Könyv megnyitása

CZEGLÉDI SÁNDOR
TÖRTÉNELEM ÉS ÖNISMERET
TANULMÁNYOK

 

Ezek az írások több szempontból is a köztes lét termékei. Magamról annyit, hogy középiskolában és egyetemen is tanítok. A tanítás során sok konkrét problémát, véleményt kell előadnom, megértetnem, s közben mindezek elméleti hátterét ismernem. E feladatok közben bukkannak elő olyan összefüggések, amelyek valóságtartalmát szeretném végiggondolni, vagy merülnek fel olyan kérdések, amelyeket igyekeznék megoldani. Ebből fakad, hogy ebben a kötetben a tanulmányok többé vagy kevésbé polemizáló jellegűek.

A tanulmányok spektruma is viszonylag széles. Egyrészt a pedagógia és a szaktudományok kapcsolata miatt, másrészt az említett köztes lét miatt. Éppen ezért, aki egy szűkebb szakterülettel alaposabban foglalkozik, a szakmájával érintkező írásban találhat esetleg hiányosságot. De ezzel kialakulhat vagy folytatódhat egy diskurzus, s éppen ez a szándékom. Talán eljutunk ezen az úton újjászületésünkhöz...


Könyv megnyitása

Balogh Judit
Leíró Grammatikai ismeretek
Magyar mint idegen nyelv szakos hallgatók részére


A tankönyv a magyar mint idegen nyelv szakos levelező képzésben részt vevő kárpátaljai tanároknak/hallgatóknak kíván segítséget nyújtani a leíró grammatika, a leíró nyelvtan megismeréséhez. Közérthető módon mutatja be a nyelv és a nyelvhasználat legfontosabb tudnivalóit. Szól a magyar nyelv felépítéséről, alapvető szabályairól. A nyelvi egységek (pl. a szóelemek, a szavak, a szókapcsolatok, a mondatok) ismerete és összeszerkesztésük módjai ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar nyelvi jelenségek, nyelvi formák, struktúrák bemutathatók és taníthatók legyenek más anyanyelvűek számára. A nyelvtani tudás ugyanakkor lehetővé teszi a különböző nyelvek felépítésének, szerkezetének összehasonlítását, a hasonlóságok és a különbségek feltérképezését is, ezáltal megkönnyítheti a nyelvünkkel való ismerkedést. A könyvben az elméleti tudnivalók mellett gyakorlati feladatok is segítik a legfontosabb magyar nyelvi ismeretek elsajátítását.


Könyv megnyitása

Csontos Nóra és Dér Csilla Ilona
Pragmatika
a magyar mint idegen nyelv oktatásában


A kötet a pragmatikát mint a nyelvi tevékenységet annak kognitív, társadalmi és kulturális beágyazottságában vizsgáló nyelvészeti megközelítésmódot ismerteti legmeghatározóbb fogalmain és elméletein keresztül. A nyelvi tevékenység rövid jellemzését követően mutatja be a kontextus, a diskurzus és típusai, a deixis és a koreferencia, a társalgási szabályok és az implikatúrák, a beszédaktusok, valamint a nyelvi udvariasság témakörét.
A könyv fő célja a magyar mint idegen nyelv oktatását hivatásukként választó tanárok számára segítséget nyújtani az alapvető nyelvészeti pragmatikai ismeretek elsajátításában. Ezért kiemelten foglalkozik a pragmatikai kompetenciával és az ehhez kapcsolódó pragmatikai hibázásokkal és félreértésekkel, valamint a magyar nyelv egyes beszédaktusainak ‒ az elutasításnak, a dicséreteknek és fogadásuknak, valamint a kéréseknek ‒ és az ezek során alkalmazott, nyelvileg és kulturálisan meghatározott főbb stratégiáknak az ismertetésével. A kérés beszédaktusa kapcsán annak a legismertebb magyar mint idegen nyelv tankönyvekben való tárgyalásmódjaira is kitér.


