„Megmaradt lelkipásztornak” – a Parókia Portál interjúja Prof. Dr. Balla Péterrel

Tíz éven át vezette a Károli Gáspár Református Egyetemet, mégis azt vallja, az maradt, ami volt: lelkipásztor. Balla Péter leköszönő rektorral beszélgetett a Parókia Portál.

Egyetemi tanárként és rektorként is igyekezett lelkipásztori elhívásához hűen ellátni feladatait – erről beszélt utolsó hivatalban töltött munkanapján Balla Péter, Egyetemünk leköszönő rektora a Parókia Portálnak adott interjújában. Elismerte: rektorként rendszerint rövid távokban gondolkodott, hiszen megbízatása újbóli meghosszabbításait nem láthatta előre. Két évig rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettesként, majd nyolc évig rektorként állt Egyetemünk élén. Elhívást mégsem a tanítói vagy a rektori hivatalra kapott, ezért tette fel saját magának is újra és újra a kérdést: mit jelent lelkipásztorként jelen lenni ezekben a feladatkörökben.

Csapatmunka és anyagi függetlenedés

Egyik fő célja, hogy a Károli családias egyetem legyen, amelyet nem borít el az adminisztráció, hanem a diákok bizalommal fordulhatnak az ügyvivő feladatokat ellátó munkatársakhoz épp úgy, mint tanáraikhoz, beteljesülni látszik. Igaz, a rektorsága elején még 4300 hallgatót számláló egyetemen ma már mintegy 8000-en folytatnak tanulmányokat. Ez idő alatt az intézmény szorosabbra fűzte a kapcsolatot a fenntartó református egyházzal, és nyitott a nemzetközi színtér felé is. Az egyetem hírneve és megítélése szakmai körökben is egyre kedvezőbb, a felsőoktatási rangsorokban előkelő helyen szerepel. Mindezt csapatmunkával lehetett csak elérni – hangsúlyozza Balla Péter. Szerinte az egyik legfőbb eredmény, hogy az új finanszírozási megállapodás megkötésével az ezzel kapcsolatos aggodalmak egy része eloszlott, így a hallgatói létszámtól függő normatív támogatás már nem válik mindent eldöntő kérdéssé a felvételi létszámok terén, ami kedvez a szakmai színvonal emelkedésének. Ezzel együtt pedig az egyház felé való szolgálat lehetősége, a kapott tudás visszaforgatása is szabadabb teret kaphat, például az idén ősszel induló Szociális és Egészségtudományi Kar révén. „A rektori szolgálati idő végén a tíz év egészéért hála van a szívemben, de kétségkívül volt olyan időszak, amikor számot kellett vetni azzal, hogy anyagi értelemben fenntartható-e az egyetem. Szerettük volna elérni, hogy az egyháznak kézzelfogható módon szolgálatára legyen, és ez sikerült is, hiszen mára egyre több területen képzünk keresztyén szellemiségű leendő munkavállalókat” – fogalmazott Balla Péter.

Gyógyító meghívás

A keresztyénséget úgy látja, mint életet gyógyító meghívást, amelyet a lelkipásztorok mellett főleg a gyülekezeti tagok juttathatnak el a társadalom minden szegmensébe. Egy egyházi egyetem minősített helye lehet ennek, az intézmény elmúlt több mint huszonöt évében pedig már mennyiségileg is érzékelhető a Károlin végzett tanárok és jogászok jelenléte a társadalomban – tette hozzá.

Diákközpontú egyetem

Azzal együtt, hogy megnövekedett a hallgatói létszám, az egyetem szeretné megőrizni közvetlenségét, személyességét is. „Továbbra is diákközpontú egyetem szeretnénk lenni. Ha egy hallgatónak kérdése van, kapjon választ, ha gondja van, segítsünk megoldani. Abban bízom, hogy a keresztyén lelkület az oktatókban, adminisztrátorokban olyan egyszerűbb dolgokban is megjelenhet, mint hogy hamarabb válaszolok egy-egy levélre, vagy nemcsak azt nézem meg, hogy egy gyors paragrafust megtalálva valamit el is tudok utasítani, hanem találok egy másik paragrafust, ahol újra lehet nyitni egy kérdést, és lehet rá megoldást találni.”

