vannak világi karai is. Szeptemberben több mint 7700 hallgató ült be a padokba, többségük a Bölcsészettudományi Karon tanul. Sepsi Enikővel, a BTK dékánjával beszélgettünk.

Sepsi EnikőMeghatározható, hol helyezkedik el a Károli az egyetemek rangsorában?

Minden évben változik valamelyest a helyünk a rangsorban. Az igazi nagy ugrás 2012-ben következett be egy komoly, kétéves humánerőforrás-politikának köszönhetően. Ekkor jelentősen megváltozott az oktatói összetétel, és nőtt a hallgatói létszám. A pozitív folyamat a mai napig is tart. 2010-ben a Bölcsészettudományi Kar a huszonkilencedik volt a 167 kar rangsorában, két évvel később pedig már az ötödik. A bölcsészkarok közül egyedül az ELTE áll előttünk.

Ez valóban hatalmas ugrás, és nem folyamatos, lassú tempójú változás.

Természetesen minden rangsor más, Magyarországon talán a HVG-é a legismertebb. Azt is megszoktuk már, hogy minden rangsor megjelenését heves viták követik. Nekünk sok mindennel meg kellett küzdenünk a Károli-egyetemen, hiszen alacsony volt a hallgatói létszámunk. Hét éve 2100-an tanultak a bölcsészkaron, ma pedig már több mint négyezren.

Gondolom, hogy ezzel a BTK az egyetem legnépesebb kara.

Valóban, az egyetem felét képezi a karunk, nemcsak a hallgatói, hanem az oktatói állományban is a legnépesebb. Nagy hiba lett volna meghagyni a korábbi stratégiát, és úgy gondolkodni, hogy ha nincs épületünk, akkor nem veszünk fel több hallgatót. Az egyetemünknek ugyanis a mai napig sincs saját tulajdonú épülete. A Reviczky utcai tömb a református egyház zsinatának a fenntartásában van, a többi pedig Budapest különböző pontjain elhelyezkedő bérlemény. A közeljövőben változik a helyzet, hiszen a renoválást követően a református egyház tulajdonába adja a kormány a Károlyi-Csekonics palotaegyüttest, ahol az egyetemünk Bölcsészettudományi Kara kap majd helyet. Talán az adományozás hátterében már a jó eredményeink is ott állnak.

Mit tükröznek a hallgatói visszajelzések?

A hallgatói elégedettségmérések jó komfortérzetet mutatnak, a diákok egyre elégedettebbek az őket érintő adminisztráció szervezésével, a tanulmányi osztály működésével. Az oktatóink szintén elégedettnek vallják magukat a nagy terhelés ellenére is, hiszen nálunk magasabb óraszámban oktatnak, mint az állami egyetemeken. A munkavállalói elégedettségmérésből azt látjuk, hogy az egyetem stratégiájával való azonosulás egészen magas, 86-90 százalék.

Több mint 7700 hallgatója van az egyetemnek. Ilyen magas létszámnál hogyan lehet református egyetemről beszélni?

A legkézenfekvőbb válasz az lenne, hogy a református egyház működteti az intézményt, és az alapítók rögzítették, hogy keresztyén szellemiségben folyjék az oktatás. Azonban a kérdése jogos, és évek óta sokat gondolkodunk erről. A rendszerváltás óta nem történt még radikális változás az utánpótlás terén, pedig nagyon szeretnénk a végzett hallgatóinkra építeni az oktatói gárdát. Ehhez azonban több doktori iskolára van szükség, most is harcolunk egy multidiszciplináris doktori iskola létesítéséért. Nem reprezentatív felmérésünk alapján az oktatóink fele reformátusnak vallja magát. A stratégiánk négy alappillére közül az egyik éppen az egyházi jelleg erősítése. Minden újonnan érkező munkatársunk tudja a szerződése aláírásakor, hogy a keresztyén értékrend alapján folyó oktatás az egyetemünk alapvetése.