Könyv megnyitása

Fóris Ágota
Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek
magyar (mint idegen nyelv) tanároknak


E módszertani segédkönyv célja az olvasók bevezetése a lexikológia és a lexikográfia témakörébe. A kötet az alapvető lexikológiai és lexikográfiai ismereteken túl bemutatja azokat az elméleti kapcsolódási pontokat, amelyek megalapozzák a modern szótárkészítés és -használat kérdéseit. Ennek keretében az olvasók megismerik és elemzik a lexikológiai alapfogalmakat, és a magyar mint anyanyelv és a magyar mint idegen nyelv (MID) szempontjából fontos mai magyar szótárakat és adatbázisokat. A kötet egyik célja, hogy az olvasók elegendő ismeretet szerezzenek a magyar nyelvű és magyar kiadású szótárakról, jártasságot szerezzenek a megfelelő szótárak kiválasztásában, a magyar nyelvet tanuló diákjaiknak órai és órán kívüli használatra megfelelő (offline és online) szótárakat tudjanak javasolni.
Az elméleti részek után az egyes fejezetek végén olyan feladatok is találhatók, amelyek segítségével az olvasók feldolgozhatják és begyakorolhatják a lexikológiai és lexikográfiai ismereteket, és fejleszthetik szótárhasználati készségeiket.


Könyv megnyitása

Gyöngyösi Lívia, Kampó Ildikó, M. Pintér Tibor
A magyar kiejtés tanításának elmélete és gyakorlata


Nyelvet tanulni nem egyszerű. Nyelvet tanítani még kevésbé az. A nyelvtanulás és nyelvoktatás számos részterülete közül kötetünkben a hangtannal kapcsolatos alapvető kérdéseket igyekeztünk körüljárni és segítséget nyújtani a magyar mint idegen nyelvet tanulók és tanítók számára. A kötet ugyan (beszéd)hangokról szól, de nem „hangos”, vezetni próbál, de nem „vezér”. Olyan oktatási segédletként írtuk, amely a maga modernitásával és szemléletével áthidalja a régi és új közti űrt, olyan segédkönyvet szerettünk volna írni, amely hatékonyan használható gyakorlati útmutatóként szolgál a nyelvoktatást tanuló hallgatók kezében, egyben rávilágít a hangtan nyelvoktatásban elfoglalt szerepére.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk, hogy a kötet elméleti anyaga és gyakorlati példái a magyar standard nyelvváltozat adekvát kiejtését követik, annak elsajátításában nyújtanak segéd kezet. A nyelv ennél bonyolultabb, de reméljük, hogy az írás–beszéd–hallás hármas kötődését, egymásra utaltságát sikerült megfelelően ábrázolnunk.


Könyv megnyitása

H. Varga Márta
Segédlet
nyelvi formák és grammatikai funkciók tanulmányozásához


20. század utolsó harmadában jelentkező funkcionális szemléletű irányzatok nagy változásokat hoztak az utóbbi évtizedek nyelvoktatási gyakorlatába (is). A kommunikáció-központú nyelvoktatás a nyelvi jelenségek funkcióit, szemantikai összetevőit állítja a tanítás előterébe. Egyfelől azt keresi, hogy egy funkciót milyen formák fejezhetnek ki, másfelől azt vizsgálja, hogy egy adott forma milyen funkciók betöltésére alkalmas. A kommunikáció-központú oktatás semmiképpen sem korlátozható formális szabályok, „kész kategóriák” elsajátíttatására: a szabályok csak irányt mutatnak, tendenciákat jelölnek ki az adott nyelv működésének megértéséhez, az állandó változásban lévő, viszonylagos nyelvtani kategóriák létrehozása azonban sohasem célja, hanem csak (segéd)eszköze a nyelvleírásnak. A funkcionális grammatikának fontos feladata, hogy elemezze és leírja az azonos értelmű, de egymástól eltérő nyelvi megjelenési formák közötti különbségeket, ugyanis az eltérő nyelvi formák, struktúrák azonos fogalmi tartalma mögött általában interpretációs jellegű különbség rejlik.
A kötet mindenekelőtt olyan magyar mint anyanyelv-, illetőleg magyar mint idegennyelv-tanárok számára készült, akik mindennapi oktatási gyakorlatukban érvényre kívánják juttatni a funkcionális szemléletet.