A mindennapi élet könyve

Balla Péter teológiai tanárként is mindig törekedett arra, hogy a diákokkal ne csak az általa oktatott tárgyakon keresztül kapcsolódjon. Lelkészként kiváltságnak tartja, amikor a diákjai magánéleti problémáikkal is mernek hozzá fordulni. De az általa oktatott újszövetséges tárgyakat sem akarja csupán tudományos oldalról megközelíteni. „A hitünk nemcsak az értelmünket veszi igénybe, hanem az egész életünket, életvitelünket, a magatartásunkat is például. A mit hiszek és hogyan élek Jézusnál, az evangéliumokban, és Pálnál, a páli levelekben elválaszthatatlan. Van olyan páli levél, amelynek az elején az apostol inkább a hit tartalmát foglalja össze és a levél második felében tér rá a gyakorlati életvitel kérdéseire – de mindig rátér, hiszen ez a kettő elválaszthatatlan. Szeretném a hallgatóimnak az Újszövetséget úgy bemutatni, mint ami az élet könyve, a mindennapi élet könyve, a hogyan éljünk könyve is, és nem csak a mit higgyünk könyve.”

Megvédeni a hitet: teológusok között

Ezt a feladatot vállalta magára skóciai tanulmányútja idején is doktoranduszként pályája elején. Már a kilencvenes évek első felében tapasztalta, hogy a nyugat-európai teológiában a kritikai hang uralkodott a Szentírást illetően. „Amikor a doktorátuson dolgoztam, sok tekintetben úgy tekintettem arra, amit végzek, hogy a hitünk bibliás alapjait is igyekszem megvédeni. Egy egyszerű példát hadd említsek! Az Újszövetség szerzői a központi igei üzenetek tekintetében egységben vannak egymással. Sok más publikáció az Újszövetségben ellentétekről beszél, én viszont megpróbáltam amellett érvelni, hogy egység van az Újszövetség teológiájában. Valóban átéltem, hogy amit a Szentírásról vallok, azt mintha védenem is kellene, amikor a tudományos munkát végzem. Ettől függetlenül szívesen olvasok az én bibliai látásomtól eltérő álláspontból írt könyveket is, azokból is nagyon sokat tanulok. Skóciai tanárom fölszabadítóan hatott rám: mindig azt mondta, hogy ne azt nézd, milyen nagynevű az, aki megírta azt a bizonyos könyvet, hanem hogy hogyan érvel. Csak azt nézd meg, hogy érvekkel alá tudja-e támasztani, amit ír. Elkezdtem ilyen munkamódszerrel közelíteni a Szentíráshoz, elkezdtem én is összegyűjteni érveket, és odatenni a kollégák elé. A Bevezetéstani alternatívák alcímű tankönyvemben például ismertetem a különböző értelmezési lehetőségeket, ugyanakkor megpróbálok érvelni az óegyház óta és általam is értékesnek tartott hagyományos álláspont mellett.”

Magyarok írjanak magyaroknak

Rektori teendői végeztével Balla Péter veszi át a Hittudományi Doktori Iskolát Zsengellér Józseftől, aki őt követi a rektori székben. „Miközben Nyugat-Európában nagyon tipikus és elfogadott, hogy egy doktori disszertáció egy szűk területet nagy mélységben dolgoz fel, külföldi tanáraim maguk is biztattak engem arra, hogy saját doktori disszertációmban is foglalkozzam olyan átfogóbb kérdéssel, amelynek az egyház is hasznát veszi, nem csak a szakemberek. (Címe: Az újszövetségi teológiát ért kihívások: Kísérlet a tudományág igazolására – a szerk.) Azóta is minden diákomat szeretném abban segíteni, hogy tudományos igényességgel végezzék el kutatómunkájukat, de úgy, hogy ha azt egyházunk megjelenteti, akkor a szélesebb olvasóközönség, akár a gyülekezeti tagok is épülhessenek belőle. A teológiának is kell hogy legyen ugyanis kontextuális jellege: ahol élünk, ott kell megszólalnia. Ezért is fontos, hogy magyar lelkész kollégák és akár presbiterek is írjanak a biblialátásukról, mert harminc vagy ötven esztendeje, de itt éljük az életünket. A jó teológiának – bármelyik országban írták is – megtalálhatom az alkalmazhatóságát a saját helyzetemre, egyházam, népem helyzetére, de az adaptációk mellett fontos lenne, hogy mi, magyarok magyar testvéreink számára írjunk teológiai műveket.”

