A magyarországi reformáció és Európa fél évezrede című konferencia

A KRE Bölcsészettudományi Karának Református Kultúrtörténeti Kutató Csoportja egy napos tudományos tanácskozást tartott március 13-án.

Prof. Dr. Balla Péter rektor köszöntőjét követően hazai és határon túli kutatók, egyetemi oktatók több szekcióban tartottak magas színvonalú előadásokat.

A konferencia résztvevőit levélben köszöntötte Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Levelében úgy fogalmazott, hogy bár fél évezred történéseinek, szellemi, lelki, politikai és gazdasági folyamatainak részletes áttekintése egy nap alatt szinte lehetetlen feladat, de kifejezte meggyőződését, miszerint senki sem vitathatja azt a tényt, hogy az az erőforrás, mely a „magyarországi reformációból fakadt, még a legnehezebb időkben is élő kapcsolatot jelentett Európával.”

Az első szekcióban Csepregi Zoltán Luther ismerete, tanainak terjedése Magyarországon című előadása volt hallható, őt követte:
– Szabó András (A régi magyar irodalom protestáns szerzői és Európa [16-17. sz.]),
– Ittzés Gábor (Egyetem és konfesszionalizáció a 16. században),
– Csoma Zsigmond (A reformáció időszakának természettudománya, magyar és európai kölcsönkapcsolatok [16-17. sz.]), és
– Hóvári János (Mohamedán törökök és protestáns magyarok).

A második és harmadik szekció előadói a következők voltak:
– Kurucz György (Államhatalom, gazdasági fejlődés, az európai protestáns tudáscentrumok hatása a 18. századi Magyarországon),
– Dienes Dénes (Magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok európai kapcsolatai),
– Kónya Péter (Az eperjesi evangélikus kollégium működése és hatása az koraújkorban),
– Hudi József (Protestánsok és katolikusok Pápán a 16-17. században),
– Kónya Annamária (A szepesi városok művelődéstörténeti jelentősége a 17-18. századi Magyarországon),
– Gudor Botond (A nagyenyedi kollégium külföldi kapcsolatai a koraújkorban),
– Szabó T. Attila (A templomok tudományáról... Charles de Bonnet természetfilozófiája és magyarországi recepciója),
– Szacsvay Éva (Reformáció - népi kultúra: kapcsolatok – hagyományok) és
– Tőkéczki László (Protestáns egyházak a közelmúltban, a rendszerváltoztatásban, az európai kölcsönkapcsolatokban).

Az előadások is bizonyították, hogy a magyar történelem sokszor tragikus pillanataiban, politikai és gazdasági kényszerhelyzetekben is folyamatos kapcsolat maradt fenn a nyugat-európai protestáns egyházakkal, a kor legkiemelkedőbb tudásközpontjaival, hiszen mindig voltak olyan személyiségek, akik külföldön szerzett tudásukat a közösség szolgálatába állították s a krisztusi értékrend alapján a legnehezebb időkben is hittel munkálkodtak a nemzet felemelkedése érdekében.

 

Az eseményről további képek itt találhatóak.

 

Következő események


Összes esemény

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Reformáció 500

Reformáció 500

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

nyelvvizsgaközpont

Youtube