Könyv megnyitása

Kontra Miklós
„Tudjuk a nyelvtant, mégsem tudunk semmit”
Olvasmányok nyelv, társadalom és kultúra összefüggéséről


A kitűnő magyar és orosz leíró nyelvész, Papp Ferenc (1930‒2001) fél évszázaddal ezelőtt írta le, hogy ha egy nyelvnek csupán a nyelvtanát tudjuk, nem tudunk szinte semmit. Kissé bővebben:
„Már most mindent tudunk ‒ a hangok »ejtését«, a helyesírást, a nyelvtant, még egyes alakok történetét is. És mégsem tudunk semmit, a kölcsönös megértést akadályozó súlyos hibákat követhetünk el, ha nem vesszük figyelembe, hogy egyrészt a nyelven kívüli közlési lehetőségeink is vannak, és azok sokszor súlyosabban esnek latba, mint a nyelviek; másrészt elvileg egyaránt helyes nyelvi formák közüli választást előírhat valami nem (egészen) nyelvtani szabályrendszer.”
Sokan nem tudják, hogy a már partikula használata Budapesten és a szabolcsi Újfehértón lényegesen különbözik: a budapesti sürgető, siettető már épp az ellenkezője az újfehértói barátságos, a felszólítást puhító már-nak.
Vagy: a kétnyelvű szótárak ekvivalensei, például вольность = liberty, freedom, sokszor a lényeget fedik el, itt azt, hogy a nyugati (amerikai) világban a szabadság az egyének szabadságát jelenti, de az orosz kultúrában a szabadság a társadalom attribútuma.
A nyelv, társadalom és kultúra összefüggéseivel való ismerkedés mindenkinek hasznára válhat, tanítóknak és tanároknak különösen. Ebben segíthetnek az itt összegyűjtött olvasmányok.


Könyv megnyitása

Nádor Orsolya
Tanított (anya)nyelvünk


A Tanított (anya)nyelvünk című könyv a Magyarnyelv-tanári zsebkönyvek sorozatának első darabja, és a magyar mint idegen nyelv (MID) tanári, levelező képzésen folytatott tanulmányok alapozó előadásainak anyagát tartalmazza.
A cím utal arra a tényre, hogy a magyar nyelvet tanító tanárok többsége az anyanyelvét tanítja, a zárójel pedig azon nem magyar anyanyelvű nyelvtanárok miatt került bele, akik nemcsak megtanulták a nyelvünket, hanem hivatásuknak is választották annak tanítását.
A könyv négy fő fejezetre tagolódik, amelyek részben a két, meglehetősen sok elemből összetevődő, némelykor vitára is ösztönző fogalmat (magyar mint idegen nyelv – hungarológia) tárgyalják, részben az e két területtel összefüggően létrejött, az oktatás – kutatás – ismeretterjesztés – imázsformálás céljainak megvalósulást segítő intézményrendszerrel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tartalmazzák. Minden egyes fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, feladatokat, amelyek az elmélyülést, a tárgyalt téma továbbgondolását segítik, a könyvet lezáró ötödik egység pedig a tudás ellenőrzését szolgálja egy 50 elemből álló, megoldási kulcsot is tartalmazó teszt formájában.


Könyv megnyitása

Dávid István (szerk.):
Merre tovább kántorképzés?
Gondolatok egy konferencián –
Nagykőrös, 2012. október 5.


