Fulbright-ösztöndíjjal Amerikában – interjú Dr. Vassányi Miklóssal

A Fulbright Programot J. William Fulbright, amerikai szenátor alapította 1946-ban azzal a céllal, hogy lehetőséget adjon az országok közötti tudományos kutatói munkára, szakmai gondolatcserére. Magyarország 1978-ban csatlakozott a minden tudományágra nyitott posztgraduális ösztöndíj-, illetve csereprogramhoz, melyben fennállása óta világszerte több mint 310.000-ren vettek részt 155 országból.

Dr. Vassányi Miklóstól, a KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszékének egyetemi docensétől nem áll távol a külföldi kutatás, filozófiai doktori fokozatát is Belgiumban, a Katholieke Universiteit Leuven-ben szerezte. 2016-ban öt hónapos ösztöndíjat nyert a University of Minnesota kutatóintézetbe, vele beszélgettünk a Fulbright-ról és kinti tapasztalatairól.

Milyen ösztöndíjat sikerült elnyernie a Fulbright Program keretein belül?

A „Hungarian Researcher” kategóriában ítélt oda a bizottság öt hónapnyi támogatást. Egyetemi oktatók három kategóriában pályázhatnak: Magyar oktató; Magyar kutató; és Magyar oktató-kutató. Az első elnyerése esetén elsősorban tanítani kell, ez két-három kurzust jelenthet a vendéglátó intézmény igényeitől függően. A második kategóriában nincs tanítás, hanem egy, a kutatóhellyel egyeztetett, a Fulbright Bizottság által jóváhagyott kutatási feladatot kell elvégezni. A harmadik kategória a két első kombinációja. Én azért pályáztam az második kategóriában, mert az az intézmény, amelyikkel volt némi személyes kapcsolatom, kutatótanszék, tehát nem végez önálló oktatást − aki idejön, annak egyszerűen nincs lehetősége tanítani, hanem kutatnia kell. A kutatói ösztöndíj egyfelől ideális lehetőségeket teremt a kutatáshoz, másfelől az ember filozófusként kevésbé lesz része egy munkaközösségnek, illetve nem lesznek tanítványai. Ez utóbbi hiányzik, de persze élvezem a korlátlan kutatási lehetőségeket.

A Fulbright-ösztöndíjat kiírják továbbá hallgatói kategóriában is, itt elsősorban előrehaladott doktoranduszokra kell gondolni. Fontos, hogy más pályázatoktól eltérően a Fulbrightot mindig egy évvel korábban kell beadni, mert nagyon előre tervezik – tehát aki 2017 tavaszán adja le a pályázatát, az legkorábban 2018 őszén utazhat. Támogatás nyerhető kettő, három, négy vagy öt hónapra, többre sajnos nem (kivéve a hallgatói ösztöndíjakat), de egy pályázó akár egymás után többször is nyerhet el ösztöndíjat.

Mit kellett a sikeres pályázáshoz beadnia, és hogyan zajlott az elbírálása?

Nekem úgy tűnik, hogy a Magyar kutató és a Magyar oktató kategóriákban elsősorban annak jók az esélyei, aki 1) vagy legalább pályája közepén van, vagy lassan kezd szenior lenni, vagy már szenior; 2) viszonylag hosszú és erős publikációs listája van nem egy nemzetközi tétellel; 3) angolul legalább felső középfokon beszél (bár a bizottság főleg magyarokból áll, a felvételi beszélgetés angolul folyik); és akinek 4) valóban indokolt éppen ott éppen azt kutatnia, amit a kutatási terve tartalmaz, és ezt bizonyítani is tudja. A bizottság ugyanis hangsúlyosan rákérdez, hogy ezt a tervet miért éppen itt és itt akarja a pályázó megvalósítani. A pályázat kétfordulós: az első, papír alapú forduló után a jelentkezők körülbelül fele marad versenyben, őket hívják be a szóbeli fordulóra. A tudományterületeken nagyon kiegyensúlyozottan oszlanak el az ösztöndíjak, nem érzékelhető, hogy mondjuk a természettudományokat vagy a biomedikus tudományokat előnyben részesítenék, tehát bölcsész háttérrel is ugyanannyi esélye van az embernek, mint más háttérrel. A túljelentkezés nagyjából háromszoros (a Fulbright Bizottság honlapján pontos statisztikák vannak erről), ami azt jelenti, hogy az ösztöndíjat nem lehetetlenül nehéz megkapni.

Mi a kutatásának témaköre, és melyik amerikai egyetemet választotta hozzá?

A Károlin régebb óta tanítom a Vallástudomány specializáción szereplő Vallás és természettudomány tárgyat, amely lényegileg csillagászat-történetet takar eszmetörténeti-vallástörténeti összefüggésben, kora újkori kronológiai hangsúllyal. Kifejezetten fontos szerzők ezen a kurzuson Copernicus és Kepler. A Fulbright-pályázatom kutatási terve e két szerzővel kapcsolatos, és egy ilyen projekthez ideális kutatóhelynek tűnt a University of Minnesota Osztrák Tanulmányok Tanszéke. Ez a tanszék ugyanis kifejezetten kora újkori osztrák eszmetörténetre specializálódott, úgyhogy meglepő módon már Kepler-kutatást is végeztek itt korábban. A University of Minnesota továbbá általában nagyon erős a kora újkori történeti-eszmetörténeti kutatásban és a tudománytörténetben is, ilyen tárgyú folyóiratot is adnak ki. Egyébként is igen nagy és rendkívül jól felszerelt egyetem, ötvenezer hallgatóval és a Mississipi két partján elterülő hatalmas és ultramodern kampusszal. Minket bölcsészeket elsősorban a könyvtárak érdekelnek – hát itt hat-nyolcszintes könyvtárból van egy fél tucat, és minden szabadpolcos... A könyvtárközi kölcsönzés ingyenes és nagyon gyors, ami az Egyesült Államok összes könyvtárához, talán száz-kétszázmillió kötethez való ingyenes hozzáférést jelent... és a könyvtárak csak éjféltől reggel hétig vannak zárva.

