Diaszpórák és identitás - konferencia meghívó

A DÉLKELET–EURÓPA KUTATÓINTÉZET - BUDAPEST
TISZTELETTEL MEGHÍVJA
2012. december 19-én (szerdán) 15.00 óra

8. DÉLKELET–EURÓPA tudományos tanácskozására:

DIASZPÓRÁK ÉS IDENTITÁS

Helyszín:

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
Díszterem
1088 Budapest, Reviczky u. 4.

Köszöntő
Sepsi Enikő dékán, Károli Gáspár Református Egyetem
Nyitó gondolatok Purger Tibor Rutgers, New Jersey Állami Egyetem
Első rész Diaszpórák a tengerentúlon
   Elnök Gergely András történészprofesszor, KRE
Arday Lajos Nép, nemzet, állam, nemzetállam, nacionalizmus
Nelu Bradean-Ebinge: Az örmény diaszpóra
Purger Tibor Magyarok az Egyesült Államokban
Soltész Béla A dél-amerikai horvát emigráció
   
Második rész Diaszpóra és szórvány a Kárpát-medencében
   Elnök
Egry Gábor a Múltunk felelős szerkesztője
Pejin Attila A vajdasági zsidóság identitása (a XX. század elején)
Róth Petra Dalma A Monarchia építészete Partium nagyvárosaiban
Gati Tibor-Levente A mezőségi szórványban (lelkész és a közösség)
Rád András-László A lelkipásztorok és környezetük (a posztmodern létforma jellegzetességei)
   
   Kerekasztal A beszélgetést vezeti Gergely András és Egry Gábor
Hermann Gabriella A magyar diaszpórapolitika múltja és jelene
Vass Ágnes Diaszpórák és az anyaország kapcsolata
Lőrincz András A pán-mozgalmak jelene és jövője
Szalai Éva-Emese Diaszpórák a világban
   
          Záró előadás és a 2012-es DÉLKELET–EURÓPA
          díjak átadása
Schöpflin György Migráció és mobilitás Európában
A tanácskozás elnöke Surányi Csaba az INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY főszerkesztője
          Minden érdeklődőt szeretettel várunk! RSVP: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
          DÉLKELET–EURÓPA KUTATÓINTÉZET: http://www.southeast-europe.org

Részletek azokból a tanulmányokból, melyek a
DIASZPÓRÁK ÉS IDENTITÁS
tudományos tanácskozáson 2012. december 19-én elhangzó előadásokhoz íródtak.

„... térségünkben Kelet-Közép Európa soknemzetiségű birodalmaiban a 18. és 19. század fordulóján csak népek éltek, melyekből a gyér számú haladó szellemű nemes, értelmiségi és polgári „nemzetébresztők” nemzetet akartak „csinálni”, első lépésben az egységes, a kor igényeinek megfelelő nyelv megteremtésével. Igaz, a teljes társadalmi struktúrával bíró királyságokban kialakult egy, a területhez és az uralkodóhoz kötődő „rendi” nemzettudat, de évszázadokig a „natio hungarica” és a „natio polonica” csak a nemességet jelentette, anyanyelvre való tekintet nélkül. S itt érünk el a nép és a nemzet vízválasztójához: a nemzet a nép egy minőségileg más, magasabb formája, amely elválaszthatatlan az állam fogalmától.”

     Részlet Arday Lajos Nép, nemzet, állam, nemzetállam, nacionalizmus című tanulmányából, mely a konferencia nyitó előadásához íródott.

*

„Délvidék, ezen belül Bácska zsidósága Trianon miatt különösen nehéz helyzetbe kerül: elveszti, második anyaországát (Magyarországot) is, mintegy kettős diaszpórába kényszerülve, ami teljesen elbizonytalanítja, ezért az újonnan kialakult helyzet sokféle válaszadásra készteti (pl. cionizmus, kommunizmus); másrészt a régi renden szocializálódott generációk mindvégig megmaradnak magyar-tudatú zsidónak, s csak a fiatalabb, két háború között felnövő nemzedék kezd sorsközösséget vállalni a jugoszláviai zsidóság egészével.”

     Részlet Pejin Attila Kettős diaszpórában (A bácskai zsidóság Trianon után) c. tanulmányából.

*

A diaszpóra vagy szórvány valaha pozitív előjelű fogalom volt. Ugyanazt jelentette, mint a vetőmag: magában hordta a növekedés ígéretét, a fejlődés lehetőségét. Mai köznapi szóhasználatban a kifejezés negatív előjelet kapott: a szétszórtság, szétvertség, szervezetlenség érzetét kelti. A református egyház kánonja is így fogalmaz: szórvány az, ahol a hívek kis létszáma miatt egyházközség nem szervezhető. A szórvány ma nem vetőmag, hanem oldott kéve.

     Páll Botond Levente: Egyház és iskola a századfordulón Ludvégen

*

„...az a szándékunk, hogy felismerjük azoknak az elvárásoknak a gyökereit, amelyekkel a lelkészek szembesülnek szolgálatuk alatt. Amennyiben az lehetséges, igyekszünk egy ökumenikus megközelítést képviselni, viszont a különböző felekezetek klérusa iránt más-más elvárások fogalmazódnak meg a gyülekezeti tagok részéről, így hasznosnak találtuk a történeti áttekintés differenciált vázolását.”

     Rád András-László A lelkipásztorok és környezetük (a posztmodern létforma jellegzetességei)

*

Mint szinte minden kelet-európai országból, így Horvátországból is rengetegen vándoroltak ki a tengerentúlra a XX. század történelmi viharai elől menekülve. A horvát emigráció különlegessége azonban a többi kelet-európai nemzethez viszonyítva az, hogy a legfőbb úticélt sokáig nem az Egyesült Államok jelentette, hanem Dél-Amerika, különösképpen pedig Chile és Argentína. Kevéssé ismert tény, hogy déli szomszédunk szoros kétoldalú kapcsolatokat ápol több dél-amerikai országgal, amelyekben összesen mintegy 700.000 horvát leszármazott él.

     Soltész Béla: A dél-amerikai horvát emigráció


Gyakornoki program

Gyakornoki program

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Szakirányú továbbképzések

Youtube