Hovatovább – merre tovább? Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés tágabb értelemben: „Quo vadis?” egyházzene? Talán elbizonytalanodtunk? Ellenkezőleg: a helyzet kötelez állásfoglalásra! A helyes válasz megfogalmazása és a vonatkozó stratégia kialakítása, egyrészt nem választható el a mai kor egyházi és világi történéseinek vizsgálatától, ugyanakkor viszont évszázados alapértékek felelős megőrzésének – vagy felelőtlen elvetésének, netán megtagadásának – döntéseit kell meghoznia a ma emberének. E kiadvány időszerűségét – elődeink példáján okulva – tehát fölösleges emlegetnünk, hosszú távú és jobbító szándékú küldetését hangsúlyozni viszont, Orbán Balázs szavaival élve: „szent kötelességünk”.
De – amint a konferenciánk vitaindító előadásaiban olvasható –, a felvetett problémák megoldása, így a kántorképzés jövőjének rendezése is azon múlik, hogy az egyház felismeri-e, hogy lényegében mindez a saját jövőjéről, a rendelt idő felismeréséről is szól! Őszintén és szigorú szeretettel megfogalmazott – nem csak szakmai – gondolatainkat tartalmazza e kötet, mely segítség kíván lenni, helyes döntések meghozatalában.

Takács Szabolcs

Statisztikai segédanyag
Műhelymunkákhoz, szakdolgozatokhoz


A segédanyag tartalmazza az egyetemen használat két programban (ROPstat, SPSS) azokat a statisztikai eljárásokat, melyeket a BA képzés során műhelymunkák és szakdolgozatok során végrehajtandó alap statisztikai számításokhoz szükségesek. Az alap statisztikai eljárásoktól a középértékek összehasonlításán át a lineáris regresszióig, hagyományos és robusztus teszteket egyaránt – továbbá fejezetenként a Matematikai Statisztika tantárgy vizsgasorához hasonló, áttekintő kérdéseket is találhatunk.

Segítségével a műhelymunkák és a szakdolgozatok statisztikai eljárásainak nagy része kivitelezhetővé válik – folytatásaként már készülőben van a mesterképzés anyagát fedő, többváltozós statisztikai módszertant feldolgozó segédanyag.


Dringó-Horváth Ida - N. Császi Ildikó (Szerk.)


Digitális tananyagok
Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben


Az azonos címmel tartott szakmai nap tanulmánykötete több oldalról, átfogóan és szakterületi szempontok kapcsán is kívánja tárgyalni az IKT kompetencia fejlesztését, valamint az eLearning/eTanulás módszertani kultúrájának, digitális taneszközeinek fejlesztését és elterjesztését a tanárképzésben. Mint ahogyan maga a szakmai nap, úgy ez a kiadvány is szeretné erősíteni és ösztönözni, hogy más tanárképző intézményekkel összhangban, együttműködve léphessünk előre ezen a fontos területen

 

Takács Szabolcs

Többváltozós statisztikai módszerek
Segédanyag a pszichológus mesterképzés statisztika mesterfokon tantárgyának gyakorlatához


A segédanyag tartalmazza az egyetemen használat két programban (ROPstat, SPSS) azokat a statisztikai eljárásokat, melyeket az MA képzés során előadáson, gyakorlaton előfordulnak vagy előfordulhatnak (egy-egy eljárás csak az általunk egyszerűbbnek vagy hasznosabbnak ítélt programban kerül bemutatásra).

A most kiadásra került anyag a Statisztikai Segédanyag műhelymunkákhoz, szakdolgozatokhoz BA jegyzet folytatása, annak második kötete.

E kötetben is igyekeztünk a feladatokat a számítógépes programok képeinek segítségével felírni, továbbá a fejezetekhez egy-egy vizsga jellegű kérdéssort is csatoltunk, hogy az elméleti anyagokra való kitekintés hasznosságára szintén felhívjuk a figyelmet.

Takács Szabolcs

PSPP programhasználat

Statisztikai adatfeldolgozásokhoz a pszichológus képzésben két, a széles körben elterjedt SPSS, illetve a ROPstat, speciálisabb, robusztus technikákat tartalmazó programját ismerhetik meg a hallgatók.
A mostani jegyzet egy harmadik, PSPP program használatának induló lépéseit tartalmazza. E program két, kiemelendő előnnyel bír: az első, hogy ingyenesen letölthető és használható. A második előnye az, hogy kezelőfelülete és rutinjai az SPSS programcsomag alapján készültek, használatuk azonos módon történik, mint az SPSS esetén. Bár lényegesen kevesebb rutint, eljárást tartalmaz, mint az SPSS - mégis, ha ezt a programot megtanuljuk alkalmazni, könnyedén tudunk áttérni az SPSS használatára a későbbiekben.