Mégis úgy emlékszem, hogy a Reformátusok Szárszói Konferenciáján azt mondta, hogy a Károlinak az ökumené szellemében kell működnie.

Ez valóban így van, hiszen részben a jogszabályok is ezt írják elő számunkra. Az, hogy ki milyen vallású, különleges adatnak minősül, nem válogathatunk felekezet szerint. Hallgatóink csaknem egyharmada protestáns, egyharmada katolikus, egyharmada pedig felekezet nélkülinek mondja magát. Hozzá kell tennem azonban azt is, hogy vannak oktatóink, akik bár más felekezethez tartoznak, maximálisan odatették magukat az egyetem nehéz időszakában is, energiájukat nem kímélve tolták a Károli szekerét, és ez megbecsülést érdemel.

Valóban nehéz lehet a feladatuk. Hogyan lehet például a japán szakon képviselni az egyetem református szellemiségét?

Valóban jó példa erre a keleti nyelvek és kultúrák, hiszen ott korlátozottak a lehetőségeink, ennek ellenére megtalálták a módját. Hadd hozzam példának, hogy elindult a koreai nyelvoktatás. A református egyháznak komoly kapcsolatai vannak Dél-Koreával, és mi is együttműködünk négy dél-koreai egyetemmel. Az országos keretek adta lehetőségek mellett minden szakon beépítettünk olyan modulokat, amelyek kifejezik, hogy a Károli református egyetem. Egyébként ebben a tekintetben a Károli unikális Közép-Európában, mert az egyetlen olyan református egyetem, amelynek vannak világi karai, és ez igen nagy érték.

Melyek azok a szakok, amelyekre szívesen jönnek a hallgatók, és hová jelentkezik kevesebb diák?

A pszichológia szak toronymagasan a legnépszerűbb, ide sokszoros a túljelentkezés. Nagyjából ezer hallgatónk tanul a Bécsi úti intézetünkben, ami külön kihívás. A magas létszám ellenére a hallgatók mindig szeretettel emlegetik a közvetlen légkört. Szintén népszerű az anglisztika és a japán szak, ez utóbbira nagyjából száz hallgatót veszünk fel évente. A kommunikáció szak pedig annak ellenére megőrizte piaci helyzetét, hogy eltűntek a rendszerből az államilag finanszírozott helyek. Azokon a szakokon számlálunk kevesebb hallgatót, amelyik területen nehéz elhelyezkedni, ilyen például a vallástudomány mesterszak.

Hogyan indul az új tanév az egyetemen?

Egy komoly projekttel indítottunk: a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumban szeptember 11-én indult az oktatás. A kollégiumnak helyet adó Horánszky utcai épületet a Dunamelléki Református Egyházkerülettől kaptuk meg száz évre. 135 jelentkezőnk volt, ebből 81 bentlakót vettünk fel. Megalakult a nyolc szakmai műhely: történelemtudományi, nyelvtudományi, irodalom- és kultúratudományi, művészettudományi, média- és művészetpedagógiai, filozófiai és vallástudományi, társadalomtudományi, pszichológiai és tanárképző műhelyekben tanulhatnak a kollégium hallgatói. A diákok az egyetemi képzés mellett tutoriális formában, a kiscsoportos foglalkozásokon olyan képzést kapnak, amely életre szólóan elkötelezi őket a minőség, a közösség és a hálózatépítés mellett. Minden hallgató legfeljebb két műhely munkájában vehet részt, és emellett hallgatnak általános értelmiségképző tárgyakat is. Igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni a személyiségfejlesztésre, az egészségtudatosságra, a keresztyén spiritualitásra, a gazdálkodási alapismeretekre, hiszen egy református ihletésű vezetőréteg bölcsőjévé kívánjuk tenni a kollégiumot.

Fekete Zsuzsa
http://www.parokia.hu

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Reformáció 500

Reformáció 500

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

nyelvvizsgaközpont

Youtube