A magyar mint idegen nyelv napja

A magyar mint idegen nyelv napja

2012. december 7.

Egy nyelv és a hozzá tartozó kultúra megismertetése más nyelvek beszélőivel fontos misszió, ugyanakkor nagy felelősség is. Különösen igaz ez a kevéssé ismert nyelvekre, amelyek közé a Kelet-Közép-Európában honos nyelvek, így a magyar is tartozik. A kulturális diplomácia külföldi intézményrendszerét Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alapozta meg a múlt század első harmadában. Az akkor elkezdett munka mai letéteményese a Balassi Intézet, amely nemcsak a kulturális intézeteket, hanem az ösztöndíjrendszert és a vendégoktatói hálózatot is működteti, és kulcsszerepet vállal a magyarországi magyar mint idegen nyelv tanításban is.

Nyelvünk tanítása már több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, szaktanárokat azonban csak 1983-tól kezdett képezni az ELTE, majd a pécsi és a szegedi egyetem, 1998-tól pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke is elindította máig is egyik legsikeresebb képzését. A bolognai rendszer követelményei miatt napjainkban csak két egyetem, a KRE és az ELTE kínál magyar mint idegen nyelv szakos tanárképzést. A kezdeti évek óta már jóval meghaladta a száz főt a végzett tanárok száma, s közülük legalább egy tucatnyian doktori fokozatot is szereztek. Ők is, mint mindenki, aki ezen a területen dolgozik, igénylik az új, nemzetközi tapasztalatokat is integráló ismereteket, amelyek a sikeres oktatómunka és a folyamatos érdeklődés fennmaradása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek.

A „magyar mint idegen nyelv tanára” igazi másodszak, mert kevés az a hallgató, aki ezt választ(hat)ja fő megélhetésnek, gyakrabban fordul elő, hogy fő munkahelyük mellett dolgoznak nyelviskolákban, illetve magántanárként. Leginkább a fővárosban van igény magyarnyelv-tanárokra, de országszerte azokon a vidéki településeken is könnyen találnak munkát, ahová külföldi érdekeltségű vállalat települt. Az utóbbi években jelentősen megszaporodott a bevándorlók száma, ami az ország teljes területén lehetővé teszi a munkavállalást, ugyanis a migráns gyermekeknek biztosítani kell a magyar nyelvi felzárkóztató órákat a közoktatásban. Ugyanakkor mind több lehetőség kínálkozik a külföldi munkavállalásra is.

A december 7-ére hirdetett rendezvény ezt a célt szolgálja. A rendezők egyike a Balassi Intézet, amely 1957-es indulása óta több tízezer egyetemi hallgató és magyar nyelv iránt érdeklődő számára tette lehetővé a magyar nyelvtudás megszerzését, szervezett módszertani konferenciákat, továbbképzéseket, THL2 címmel magyar mint idegen nyelvvel foglalkozó szakmai folyóiratot ad ki, mentortanárai  az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem magyar mint idegen nyelv szakos hallgatóinak tanítási gyakorlatát vezetik.

A rendezvény másik házigazdája a több mint másfél évszázados múltra visszatekintő, jelenlegi formájában 1993 óta működő Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, amelynek hallgatói a második legnagyobb történelmi egyház kulturális örökségét képviselő értelmiségi utánpótlást jelentik. A kar világi jellegéből adódóan állami, illetve más egyházak által fenntartott általános és középiskolákban történő oktatásra is felkészíti hallgatóit. A tanszék az MA szintű magyartanárképzésben 2009 óta, a magyar mint idegen nyelv (MID) második tanár szakos képzésben 2010 óta vesz részt, az országosan egyedülálló Terminológia diszciplináris mesterképzés pedig 2011 óta folyik az egyetemen.

A rendezvényt e két intézmény képviseletében dr. Sepsi Enikő dékán és dr. Hatos Pál főigazgató nyitja meg.

A délelőtti plenáris előadásokat Bárdos Jenő: A nyelvtanár tudatossága című előadása foglalja nyelvpedagógiai keretbe, majd Szili Katalin beszél a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetéről, jelenlegi feladatairól az ELTE Központi Magyar Nyelvi Lektorátusa fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából. Szűcs Tibor egy érzékeny kérdésről, a magyar mint idegen nyelvnek a hungarológiai oktatásban betöltött szerepéről fejti ki a véleményét. Arról, hogy egyetlen nyelv vagy kultúra szakértője sem nélkülözheti az adott nyelv ismeretét, ezért elképzelhetetlen a magyar nyelvtudás nélküli hungarológusképzés.

Érdekesnek ígérkezik az a kerekasztal-beszélgetés, amelyre meghívást kapott az összes olyan hazai felsőoktatási műhely, amely vagy a nyelvtanításban, vagy a tanárképzésben, vagy éppen mindkét területen megoszthatja a tapasztalatait a műhelykonferencia közel 150 résztvevőjével. A konferenciára nemcsak gyakorló tanárok, hanem tanárjelöltek is jelentkezhettek, akik nagy izgalommal várják az első szakmai rendezvényt, ahol élőben hallhatják kötelező irodalmaik szerzőit, ugyanakkor bepillantást nyerhetnek választott hivatásuk műhelytitkaiba is.

A délutáni program fókuszában a műhelybeszélgetések állnak, amelyek a legújabb és hasznosnak bizonyult módszerekről, a nyelvóra hatékony szervezéséről, valamint a közelmúltban megjelent új tankönyvekről és tananyagokról tájékoztatják a jelenlévőket.

A szervezők szándéka szerint A magyar mint idegen nyelv napja folytatódni fog, ha nem is a mostanihoz hasonló, nagyszabású rendezvényekkel, de a résztvevők igényeihez igazodó kisebb találkozókkal, egy-egy témát középpontba állító tapasztalatcserékkel. 

Programtervezet


Gyakornoki program

Gyakornoki program

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Szakirányú továbbképzések

Youtube