Takács Szabolcs

Matematikai statisztika

A pszichológus képzés során tanult statisztikai tárgyak nagy részéről az az általános kép alakult ki, hogy képletekkel tarkított, matematikai tárgy. Ezen a sarkított, formalizmusokkal is tarkított képen szeretnénk árnyalni azzal, hogy a pszichológus képzés során megismert fomulákat megalkotó statisztikusok életének néhány mozzanatát összegyűjtöttük. E jegyzet segítségével bepillantást nyerhetünk azon kutatók munkásságába (természetesen nem adva teljes képet életművükről), akikről a megismert formulák, eljárások a nevüket kapták.

Dr. Benczúr Lilla - Takács Szabolcs

Előkészületek statisztikai elemzésekhez

A műhelymunkáknál és szakdolgozatok elkészítése esetén, vagy lényegében bármely kutatás megtervezésénél és kivitelezésénél vannak olyan munkafolyamatok, melyeket lehet, sőt néha kell is párhuzamosan végezni.
A statisztikai elemzések nagy része jól előkészíthető, mely előkészületekkel részint időt, energiát takaríthatunk meg - másik részről pedig a statisztikai elemzések előre végiggondolása számos módszertani kérdést is jobban le tud tisztázni a kutatási terv és kutatási forgatókönyv között meghúzódó munkafolyamat pontosítása során.
Jegyzetünkben e statisztikai előkészítő folyamathoz kívánunk segítséget nyújtani.

Demeter Márton

A Jel a Kép és az Ikon

Ki isteni természeted szerint leírhatatlan vagy, óh Uralkodó, napjainkban testet öltvén leírható lettél; mert a test felvételével elvállaltad annak minden tulajdonságát. Ezért arcodnak képmását ábrázolva, Tereád vonatkoztatva csókoljuk azt, a Te szeretetedhez fölemelkedve, és a gyógyulás kegyelmét merítjük belőle, követve az apostolok istenes hagyományait.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy ebben a diszkusszióban minden mondat e fenti állítással függ össze, vagyis a szövegben a jelről, a képről és az Ikonról lesz szó, de nem a hagyományos nyelvjátékok szerint, mert pusztán ez a más nyelvből való rátekintés teszi egyáltalán lehetővé a rátekintést magát (miközben, természetesen, az egyes nyelvjátékokon belül az ilyen típusú rátekintés nem hogy szükségtelen, de egyenesen lehetetlen).

A jelről, a képről és az Ikonról tehát ezúttal nem művészettörténeti, vallástudományi vagy teológiai szempontból, hanem a kommunikáció és a szignifikáció terminusaiban beszélünk, így – remélhetőleg – a teológusok, művészettörténészek és vallástudósok mellett számíthatunk a kommunikációval, filozófiával és általában a bölcselettel foglalkozó vagy e diszciplínák iránt érdeklődő olvasók figyelmére is.

Takács Szabolcs

Feladatgyűjtemény - A Matematikai Statisztika tantárgyhoz

A korábban felkerült anyagok szerves kiegészítését képezi a most elkészült, ROPstat feladatokat tartalmazó feladatgyűjtemény.

A feladatokat csoportokba szedtük, minden fontosabb fejezethez megoldott feladatok segítenek ellenőrizni saját megoldásaink helyességét, valamint több olyan feladat is szerepel, melynek csak a tényleges, számszerű megoldását közöljük (magát, a program által szolgáltatott outputot nem).

A feladatgyűjtemény, valamint a korábban már elkészült segédanyagok segítségével vélhetően teljesebbé vált az a gyűjtemény, mellyel a Matematikai Statisztika tárgyhoz nélkülözhetetlen otthoni gyakorlást a hallgatók most már önállóan is, ellenőrizhető formában elvégezhetik.