Megszentelt idő

A munka mellett a pihenés jelentőségéről is beszélt a teológus professzor. „Szintén az edinburgh-i vezető tanárom mondta azt, hogy nem szabad mindig a PhD-dolgozatot írni, vagy csak ahhoz olvasni, hanem komolyan kell venni a hetedik nap megszentelését. Az Úristennel való kapcsolatunk ápolására szánt idő után a munkás hétköznapok is eredményesebben telnek. Ez vezetett el arra is, hogy az egyetemen is igeolvasással vagy imádsággal kezdtünk egy munkamegbeszélést, még ha adminisztratív jellegű volt is. Annak már külön örülök, hogy sokak igénye például egy jogi diplomaosztót is – a jogászok kérésére – rövid áhítattal kezdeni, vagy hogy a Károli Közösségi Napok is egyetemi istentisztelettel kezdődnek. Szintén hagyomány, hogy a tanév elején tanárok, adminisztrátorok félrevonulunk néhány csendes napra, amit Nagykőrösön tartunk már sok éve, és ott is természetes, hogy az együttlétünk áhítattal kezdődik és azzal is fejeződik be. Nagy örömmel látom, hogy erre senki nem úgy tekint, hogy ez a hasznos munkaidőből venne el. Épp ellenkezőleg: hordozófelületté válik, amelynek köszönhetően jobb lesz a munkavégzésünk is.”

Személyes jelenlét

Azzal, hogy rektori szolgálati idejét letöltötte, több ideje jut majd diákjaira és a családjára is – ismerte el Balla Péter. „Szeretnék egy kicsit több időt a családdal is tölteni, négy gyermekünk van, akikből kettő már házas. Ez pont az az időszak, amikor egy ifjú életben elinduló életnek a szüleire még mindig szüksége van. Feleségemmel ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy szeretnénk rendelkezésükre állni – csak azt tenni, amire kérnek, de ha kérnek, ott lenni. A kollégák kérésére örömmel vállaltam azt is, hogy az új első évfolyamnak évfolyamvezető tanára legyek, amit a rektorság alatt nem tudtam megtenni. Akkor van értelme a tanárságomnak, ha tudom valahogy segíteni a diákjaimat. Ha a diák bármilyen kérdéssel odajön hozzám, azt teljesen el tudom választani attól, hogy ő görögórán hogyan felelt. Nagyon jó, persze, hogy ott van Bölcsföldi András, a spirituálisunk, hiszen tőle nincsenek tanár–diák függésben. De remélem, azt is látják a diákjaink, hogy mégiscsak lelkészek a teológiai tanárok is, és élhetnek ezzel a lehetőséggel. Nekem jólesett, amikor egy diák nem az Újszövetség-tanárához jött, hanem megosztotta velem azt, hogy milyen gondokkal küzd. Hogy milyen mértékben sikerül megnyílni, az a légkörön is múlik.”

Újra megindítani a hajót

Arra a kérdésre, mit tanácsolna utódjának, Zsengellér Józsefnek, Balla Péter azt mondta: „Remélem, amit itt hagyok, olyan, amit az utódom és kollégám folytatásra méltónak talál. Amit úgy vihet tovább, hogy tud rá építeni, miközben vállalja, hogy ő kicsoda. Bátran hozzon új gondolatokat, ötleteket, vigyen frissítést is a vezetésbe! Nemrég rendezték meg a kajak-kenu világbajnokságot, ahol az élversenyző arról számolt be, hogy az ezerméteres távon egy adott ponton újra megindította a hajót. Nem egyformán ment végig – mint megtudom – a világbajnok hajója sem. Kívánok az utódomnak sok örömet, azt, hogy találjon értékeket a múltban, és azt is, hogy bátran hozzon az egyetem életébe új értékeket!”

fotó: parokia.hu

https://www.youtube.com/watch?v=wUpe9YZ6jsQ

Gyakornoki program

Gyakornoki program

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Szakirányú továbbképzések

Youtube