A hálaadás éve a Károlin

„Olyan szakembereket szeretnénk képezni országunknak, nemzetünknek, akiknek az értékrendje, a mások iránti segítőkészsége a jézusi etika és értékrend alapján áll" – hangsúlyozza Prof. Dr. Balla Péter rektor, akivel a Reformátusok Lapja készített interjút a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának huszonötödik évfordulója alkalmából.

- A Károli-egyetem most megjelent magazinjában úgy fogalmaz, hogy ez az év „legyen a hálaadás éve”. Miért adhatunk hálát?
A Zsinat és a Magyar Országgyűlés által 1993-ban alapított egyetemet ünnepeljük az idei tanévben. A hálaadásunk fő oka, hogy ebben a huszonöt évben az Úr folyamatos növekedést adott a hallgatói, az oktatói és az adminisztrációs munkatársi létszámban egyaránt: jelenleg mintegy hétezer-ötszáz hallgatónk van. Hálát adunk tehát az egyetemünk közösségéért, és nyilván Isten iránti hálaadással emlékezünk az alapítókra is: Hegedűs Loránt püspök, zsinati elnök és az akkori zsinati tagok bátor kezdeményezésére és döntésére, akik reménységgel tekintettek a jövő felé. Az egyetemnek a múltban volt két elődje: a Budapesti Református Teológiai Akadémia és a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola. Ezek karként kerültek bele az új egyetem szervezetébe, és felmenő rendszerben elindult a Bölcsészettudományi Kar, majd öt évvel később, 1998-ban megalakult az Állam- és Jogtudományi Kar is. Az intézményi növekedés mellett talán az együttélés testvéri légkörében is növekedtünk.


Fotó: Vargosz

- Az egyetemi lapban hangsúlyozza a családias légkör fontosságát, és az imént említette a folyamatos bővülést. Az egyre nagyobb egyetem és a családiasság nem áll szemben egymással?
Valamilyen feszültség biztosan van. A növekedő létszám azt jelenti, hogy bizonyos előadásokon több hallgató vesz részt. De vannak olyan képzési formáink, amelyeknél azt is megtehetjük, hogy a nagyobb hallgatószám miatt több csoportban adjuk elő az adott tárgyat. Figyelünk a tanár-hallgatói arányra, hogy megtartható legyen közöttük a személyes kapcsolat. A családias légkör fenntartásában segít, hogy lehetőség szerint folyamatosan veszünk fel új oktatókat és adminisztrációs munkatársakat.Elmondható tehát, hogy növekvő létszámú szolgáló közösség oktatja és segíti a hallgatókat. De ezzel együtt igaz, hogy egyre nehezebb megvalósítani a családias légkört, ezért tudatos odafigyelést igényel tőlünk, hogy legyen időnk személyes beszélgetésekre a hallgatókkal, és a megnövekedett létszám ne menjen a közösségápolás rovására.

- A huszadik évfordulón is beszélgettünk lapunk hasábjain, és akkor szóba kerültek az egyetemmel kapcsolatos nehézségek is. Az egyik ilyen téma az akkreditáció kérdése volt. Hogy állunk most ezzel?
Jelenleg az egyetem egészét nézve akkreditált karaink és képzéseink vannak, és az egyetem is teljes egészében feltétel nélkül akkreditált. Ez ötévenként ismétlődő eljárás, és jó reménnyel vagyok afelől, hogy a következő ilyen vizsgálat is teljes körű akkreditációt eredményez.

- Milyen új szakok indultak mostanában?
Már most meghirdettük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzést, a szociológia mesterszakot, és nagyon bátor újítás, hogy angol nyelven is lehet tanulni a teológiát mesterszakon. Az új szakokat csak akkor indítjuk el, ha azt az Oktatási Hivatal lehetővé teszi, és megkapjuk az Akkreditációs Bizottság engedélyét.

- A másik nehéz terület a gazdálkodás kérdése volt. Az egyház és az állam között éppen egy éve aláírt megállapodás mára stabilizálja az egyetem gazdálkodását?
Igen, a normatív típusú támogatás mellett a korábbinál magasabb összegeket kapunk már ebben a naptári évben is speciális célokra.

- Az egyetem épületeivel kapcsolatban is folyamatos bővülést látunk. Mit jelentenek ezek a beruházások az egyetemnek?
Nincs nagy kampuszterületünk: az épületeink egyik része Budapest különböző városrészein, másik része Nagykőrösön van. A hallgatók és a munkatársak létszámának növekedése több helyet igényel. A Károlyi–Csekonics-palo­tának nevezett épület a bölcsészkar rendelkezésére áll majd, a Dózsa György úti létesítményt így más cél­ra használhatjuk.

- Mi volt az elmúlt huszonöt év legnagyobb eredménye?
A legnagyobb előrelépés a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozik. Világszerte számos ország több egyetemével alakult ki partnerintézményi együttműködésünk. A nemzetközi vérkeringésbe kerülés talán a legkiemelkedőbb eredménye az elmúlt huszonöt esztendőnek. Ide sorolható például az is, hogy lexikográfiai mesterképzési programban veszünk részt hét külföldi egyetemmel és egy német kutatóintézettel együtt.

- A kormányzati bejelentés szerint a felsőoktatásban modellváltás várható. Érinti ez a Károli-egyetemet?
Közvetlenül nem. Minket azok az állami döntések érintenek, amelyek egy-egy szaknál meghatározzák, mennyi az a legkevesebb pontszám, amellyel állami támogatással lehet bejutni a jelentkezőknek.

- Mit lehet tudni a szárszói konferencián bejelentett szociális karról?
 Elkezdtük a szervezését. Ezzel az egészségügyi terület felé szeretnénk nyitni, mert a már meglévő diakóniai és a szociális munkás szakjaink az ápolók képzésével bővülnének.

- A közelmúltban új lendületet vett az egyetemen az Egyház és Társadalom Kutatóintézet. Mi a feladata az intézetnek?
 A kutatóintézet feladatainak egy részét eddig is az egyház látta el, például a Zsinati Hivatalhoz tartozóan. Egyetemünk mindig is szerette volna úgy végezni a munkáját, hogy az egyház számára is hasznosítható szolgálatokat teljesítsen. Természetes folyamat, hogy az eddig a Magyarországi Református Egyházon belül másutt már meglévő kutatási és szolgálati ágakat szorosabban az egyetem égisze alá vonjunk. Nálunk nyilván a kutatásra helyeződik majd a hangsúly.


Fotó: Vargosz

- Mit vár a következő huszonöt évtől? Milyen egyetem lesz a Károli?
Lelkipásztor vagyok, remélem elfogadható tőlem, ha a várakozásom egyik legfontosabb területe, hogy az egyetem olyan intézmény legyen, amelybe mindennap örömmel jönnek a hallgatók és a munkatársak. Olyan hely, ahol az elvégzendő feladat nem valamilyen kötelesség letudása, hanem az élet értelmes időtöltéséhez is hozzátartozik, hogy a Károlin tanulok vagy dolgozom. Tehát olyan derűs, jó légkörű helyet szeretnék, ahová szívesen jönnek az emberek. Reménységem szerint képzéseink nagy része huszonöt év múlva már valahol a Kálvin tértől nagyon könnyen elérhető városrészen lesz. Ezt azért tartom fontosnak, mert úgy látom, hogy a diákok egyetemválasztásában az is kiemelt szempont, hogy hol található az intézmény, ahová mindennap bejárnak. Tehát a tanári kar, a munkavállalóink szeretetteljes, segítőkész munkája mellett a jól megközelíthető helyszín is fontos eleme az egyetemnek. Azt hiszem, már most is ebbe az irányba haladunk. A rektori konferenciákat járva elmondhatom, hogy jelenleg is szívesen látott, az egyetemek közösségébe befogadott intézmény vagyunk, de azt remélem és várom, hogy ez a jövőben még erősödik: olyan szín, olyan hozzáadott érték leszünk a magyar felsőoktatásban, amelyet a többi intézmény is örömmel fogad.

- Miért érdemes ma a Károlira jelentkezni?
Az oktatóink nagy részének van PhD-fokozata, tehát nagyon jól képzettek a szakterületükön, és sokuknak gyakorlati tapasztalatuk is van ezen a területen. Miközben egy hallgatót felkészíteni elméleti feladat, az is nagyon hasznos, ha a diák az oktatója gyakorlati munkáját is megismerheti. Emellett természetesen a tanáraink keresztyén tartalmat is megjelenítenek az oktatásban.

- Miért fontos az, hogy működik hazánkban református egyetem?
Olyan szakembereket szeretnénk képezni országunknak, nemzetünknek, akiknek az értékrendje, a mások iránti segítőkészsége a jézusi etika és értékrend alapján áll. Senki ne értse félre, nem kizárólagos elvárás a keresztyén hit megvallása az egyetemen – sem a hallgatóktól, sem az oktatóktól. De mindenki tudja, hogy mi ezen értékek alapján végezzük a képzést, és a Jézus követésébe hívás is elhangzik egyetemünkön. Hiszem és vallom, hogy a jézusi értékrend csak hasznára válhat a nemzetünknek, és ezért nagyon fontos, hogy van református egyetem.

- A munkaerőpiacon számítanak az egyetemen képviselt jézusi értékek? Vannak olyan visszajelzések, hogy erre a hozzáadott értékre is odafigyelnek?
Erre egyértelműen igennel válaszolhatok. Ha olyan értékekre gondolok, mint például az emberek belső békessége, derűje, a munkavégzés iránti elkötelezettsége, a munkatársakkal való jó kapcsolat keresése, akkor ezek minden munkahelyen vonzóak.

- Hogyan ünnepelnek majd az egyetemen?
A karok konferenciákat, tematikus alkalmakat, öregdiák-találkozókat szerveznek, de természetesen lesz ünnepi hálaadó istentisztelet is. A hálaadó ünnepségekhez a 25. zsoltárt választottuk alapigének, az év során többször is elővesszük a zsoltár egy-egy sorát. Hadd idézzem a negyedik verset: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!” Úton levő intézményünk szeretne úgy visszatekinteni a múltra és előretekinteni az előttünk álló útszakaszra, hogy az Úristent is segítségül hívjuk: segítsen azzal, hogy utat mutat nekünk, vezet minket. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Istennek tartozunk hálaadással az elmúlt huszonöt évért.

Forrás: Reformátusok Lapja, LXII. évfolyam, 42. szám, 2018. október 21., 4. oldal

Gyakornoki program

Gyakornoki program

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

Sport a Károlin

Sport a Károlin

nyelvvizsgaközpont

Youtube