Japanológia konferenciát tartottak a Károlin

A KRE Japanológiai Tanszéke hatodik alkalommal szervezte meg konferenciáját, melyen Japán, Kína és Korea kapcsolatrendszerével, a kelet-ázsiai régió politikai és kulturális kölcsönhatásaival foglalkozotak.

Tréninghét: kurzuskínálat

Kedves Hallgatók!

Itt találhatják a Bölcsészettudományi Kar tréninghetes kurzuskínálatát a 2016/17-es tanév tavaszi félévére. A tárgyfelvételi időszak 2017. március 21-én 10 órától indul, és március 23-án 23:59 óráig tart.

Jubileumi Károli Japanológia konferencia

A Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete (Japanológia Tanszéke) ez évben immár 10. alkalommal rendezi meg a már hagyományosnak tekinthető Károli Japanológia konferenciát.

Arany János-konferencia

A Károli Gáspár Református Egyetem,
a Magyarországi Református Egyház

szeretettel meghívja

 2017. április 8-án

a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának
dísztermében tartandó
(Budapest 1092 Ráday utca 28.)

ARANY JÁNOS VÁLTOZÓ IDŐKBEN
című bicentenáriumi konferenciára

A konferencián való részvétel magyar szakos tanároknak
10 kredites továbbképzésnek számít.

Kötelezők - emelt szinten magyartanári továbbképzés és konferencia

National Identity and Modernity 1870-1945: konferencia-meghívó

You are kindly invited to the

NATIONAL IDENTITY AND MODERNITY 1870-1945
(Latin America – Southern Europe – Central Eastern Europe)
International Conference

2016 március

  • Pályázati felhívás

    A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara pályázatot hirdet 2 fő részére a Handong Global Egyetemen (Pohang, Dél-Korea) eltöltendő egy féléves részképzésre a 2016/17-es tanév őszi félévében.

    A pályázati feltételek, a jelentkezési lap és a részképzéssel kapcsolatos általános tájékoztató a megfelelő vastagon szedett kifejezésekre kattintva tölthetők le.

    A pályázatok leadási helye: KRE/BTK dékánhelyettesi titkárság (1088 Budapest, Reviczky u. 4. I. em. 111.)

    Jelentkezési határidő: 2016. április 1. 16:00

  • Losonczi Péter emlékkonferencia

  • Meghívó

  • Meghívó - Európaizáció, konfliktusok és válságkezelés a Balkánon

    XXXI. Délkelet-Európa Tudományos tanácskozás

  • Tréninghét

    Kedves Hallgatók!

    Itt találhatják a Bölcsészettudományi Kar tréninghetes kurzuskínálatát a 2016/17-es tanév tavaszi félévére. A tárgyfelvételi időszak 2016. március 7-én 10 órától indul, és március 10-én 23:59:59-ig tart.


    A Tréninghét Szervezői Csapata

Ravasz Homiletika 100 Konferencia

(A konferencia hanganyaga a beszámoló végén letölthető/meghallgatható. Fotók: Füle Tamás)


A Károli Hittudományi Kara, a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Doktorok Kollégiuma Gyakorlati Teológiai Szekciója egy konferencia megszervezésével emlékezett Ravasz László száz éve kiadott A gyülekezeti igehirdetés elmélete című korszakalkotó és azóta is meghatározó homiletikai tankönyvére. A Hittudományi Kar ún. kisdísztermében egy szék sem maradt szabadon (a 110-ből) a kezdésre, a későn érkezőknek már csak az ablakpárkányon maradt egy kis hely. A konferencia nem titkolt célja az volt, hogy a teológus ifjúság számára kedvet csináljon az évszázados mű elolvasásához. Ezért lebonyolításában rövid előadások követték egymást és igyekeztek a mű értékeit előbb átfogóan majd pedig egy 1943-ban elmondott Ravasz László prédikáció meghallgatása után a homiletikai részleteket is bemutatni.

{slider=A konferenciáról készült részletes beszámoló itt olvasható}Előbb Kozma Zsolt emeritus professzor, aki Kolozsvárról érkezett közénk, beszélt a mű megszületésének körülményeiről. Többek között felhívta a figyelmet a következőkre is: „Ravasz a teológia elvégzése után, egy év múlva, 1905-ben németországi tanulmányútra megy, amely többszörösen is meghatározó volt későbbi életalakulására nézve. Véglegessé vált, hogy a filozófia és teológia közül az utóbbi útjain indul el, s itt kötelezte el magát a homiletikának. Alkalma volt arra, hogy a német gyakorlati szakirodalom tudományos értékét szembesítse a magyarral. A berlini hatást mutatja az is, hogy a Bevezetés a gyakorlati theologiába magántanári dolgozatban, főleg pedig a Homiletikában részletesen foglalkozik a német szakirodalommal s csak rövid mondatokat szán magyar református elődei és kortársai munkásságának.”

„Fél mű, de nem fél munka" – mondta Szabó István püspök a következő előadásban arra, hogy Ravasz László nem írt hasonló tudományos művet a gyülekezeti igehirdetés gyakorlatáról, bár szeretett volna. A dunamelléki püspök dicsérte elődje higgadt, az örökkévaló dolgokra fókuszáló teológiai látását, munkájának biblikus megalapozottságát s igyekezetét, hogy felhívja a figyelmet az igehirdetés alkalmi jellegére, s az élőbeszéd fontosságára. „Érdemes attól tanulni prédikálni, aki tudott" – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, aki saját bevallása szerint nyaranta alaposan áttanulmányozza a könyv egy-egy nagyobb fejezetét. „Fontos és tiszta megállapításai minden gyakorló igehirdető elé tükröt tartanak" – tette hozzá.

