„A reformáció születésének jubileumi évére való előkészületként szeretném Önöknek bemutatni, hogyan tett eleget August Hermann Francke még 200 évvel a reformáció után is Martin Luther legfontosabb követeléseinek…” – ezzel a mondattal kezdte köszöntő levelét Dr. Thomas Müller-Bahlke, a Franckesche Stiftungen, azaz a Franckei Alapítványok igazgatója, A hallei pietizmus és a reformáció: Martin Luther követője, August Hermann Francke című vándorkiállítás útnak indítója. Szavait Dr. Verók Attila, az Eszterházy Károly Egyetem Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének vezetője tolmácsolta nekünk a tárlat megnyitóján, melyre március 20-án, hétfőn került sor a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházában. Dr. Zsengellér József, a HTK dékánja konferálta fel a kiállítás magyarországi szervezőjét, aki a levél felolvasásán túl beszélt még a Halleban élő lutheránus, teológus és pedagógus Francke életéről, szellemiségéről és a világra gyakorolt hatásáról.
„A képzés és a szociális ellátás azok a területek, amelyek fejlesztését Francke egykor különösen ösztönözte, és amelyek máig közvetlen reformációs örökségként élnek tovább a Franckesche Stiftungen tevékenységén keresztül. […] Martin Luther elképzeléseiből kiindulva Francke Halleban egy világot átfogó társadalmi reformot álmodott meg. Egy olyan társadalmi reformét, amelynek fókuszában a közjó és az emberek jóléte állt. Ennek érdekében pedagógiai reformokat kezdeményezett, amelyek a korszak legaktuálisabb témáit, azaz a társadalmi szerepvállalás és az oktatáshoz, művelődéshez való jog kiterjesztését célozták meg, és a világ legelső Bibliaintézetének, az ún. Canstein-féle Bibliaintézetnek a hallei árvaházban történt megalapításával valóra váltotta azt az évszázados álmot, hogy minden ember kezébe egy-egy Luther-féle Biblia kerüljön.”
August Hermann Francke (1663–1727) Lübeckben született, fiatal korában teológiát hallgatott többek között Lipcsében is, ahol aztán csatlakozott a pietista reformmozgalomhoz. Később Philipp Jakob Spener segítségével a keleti nyelvek professzora lett az újonnan alakult Hallei Egyetemen (1694). Itt alapította meg 1698-ban a hallei árvaházat, mely intézmény 30 év alatt egy szinte teljesen önálló, 3000 főt számláló iskolavárossá nőtte ki magát, majd vált a hallei pietizmus, a reformáció utáni legnagyobb kora újkori társadalmi reformmozgalom bölcsőjévé, illetve az 1706-ban indult dán-hallei missziók, a világ első tartós és napjainkig ható protestáns misszióinak kiindulási pontjává.
A pietizmus Magyarországon is nagyon sok követőre talált a 18. században. A magyar pietisták „atyjaként” emlegetett győri származású Torkos András Francke útmutatás mellett tanult, a pietista lelkész és műfordító Szabó (vagy Sartoris) János pedig 1730-ban Nevescsón hallei mintára alapított árvaházat. Bár a hallei pietizmus a Károli Gáspár Református Egyetemmel nem áll közvetlen kapcsolatban, mégis van kapcsolódási pont a Franckesche Stiftungen és a Hittudományi Kar között, ugyanis a Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszék alapítója, Pákozdy László Márton Halleban volt ösztöndíjas hallgató. Ő volt továbbá néhány éven keresztül a gondozója az Ungarischen Bibliothek nevű magyar könyvtárnak, amely mára már a Halleni Egyetemhez tartozik, és ahol több oktatónk – köztük Dékán Úr is – töltötte kutatási idejét. A Hallei Egyetem ezen kívül rendelkezik egy Magyar Tanszékkel is, és az Erasmus Ösztöndíjprogram keretében szoros partnerkapcsolatot épített ki Egyetemünkkel.
A vándorkiállítás, mely röviden, mégis sokszínűen összefoglalja August Hermann Francke életét, munkásságát és örökségét, a Franckei Alapítványok létrejöttét, illetve a pietizmus vallási és eszmei jelentőségét, tavaly indult útnak Németországból, és 2016 óta folyamatosan járja Európát. Magyarországra 2016 novemberében érkezett, és 2017 májusáig összesen 13 helyszínen volt, illetve lesz látható – köztük több határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményben is.
A tárlat utolsó alkalommal, május 12–14. között a gyulafehérvári megyei múzeumban lesz megtekinthető, majd visszautazik Németországba; a nagyszámú érdeklődés miatt azonban ősztől, több különböző reformációtörténeti kiállítás kereti közt ismét hazánkba látogat.
A kiállításról készült további képeket itt tekintheti meg.