Milyen költségeket fedez az ösztöndíj?

A támogatás végösszege több részből áll össze, így például a családosok kapnak családi pótlékot; és tudni kell azt is, hogy a bizottság tekintetbe veszi, hogy az ösztöndíjas által választott helyen milyenek a megélhetési költségek. Én úgy látom, hogy az ösztöndíj összege mindezek függvényében átlagosan havi négyezer dollár körül mozog. Ebből mindent fedezni kell, nemcsak a szállást-megélhetést, hanem a kiutazást is. Ez lehetséges is, még akkor is, ha az embernek családja van, jóllehet Amerika jelentősen drágább ország, mint Magyarország. Így például egy nagyobb városban a lakásbérlés havi díja minimum ezerötszáz dollár, de inkább egy kicsit több, ezerhétszáz körül. Sok dolog azonban ingyenes: a lányaim nem fizetnek szinte semmit az óvodában, iskolában, csak a nagylányom után fizetünk napi két és fél dollárt ebédre. Vásárolni okosan kell – mi itt is diszkontáruházakba járunk, és szendvicseket hozok be ebédelni. Így viszont el tudunk menni hosszú családi nyaralásra az ún. ’grace period ’(az ösztöndíj utáni egy hónap) alatt.

Milyen különbségeket lát az amerikai és itthoni egyetemi élet között?

Ami a körülményeket illeti, szinte csak különbségek vannak – kutatói szempontból nézve otthon ehhez képest összeláncolt kezekkel és lábakkal táncolunk. Az egyetemek fizikai felszereltsége fényűző, hatalmas terek és épületek állnak rendelkezésre, az adminisztratív és szervezési feladatokon nagyjából háromszor annyi alkalmazott dolgozik, mint otthon. A fizetések közötti különbségeket érzékelteti, hogy az árufeltöltő a diszkontáruházban havi kétezer dollár körül keres, a szakszervezetek a tizenöt dolláros órabérért küzdenek a tizennégy és fél helyett. Egyetemista szemmel nézve sokkal nagyobb a tanszabadság, a hallgatók könnyen váltanak diszciplínát, a könyvtári feltételek mesebeliek, rengeteg támogatás és (külföldi) ösztöndíj könnyíti meg a tanulást, ugyanakkor sokan dolgoznak tanulás mellett. Az egyetem első egy-két évében a tipikus amerikai bölcsészdiák még tanul természettudományos tárgyakat is, a felsőbb évfolyamokban specializálódik. Itt is óriási a különbség az elit egyetemek és a többi egyetem, főiskola között.

Hogy telik egy napja? Mi az, ami a legjobban tetszik Önnek, és mit visel el a legnehezebben?

Családi munkamegosztás szerint a lányokat reggel én indítom útnak, ami korai kelést jelent, és a feleségem intézi a fektetést este. Viszonylag korán beérek, szigorúan dolgozom 8-9 órát, közben leküzdöm a szendvics- vagy konzerv-ebédet is. Amikor tanulmányt írok, akkor az irodában ülök, ez egy kicsit magányos hely, amikor készülök az írásra, akkor a könyvtárban – itt már kikoptatott kedvenc helyeim vannak. Délután 5 és 7 között érek haza. Legjobb mindig valamit megérteni, amit az ember eddig nem értett, vagy valamit megismerni, amit az ember eddig nem ismert; nehezen elviselhető dolgot pedig most nem is tudnék megnevezni...

Dolgozik a kutatás mellett?

A Fulbright-ösztöndíjasok J-1 vízumon vannak, ami tiltja a munkavállalást, a családtagok pedig J-2-n, ami még inkább tiltja, úgyhogy nekem most az ösztöndíj a munka, a nagylányom pedig kénytelen lemondani arról, hogy manökenként betegre keresse magát itt. Nem fizetett önkéntes munkát vállalni azonban szabad, így a feleségem jelentkezett is volunteer fejlesztő pedagógusnak egy felnőttképző intézetbe, ahol hetente két délelőttön segít, néha a tanárt is helyettesíti.

Önnel utazott a családja?

Hogyne, a magam részéről nem tudom elképzelni, hogy fél évet külföldön töltsek egyedül, miközben a nagylányunk tinédzser, a kislányunkat pedig nemrég fogadtuk örökbe. Bár bizonyos, hogy a család hosszú szétszakítása érzelmileg nagyon kockázatos, mégis vannak, akik ezt választják, vagy azért, mert már ’empty-nesters’, a gyerekeik már kiröpültek, vagy talán anyagi okból – mi négyen nyilván nem sokat fogunk félretenni az ösztöndíjból, de eleve nem is ez a cél, hanem megismerni Amerikát, ha egyszer itt lehetünk. A gyerekek számára különösen nagy élmény ez az út, a nagylányom ’American schoolgirl’ lehet, és a kicsi is szépen tanul angolul az oviban, már javítgatja a kiejtésünket. A feleségem számára is nyugodt időszak lehet ez: sok év mókuskerék után végre pihenhet, fejlesztheti az angoltudását, és önkénteskedik egy felnőttképző intézetben. Egyszóval az egész család számára hatalmas közösségi élmény egy ilyen út, nagyban növeli a családi kohéziót.

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Reformáció 500

Reformáció 500

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

nyelvvizsgaközpont

Youtube