Trócsányi László a Magyar Örökség Díj átadásán méltatta a Vizsolyi Bibliát

Laudációjában Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora úgy fogalmazott, a Biblia első teljes magyar nyelvű kiadása nemzeti kultúránk egyik legértékesebb kincse, amely egyértelműen megalapozta és mindmáig meghatározta a magyar nyelvhasználatot, így egyszerre szimbóluma és tárgyiasult része magyar önazonosságunknak.

A Magyar Örökség Díj ünnepélyes átadására június 18-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 101. alkalommal került sor, amelyen ezúttal hat kitüntetést osztottak ki.

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és a Vizsolyi Református Egyházközség képviselői a Magyar Örökség Díj díjátadó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapesten
Fotó: Hurta Hajnalka


Magyar Örökség Díjban részesült Balassa Zoltán helytörténészi, publikációs és honismereti tevékenysége, a déli harangszó, Igyártó Gabriella népművészeti hagyományőrző munkája, a Jászság Népi Együttes népi tánckultúrát őrző tevékenysége, Krulik Zoltán és a Makám együttes zeneművészete, valamint Vizsoly - a Vizsolyi Református Egyházközség szolgálata és a Vizsolyi Biblia.


Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, Vizsoly laudátora
Fotó: Hurta Hajnalka

Vizsoly méltatásában Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora kiemelte, hogy a Vizsolyi Református Egyházközség tagjai őrzők és művelők a szavak legtisztább, legnemesebb értelmében. Őrzik az örökséget, a Vizsolyi Bibliát és művelik, ápolják a magyarul, nyomtatásban rájuk hagyott írott Ige tiszteletét. A megőrzött örökség áthatja, formálja, reformálja életünket. Úgy fogalmazott, Vizsoly a szellemi háttere a református öntudatunk, magyar önazonosságunk és európaiságunk legnemesebb szálaiból font erős kötélnek, amely körülöleli az ezeket szimbolizáló Vizsolyi Bibliát, és egyúttal megtartja annak őrzőit és ápolóit. Kultúrkincsünk jogi és technikai védelmét, az örökséghez kapcsolódó önazonosságot teremtő és fenntartó programok szervezését, a hitépítő és hitvalló közösségi életvitelét, mint szolgálatot magára vállaló közösség, méltán érdemelte ki az elismerést - tette hozzá az egyetem rektora.


Kovács Zsolt Levente, lelkipásztor a Vizsolyi Református Egyházközség képviselőivel
Fotó: Hurta Hajnalka

Európai és közép-európai háttérrel és eszközökkel, nehéz történelmi időszakban készült Vizsolyi Biblia történetével kapcsolatban felidézte, hogy a Nagykárolyból a törökök elől menekülő feltehetőleg szerb származású Károli, németországi tanulmányait követően telepedett le Göncön, és készítette el 1586-tól „Istennek nevét segítségül híván, egynehány jámbor tudós atyafiakkal, a Bibliának egészében való megfordítását”.

A mű másfél év alatt az akkori legújabb technológiával, németalföldi új betűkkel, lengyel papíron jelent meg 1590. július 20-án nyomtatásban, a lengyel származású Mantkovits Galgócról Vizsolyba átköltöztetett műhelyében a későbbi fejedelem, Rákóczi Zsigmond nagyvonalú támogatásának köszönhetően.


Vizsolyi Biblia - az 1590-ben megjelent, első, teljes magyar nyelvű biblia, hungarikum
Fotó: Vizsolyi Református Egyházközség

A Vizsolyi Református Egyházközség, amely hitvallása szerint a református Betlehem, kultúrprotestáns küldetését élő hittel tölti be - fűzte hozzá Trócsányi László kiemelve, hogy a hit alapja református tanításunk szerint az Írás: Sola Scriptura. Ennek megőrzése és hirdetése a Vizsolyi Református Egyházközség szolgálata.


Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi gyülekezet lelkipásztora a Magyar Örökség Díjjal
Fotó: Hurta Hajnalka

A díjátadó ünnepség kulturális programja keretében rövid műsort adtak a Jászság Népi Együttes táncosai, akiket a Csík zenekar kísért, majd Krulik Zoltán és a Makám együttes lépett színpadra.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj (MÖD) néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára.

A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága.

 

 

Forrás: reformatus.hu/Weberné Zsikai Mária

Napi biztatás

Közösségi Média

Youtube

Galéria

Galéria

 

Tudomány, kutatás

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Szakirányú továbbképzések

Névjegy

Névjegy

 

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog