„Ép testben ép lélek”

Ép testben ép lélek - halljuk megannyiszor. Igen ám, de ugyan mikor? És mégis hogyan? Mert hát egy nap még mindig csak huszonnégy órából áll, és megannyi fontos teendőnk és önmagunkra, számunkra fontos dolgokra fordított idő mellett a legegyszerűbb a sportra azt mondani: „Na, majd holnap, holnap már komolyan elkezdem”. Azt gondolom, hogy millió oka lehet annak, hogy mi magunk a sportot ennyire hátrahelyezzük az életünkben. Egy ilyen indok lehet az, hogy azt gondoljuk, hogy jövendőbeli munkánkhoz igazán nem szükséges a sportos külső, vagy az igazán egészséges test. A másik talán az, hogy haszontalannak, elfecsérelt időnek érezzük a sporttal töltött órákat, hiszen hány könyvet lehet elolvasni, vagy éppen beadandó dolgozat vázlatát tudjuk szintén elkészíteni ez idő alatt. Így hát hajlamosak vagyunk elzárkózni ettől, bezárkózni, s inkább a napi rutinunk szerint, az általunk felállított fontossági sorrendet követve élni napjainkat. Azonban ha szétnézünk, észrevehetjük, hogy körülöttünk megannyi ember, egyetemista tartja mégis nagyon fontos, napi rutinnak a testmozgást. Így megpróbáltunk utánajárni, mi is az igazság. A sport, a testmozgás valóban nem szükséges ahhoz, hogy pedagógiai, jogi vagy lelkészi pályára álljunk? A mozgás valóban annyira haszontalan időtöltés lenne? Pecsuk Ottó tanár urat kérdeztük meg, hogy így választ leljünk ezekre a kérdésekre.

Dr. Pecsuk Ottó a Hittudományi Karon tanít, és talán kevesen tudják róla, hogy életében a család, a tanítás, a bibliafordítási munkálatok, a lelkészi életpálya mellett bizony fontos szerepet tölt be a hosszútávfutás is. 2017 nyarán tanulmányútra utazott Skóciába, ahol a kutatás mellett minden nap időt szentelt a futásnak is, így hazatérve 2017 októberében lefutotta a maratont. A tanár úr szerint bár közhely, hogy az egészséges életmód legyen fontos egy ember számára, de nem tudja, hogy mivel kellene még indokolni azt, hogy ha az ember nem akar idő előtt meghalni, és hogy ha nem akarja azt, hogy ne legyen ideje arra, amit szeret vagy azokra, akiket szeret, akkor az ellen bizony tennie is kell. Persze a sport, az egészséges életmód még nem garantálja az embernek, hogy egészséges marad, de ha nem csinálja, eleve hátrányból indul. Közhelyes talán ez is, de a diákok nem veszik komolyan, hogy mozogni már pedig kell, mert sok káros hatás ér minket. Szerintem mindenki, így a mai fiatalok is annyira benne élnek ebben az elektrosztatikus szmogban azzal, hogy mindig képernyő, mindig valami kütyü veszi őket körül, hogy mindig érkezik egy újabb üzenet, ami miatt újra és újra előkerül a telefon. Ettől pedig nagyon nehéz megszabadulni. Ezért is tartom jónak a futást vagy a sportot, a csapatsportot pedig még jobbnak, mert legalább ezek közben az ember garantáltan nem ebben az internet - telefon - Facebook háromszögben tartózkodik. És ez jót tesz az embernek, mert tisztítja az ember gondolkodását. Hallottam már, és személyesen is átéltem, hogy ha az ember túl sok időt tölt ezekkel a technikai eszközökkel, akkor úgy, ahogy a számítógép memóriája bekoszolódik - ugyanis tele kerül a számítógép olyan információ darabokkal, amik aztán egy idő után lelassítják a gép futását, akadályozzák a működését - ugyanígy az ember feje is tele lesz.  Az agyunk ugyanígy bekoszolódik, amikor elkezdi elraktározni az apró kis morzsákat, hogy éppen hol szörföltünk, milyen üzeneteket kaptunk, vagy milyen képeket láttunk a közösségi oldalon. Ezek mind telítik az ember agyát. Egy agykutató mondta egy interjúban, hogy azt figyelték meg, hogy aki rendszeresen ki van ezeknek téve, annak a tiszta gondolkodása, a memóriája megromlik, mert a memória úgy működik, hogy próbálná betölteni azokat, amiket meg kell jegyezni, de nem tudja, mert ezek a szemetek vannak benne az agyában. Így nem tudja megjegyezni, s ezzel együtt romlik a gondolkodás. Viszont az agytisztításra a sport, a mozgás kiváló, mert közben mentesülünk ezektől a negatív hatásoktól. Szerintem a fókuszált gondolkodásra az a legjobb, ha az ember kimozdul, ha szabadban van. ha mozog. De nem abszolutizálok egy dolgot, nem gondolom, hogy erre csak a futás a megfelelő. Teljesen mindegy, hogy milyen mozgásformát választ az ember, azt kell csinálni, ami örömet okoz! Ha valaki szenved attól, hogy hosszasan egyedül fut, az ne csinálja! Ezer más dolgot lehet csinálni. Keressen csapatsportot, találja meg a legjobb barátját, hogy menjenek el együtt tollasozni, teniszezni vagy úszni. Csak az a lényeg, hogy legyen benne rendszeresség, mert ha csak a maradék időnkbe akarjuk beletenni, akkor mindig háttérbe fog szorulni. Véleményem szerint azt kell elhatározni, hogy egy héten kétszer kimozdíthatatlanul, egy fix időpontban ez a programom, és így már el lehet kezdeni. Persze ehhez akarat kell, vagy az, hogy az ember észrevegye magán, hogy a testének vagy lelkének szüksége van erre. Tanár úr szerint ugyanis a szervezetünk jelez, és mi magunk is könnyen észrevehetjük ezt. Égető jel lehet az, ha nem tudunk szellemileg teljesíteni, vagy ha folyton fáradtak vagyunk, vagy ha nem tudunk koncentrálni. Ezeknek oka lehet az, hogy túl sok felesleges dologgal töltjük meg az agyunkat produkció nélkül. Azzal, hogy valaki szörföl a neten és folyamatosan pörgeti lefelé a Facebook oldalt, ugyanúgy leköti az agyát, csak teljesen feleslegesen, mert ezek a töredékek benne maradnak a fejében, de nem fog emlékezni semmire. Így ha ilyet észlelünk, akkor tervet kell készíteni azért, hogy ki tudjunk ebből mozdulni. Aztán majd meglátjuk, hogy ennek hosszú távon is lesz eredménye mind testi, mind szellemi tekintetben. A sportra, mozgásra tehát szervezetünknek, testünknek, agyunknak is szüksége van. De lelki életünkben is fontos szerepet játszhat. Az egyetem, a felnőtt lét sokszor stresszel jár, s bizony nagy károkat okozhatunk magunknak és a mellettünk élőknek, ha ezt a stresszt nem tanuljuk meg levezetni. Tanár úr itt is felhívta a figyelmünket, hogy az eddig felsorolt pozitív hatások mellett a mozgás a stressz oldásban is segítséget tud nyújtani. Sokszor nem is látjuk, hogy mekkora mértékben tud felhalmozódni a stressz az életünkbe. Egy futás vagy kiadó mozgás viszont tényleg feloldja az embert a stressz alól. Zacher Gábor, toxikológus mondta egy interjúban, hogy a legjobb méregtelenítő kúra továbbra is az, ha lefutunk két kört a Margit szigeten, és utána egy nagy zuhanyt veszünk. A szervezetet ugyanis nem lehet még több bevitt anyaggal méregteleníteni, hanem ki kell fárasztani, meg kell izzasztani, és az majd méregtelenít. Emellé persze nagyon fontos a folyamatos és sok folyadék bevitel is.

A családunknak, barátainknak és majdani kollegáinknak, diákjainknak egy kiegyensúlyozott, egészséges emberre lesz szüksége, aki majd tudja vinni a terheket, problémákat. S mind tudjuk, hogy ez az élet nem mentes a stressztől, kihívásoktól. Főleg egy-egy vizsgaidőszak alkalmával. Így érdemes már most, diákéveink alatt rutinná, heti rendszerességűvé tenni életünkben a mozgást.

De persze ez nagyon nehéz. Én is tapasztalom, hiszen mindig akad valami fontosabb, mint a magunkra, egészségünkre szánt minőségi idő. Hiszen igaz, mindig van egy újabb üzenet, egy újabb elolvasatlan tankönyv, egy újabb kidolgozandó tételsor, egy újabb rekord, amit meg kell dönteni. Tanár Úr is tisztában van ezzel, így tanácsot is ad: Szerintem egyénileg nehéz ezt elhatározni és végig is vinni, ehhez nagyon nagy akaraterő kell. De ha egymást segítik ebben, ha összeállnak olyan csoportokba, ahol a testmozgást tűzik ki célul, azzal nagyot segítenek egymásnak, és fenn is tudják tartani a folyamatot, a rendszerességet. Mert ebben az esetben mindig meg lesz a cél, és mindig lesz, aki emlékezteti: „De hát szerda este futunk!”. Mindenképp érdemes egy ilyen célt is kitűzni magunk elé, mert hosszú távon valóban veszélyes az a sok negatív hatás, ami minket ér, és jó, ha ezek ellen próbálkozunk tenni.

Látva a körülöttünk lévő példákat, véleményeket, gondolatokat, már csak rajtunk áll, hogy mi mit döntünk. Elkezdjük-e már most mindennapi rutinná tenni a sportot az életünkben, s ezzel egészségre törekedni, vagy ismét elnapoljuk. Sosem késő megkérni a melletted ülőt, a kollégiumban veled lakót arra, hogy együtt tegyetek magatokért, jövőtökért, egészségetekért! Együtt minden könnyebb, így hát, mozgásra fel!

Egy HTK-s hallgató

Gyakornoki program

Gyakornoki program

Galéria

Galéria

Névjegy

Névjegy

Blog

Károli Gáspár Református Egyetem – Blog

Online tanácsadás

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Szakirányú továbbképzések

Youtube