Takács Szabolcs

R-Commander

Takács Szabolcs

Kutatási nehézségek

Takács Szabolcs

JASP programhasználat

Takács Szabolcs

OPENSTAT programhasználat

Kővágó Pál, Vass Zoltán

II. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Hallgatói Konferencia
Absztraktok

Kővágó Pál, Vass Zoltán

II. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Hallgatói Konferencia

Komlósi Piroska

Családi életre és kapcsolati kultúrára felkészítés

Sokan vették örömmel a hírt, amelyből kiderült: a 2013-ban induló új  nemzeti alaptantervben helyet kap a családi életre és kapcsolati készségre nevelés témaköre. Prof. Dr. Kopp Mária a Népesedési Kerekasztal néven működő szakmaközi csoporton belül elindított egy Családi Életre  Nevelés (CSÉN) munkacsoportot. Az lett a céljuk, hogy a kerettantervek számára kidolgozzák a legfontosabb témaköröket és kompetenciákat, amelyek a családi életre való felkészítéshez szükségesek.
E kötet szerzői a CSÉN munkacsoport tagjai. Olyan szakemberek, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az érintett területeken (Fiatalok az Élet Küszöbén, „Boldogabb családokért” iskolai program, családterapeuta képzés, családi kommunikáció fejlesztése, stb.). Ők alakították ki közösen azokat az oktatási és képzési modulokat, amelyeket azután sikerült beépíteni a nemzeti alaptantervbe és a kerettantervekbe, ahol megjelenhetnek egyrészt az egyes tantárgyba integrálható szemléletként, másrészt a Technika, életvitel és gyakorlat, az Erkölcstan, valamint az Etika tantárgyak keretében, illetve önálló, választható tantárgyként is.
Tudván, hogy a szakemberek felkészítésében az olvasnivaló mellett a szemléletformálás, a kompetenciák és készségek erősítése is elengedhetetlen, Kopp Mária fontosnak tartotta, hogy mielőbb elinduljon a pedagógusok továbbképzése a családi életre felkészítés tematikájával. Ezt a feladatot a Károli Gáspár Református Egyetem vállalta, és 2012-ben akkreditáltatott egy 40 órás Családi életre nevelés programot. A Budapesten és több vidéki városban folytatott képzést a Debreceni Egyetem is elindította 2014-ben. A képzés pedagógusoknál kötelező továbbképzésként elfogadott kurzus, ugyanakkor más, gyermekekkel és családokkal foglalkozó szakemberek számára is hasznosnak bizonyul.
E kötet 10 tanulmánya a családi életre és kapcsolati kultúrára való felkészítés főbb témaköreinek az oktatásához kíván segítséget nyújtani, igyekezve az elméleti ismeretek mellé gyakorlati, módszertani eszközöket is felkínálni.
A kötet olvasója mind a saját családi önismeretéhez, mind szakmai fejlődéséhez egyaránt értékes ismeretekkel gazdagodhat, s a pedagógusok továbbképzésében  szinte nélkülözhetetlen.

Kendeffy Gábor, Kopeczky Rita (szerk.)

Vallásfogalmak sokfélesége

Jelen kötet egy a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán „A vallásfogalmak sokfélesége” címmel rendezett konferencia válogatott és szerkesztett anyagát tartalmazza. A téma kiválasztását elsősorban az a célkitűzés motiválta, hogy a magyar nyelvű vallástudomány képviselői a vallás fogalmának megközelítésére koncentrálva képet adjanak e tudomány minél több irányzatáról és önértelmezési módjáról. A kötet írásai négy nagyobb egyégbe különülnek. Az első rész írásai a modern vallástudomány kontextusában vizsgálják a vallás meghatározásának problémáját, nem megkerülve azt a másik, ezzel összefüggő kérdést sem, hogy lehetséges-e egységes vallástudomány. A második tematikai tömb az egyes szaktudományokban alkalmazott vallásfogalmakat veszi górcső alá, a harmadik rész egyes filozófusok, a negyedik írók és irodalmárok valláskoncepcióit mutatják be. A kötetet záró darabok a hétköznapi vallásosságot kutatva annak mennek utána, milyen következményei és céljai lehetnek a vallásfogalom ilyen vagy olyan rögzítésének a vallási gyakorlatban. A gyűjteményt alkotó szövegek alapvetően felekezetsemleges, elemző megközelítésből születtek, ugyanakkor több szerző kifejtésmódjában érzékelhető az érzelmi/világnézeti azonosulás vagy szembenállás. A kötet összeállítói azt remélik, hogy az itt olvasható írások hozzájárulnak annak tudatosításához, mennyire nélkülözhetetlen a vallás tematikájának elemző megközelítése egy olyan kultúrában, amelyet átszőnek a vallásra való hivatkozások.

