Izlandon jártam

Egyetemünkön kiírásra kerültek a 2016/17. tanévre vonatkozó Erasmus pályázatok. Ennek kapcsán a PR-marketing csoport interjút készített Veress Dávid nemrég végzett BTK-s hallgatónkkal.



Különleges hely különleges embereknek: Izland egy olyan világ, ahova alapvetően kevesen vágynak, pedig számos vonatkozásában nyújt maradandó élményt. Képes átformálni az ember gondolkodásmódját, jellemét, saját magához és az emberekhez való viszonyát. Emellett az a hiedelem sem felel meg a valóságnak, hogy a hideg idő az embereket is elhidegíti egymástól. Nem csoda tehát, hogy a Károlin Vallástudomány MA-t végzett Veress Dávid az Erasmus mobilitási program keretein belül 2015 őszén Izlandon eltöltött néhány hónap után doktori képzésre jelentkezett a hűvösen szép izlandi főváros, Reykjavík felsőoktatási intézményébe. Témája az északiak vallásossága, a kereszténység felvétele Izlandon. Dávidot ezúttal az Akureyri városában eltöltött 4 hónapjáról faggattuk.

Az Erasmus programmal számos hallgató él, azonban választott országod nem éppen a sűrűn látogatott helyek közé tartozik. Miért jelentkeztél erre a programra?

VD: Jelentkezésemet megelőzte egy olyan koncepció, amit Bölcsészettudományi Karunk vezetése is vall, mi szerint az egyetemnek arról kell szólnia, hogy a hallgatók önállósodjanak, önálló kutatásra képes, szellemileg független emberek kerüljenek ki a falak közül. Ehhez kell szakmai és emberi hátteret biztosítani, aminek az egyik legfontosabb eszköze lehet az Erasmus program, hiszen itt a cél az, hogy az egyetemisták lássanak világot, tanuljanak nyelveket, kutassanak. Tulajdonképpen azért maradtam még egy félévet, hogy Izlandra mehessek. Kétszer vettem részt a programban, egyszer Belgiumba, egyszer pedig Izlandra jutottam ki és mindkét esetben a sarkamra kellett, hogy álljak, hiszen nemcsak arról van szó, hogy az ember kijut, hanem a hétköznapokat is meg kell szerveznie. Elsősorban a nyelvtanulás miatt mentem ki, illetve azért is, hogy testileg-lelkileg megújuljak. Magyarországon választott témámhoz nagyon kevés anyag áll rendelkezésre, Izlandon egészen más a helyzet.

Ha kiemelnél egy olyan élményt, ami váratlanul ért téged Izlandon, mi lenne az?

VD: A szigetország egészen 1945-ig gyarmati jelleget öltött a norvég és később a dán befolyás miatt. Ami meglepett, az az izlandiak jó értelemben vett magabiztossága, ők mindig a legjobbhoz mérik magukat. Az ország 10 ezer négyzetkilométerrel nagyobb hazánknál, de csak 300 ezren lakják. Itt jöttem rá többek között arra is, hogy Magyarország nem kis ország. Annak ellenére, hogy Izland nagyon mély szegénységben volt, fél évszázad alatt hihetetlen fejlettséget ért el. Ez az ötven év arra is kitűnő lehetőséget adott, hogy az általam vélt legegészségesebb mentalitást is magukévá tegyék, melynek lényege, hogy az emberek magabiztosak, nyitottak, tehetségesek. Emellett nagyon literátus nemzet: él egy mondás, mi szerint minden izlandinak van egy könyv a hasában, ami a magas olvasottságra utal.

Volt negatív tapasztalatod is az izlandi utazásod során?     

VD: Ami nehézség lehet, az az időjárás. Alapvetően közel áll hozzám a hideg éghajlat, de itt többről van szó: a napsütéses órák száma alacsony, ami az embert lelkileg is megterhelheti, emellett gyakori és erős a szél. Viszont ezt leszámítva szinte minden Izland és az izlandiak mellett szól.

Egy ilyen kint lét nemcsak szakmai lehetőségeket rejt. Emberileg milyen hatást gyakorolt rád a szigetország?

VD: Eltűnt az önbizalomhiányom, aminek nagyon örülök, már régóta küszködtem ezzel a problémával. Ezt a jó izlandi levegő és mentalitás kisöpörte a fejemből, illetve az, hogy az élethez egészen másképp is hozzá lehet állni – ahogy ezt ott meg is teszik. Szokták mondani, hogy ha északnak megismerjük akár egy kisebb darabkáját is, akkor azután állandóan visszavágyunk. Bennem is ilyen érzések vannak.

Szerinted mit tanulhat Magyarország Izlandtól? Mi lenne az a konkrétum, amit kiemelnél követendő példának?

VD: A történelem és a sok természeti-társadalmi próbatétel megtanította az izlandiakat arra, hogy egymásra testvérként tekintsenek. Ha valaki sikereket ér el, akkor ezt a társadalom örömmel fogadja, nem gátolja a személyes előbbre jutást, hanem minden lehetőséget megadnak a másiknak a fejlődésre. Úgy gondolják, hogy az egyén sikere a közösség sikere is, így mindenkinek hasznos lesz a másik által elért eredmény. Ezt nálunk elképzelni is lehetetlen, pedig a nyitott gondolkodás és egymás támogatása elengedhetetlen egy fejlődőképes társadalom számára. Azt gondolnánk, hogy a hideg éghajlat az embereket is elhidegíti, de ez közel sem minden esetben van így, hiszen ennek ellentétét láthattam Izlandon.

Köszönjük a beszélgetést!


Egyetemünkön kiírásra került a 2016/17. tanévre vonatkozóErasmus tanulmányi mobilitás pályázat és az Erasmus szakmai gyakorlati mobilitás pályázat

A tanulmányi mobilitás pályázat beadási határideje: 2016. március 1.
A szakmai gyakorlati mobilitás pályázat beadási határideje: 2016. április 15.

A pályázatokról bővebb információ az alábbi linken olvasható:http://www.kre.hu/portal/index.php/9-hirek/595-erasmus-tanulmanyi-mobilitas-palyazat.html

Következő események


Sport a Károlin

Sport a Károlin

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont

 

Youtube