Sepsi Enikő:

Pilinszky János mozdulatlan színhaza, Mallarmé, Simone Weil és Robert Wilson műveinek tükrében

Pilinszky János életművében az 1970-es években bekövetkező változás Franciaországhoz kötődik annak a három területnek köszönhetően, amelyet Pilinszky Franciaországban fedez fel: Simone Weil munkássága, a színházfelfogása számára modellként szolgáló liturgia megújulása, valamint Robert Wilson színháza. Az én meghaladásának vagy visszateremtésének (dekreáció) fogalma köré felvonultatott szellemi hagyomány Simone Weil mesterénél, Alainnél, s annak mesterénél, Jules Lagneau-nál is fellelhető. Az én meghaladásának színrevitele a Gondolat színháza a mallarméi értelemben, egyfajta „papírszínház”, Pilinszky János szavaival élve. A könyv tanúsága szerint Pilinszky 1971-ben Robert Wilson A süket pillantása c. előadásában saját – az írnok alakjának visszateremtettségéhez illő – mozdulatlan poétikáját fedezi fel, valamint a hozzá tartozó figyelem természetes állapotának fontos alkotóelemét jelentő tartam képekbe öntését. Pilinszky színházi szövegei sokat merítettek saját költeményeinek egyedi technikájából. Inkább színházi poétikát dolgozott ki, mintsem teatrológiát. Elemzéseink szerint dramaturgiája Simone Weilből, némileg Grotowskiból és főleg a fiatal Robert Wilsonból táplálkozik. A könyv ebben a gondolatkörben eddig kiadatlan forrásokat is feldolgoz.

Kutatásmódszertan

Modulok:

  1. Bevezetés a tudományos elemzésbe (Sztárayné Kézdy Éva)
  2. Kutatási terv készítése (Kmetty Zoltán)
  3. Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek (Sztárayné Kézdy Éva)
  4. Kérdőívkészítés elméletben és gyakorlatban (Kmetty Zoltán)
  5. Kvalitatív módszerek (Sztárayné Kézdy Éva)
  6. Az interjúkészítés módszertana (Sztárayné Kézdy Éva)
  7. Tartalomelemzés – Szövegelemzési módszerek (Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva)
  8. Statisztikai eszköztár: Alapfokú statisztikai ismeretek (Kmetty Zoltán)
  9. Mintavétel a gyakorlatban (Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva)
  10. Az adatelemzés alapjai (Kmetty Zoltán)
  11. Írásbeli kutatási beszámoló készítése (Sztárayné Kézdy Éva)
  12. Szóbeli kutatási beszámoló készítése (Kmetty Zoltán)

Nemzetközi kommunikáció

Modulok:

  1. Az Európai Unió szókincse francia nyelven (Kovács Krisztina)
  2. Az Európai Unió szókincse angol nyelven (Dr. Bánhegyi Mátyás)
  3. Az Európai Unió szókincse német nyelven (Simon Krisztina, Dr. Czeglédy Anita)
  4. Az Európai Unió szókincse holland nyelven (dr. Soós Krisztina)
  5. Nemzetközi szervezetek, intézmények (Dr. Sepsi Enikő, dr. Soós Krisztina)
  6. Diplomáciatörténet, nemzetközi protokoll és etikett (Kovács Krisztina)
  7. Understanding Identity, Understanding Conflict (Lázár Imre)
  8. Understanding Culture, Understanding Communication (Lázár Imre)
  9. Sztereotípiák és a kultúraközi érintkezés fejlesztése (Lázár Imre)
  10. Interkulturális kompetenciák (Lázár Imre)
  11. Globális elgondolások (Bogár László)

Szervezeti kommunikáció

Ebben az elektronikus tananyagban a szervezettudomány kommunikációelméleti vetületét mutatjuk be történeti összefüggéseiben és a hallgató a szervezettudomány, a szervezetelméletek témáit a szervezeti kommunikáció elméleti és gyakorlati szemszögéből vizsgálja.

Áttekintjük a szervezeti kommunikáció természeti, társadalmi, technológiai és tudáselméleti kontextusait, a szervezeti metaforákat, a szervezeti struktúra és a szervezeti kommunikáció viszonyát. Vizsgáljuk a szervezeti kommunikáció irányait, típusait, formáit és elemeit, jellegzetességeit, akadályait és zavarait, különös tekintettel az üzleti kommunikációra.

Modulok:

  1. A szervezeti kommunikáció alapfogalmai és kutatásának története (Lázár Imre)
  2. Munkapszichológiai vizsgálatok (Mirnics Zsuzsanna)
  3. Humán erőforrás elemzés (Mirnics Zsuzsanna)
  4. Kiválasztás és képzés (Mirnics Zsuzsanna)
  5. Szervezetfejlesztés és tréningek (Dr. Sepsi Enikő és Dr. Siba Balázs)
  6. A szervezeti kultúra vizsgálata (Dr. Balogh Eszter)
  7. Konfliktuselemzés (Dr. Balogh Eszter)
  8. Konfliktuskezelési módszerek (Dr. Balogh Eszter)
  9. Csoportok vizsgálata a szervezetekben (Dr. Balogh Eszter)
  10. Leadership, változásvezetés (Dr. Sepsi Enikő)
  11. Belső kommunikáció a szervezeti kultúrák szempontjából (Dr. Sepsi Enikő)
  12. Kommunikáció, etika és a CSR a szervezeti kultúra kontextusában (Lázár Imre)
  13. Egészségfejlesztés és stresszmenedzsment (Lázár Imre)
  14. IT kommunikáció (Lázár Imre)
  15. PR és marketingkommunikáció (Dr. Sepsi Enikő, Lázár Imre)
  16. Kommunikáció a szervezetekben – Összefoglalás (Bakacsi Gyula)

Vizuális kommunikáció

Ebben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a vizuális kommunikáció néhány mai alapkérdésével. Ezeknek az alapkérdéseknek a megközelítéséhez néhány művészeti ágat emelünk ki, s ezeken a művészeti ágakon, azok érintkezési pontjain érjük tetten a művészetet mint az egyébként elég tág értelmezésű, s ezáltal körülhatárolatlan vizuális kommunikáció par excellence megjelenési formáját.

Szükséges előismeret: a Kommunikációelmélet modul Elméletek és modellek a kommunikációról témaköre.

Modulok:

  1. A művészet mint vizuális kommunikáció (Dr. Sepsi Enikő)
    2-5. A képzőművészeti kommunikáció (Németh István)
    6-8. Vizualitás az irodalomban, irodalom a vizuális műfajokban (Dr. Sepsi Enikő)
    9. A dokumentumfilm mint vizuális művészet (Dr. Tari János)
    10. Összegzés (Fabiny Tibor és Dr. Sepsi Enikő)

Nagy Mariann

Regional structure of the hungarian agriculture at the beginning of the 20th century

Bejelentkezés

Első belépéskor:

Belépés: Oktatási azonosító
Jelszó: Születési dátum pontok nélkül

Kérjük az első belépést követően változtassa meg jelszavát!

Bármilyen belépési probléma esetén kérjük írjon egy e-mailt a szoke.janos@kre.hu címre.