Fekete Károly tiszántúli püspök, homiletika professzor méltatta a szerző pedagógiai tudatosságát, didaktikai apparátusát, tudományos kritikai szemléletmódját, gyakorlatias logikáját, emellett a könyv pszichológiai, valamint teológiai-filozófiai ismeretelméleti megalapozottságát, rendszertani beágyazottságát és nyelvi tisztaságát. Ugyanakkor megjegyezte: „Nem hibátlan a félezer oldalas mű, korának egyoldalú antropológiai meghatározottságából nem tudott kitörni. De példaértékű, hogy szerzője – már püspökként – milyen alázattal fogadta a nála fiatalabb Czeglédy Sándor kritikáját."

A következő előadó, Dr. Boross Gézáné, volt tanítványa mesélt Ravasz Lászlóról, mint tanárról és emberről. Beszámolt, hogy még ma sem tudja, hogyan került bele 1956-ban a Ravasz féle homiletikai szemináriumba, mert köztudott volt, hogy Ravasz nem foglalkozik nőkkel. Mégis elfogadta őt, s tiszta útmutatásai és következetes kritikái nagyon sokat segítettek a formálódó teológusnemzedéknek a prédikálás megtanulásában és későbbi szolgálatukban.


A család részéről Bibó István, Ravasz László unokája emlékezett vissza. Előadásában beszélt arról, hogy a nagypapa a hétköznapi életben is nagyon választékosan, szépen és egyértelműen beszélt. Fiatal kora miatt nem volt lehetősége arra, hogy szószéken is hallgassa Ravasz Lászlót, de az unokák nagy örömmel vettek részt a családi áhítatokon. A hallgatóságot harsány kacajra késztette az előadó azon humoros megjegyzése is, miszerint a konferencia szempontjából ő maga hiába vett részt a saját esküvőjén a 60-as években, mert Ravasz László az eredeti tervekhez képest 3 nappal az esküvői igehirdetési szolgálatát mégis lemondta (politikai kontextus miatt), azaz nem volt lehetősége arra, hogy felnőttként halhassa őt prédikálni.

A szünetet követően Ravasz László A szeretet két oldala című prédikációját hallgatta meg a nagyszámú hallgatóság. Döbbent csönd kísérte a prédikációhallgatás mind a 16 percét, s visszajelzések alapján többen is megjegyezték, „szeretnék én ilyen röviden és mégis hatásosan beszélni a szeretetről egyszer.”



Ezt követően Kun Mária tanárnő és lelkipásztor asszony vetette össze a Ravasz László prédikációs gyakorlatát és elméletét, ahol a formai szempontok alapján mutatta be, hogy mindazt, amiről a Homiletika tankönyvben olvashatunk, a prédikációk olvasásakor/hallgatásakor kristálytisztán meg is valósul.


Kádár Ferenc, lelkipásztor, homiletika tanár Ravasz László prófétai igehirdetés elméletét mutatta be a könyv alapján. Ahogy szólt: „az átadandó tartalom, ismeret szempontjából állítja modellként elénk a könyv a prófétaságot. Ravasz az érthetőséget teszi itt a középpontba. Ezt írja: „nemcsak azt jelenti a prófétaság, hogy világosan szóljon az igehirdető, hanem azt is, hogy úgy szóljon, hogy megértsék. A próféták tragikuma sohasem az volt, hogy nem értették meg az emberek – ez csak a professzorok tragikuma –, hanem az, hogy nem akarták megérteni. Amit a próféták mondottak koruknak, az nagyon egyszerű, világos, de nagyon kemény beszéd volt. Megértette azt mindenki, s épen azért omlott ki annyi prófétavér, mert nagyon is megértették” (Ravasz: Homiletika 262.).

Steinbach József püspök, homiletika tanár arról beszélt, hogy Ravasz László hatásának titka: a képek ereje. Ahogy fogalmazott „A gondolat érzéki formát a nyelvben ölt, vagyis ez az érzéki forma a stílus kérdése, amelynek, éppen érzékisége folytán már eleve „képi” funkciója van. A gondolat jelentése a kifejező közegben, a nyelvben és ennek használatában, a stílusban érzéki síkba öltözik. A stílus „problematikája” éppen az, hogy akkor beszélhetünk helyes stílusról, ha a gondolat pontos jelentése legyőzi a kifejező közeg jelentését. Minden alkotás győzelem. A gondolatnak meg kell hódítania a szavak anyagát, ki kell szívnia minden erejét, hogy a gondolat ereje legyen nyilvánvalóvá.”

Végezetül pedig Literáty Zoltán, a konferencia szervezője zárta előadásával a tartalmas délelőttöt. Előadásának címe: A hatás, mint homiletikai szervező erő. Több idézetet is kiválasztott, melyek alapján számos oldalról igyekezett bemutatni, hogy Ravasz László értékelméleti homiletikai gondolkodásában a prédikáció valós célja nem az igaz és nem a szép, azaz nem a logika és az esztétika, hanem a hatás. „…a hallgatóság lelkében az igehirdetés által valamelyes változás menjen végbe, mert ha prédikáció után is épen olyan a lélek és világ, mint előtte, akkor egészen felesleges dolog prédikálni, hisz nagyon sok mulatságosabb dolog van, mint ez.” (Ravasz: Homiletika, 281.) S hogy miben áll az igehirdetés hatása axiológiai értelemben? „…az igehirdetésnek (…) annyi hatása van, amennyi hiányt tud pótolni.” (Ravasz: Homiletika, 256.)

A szervezők az elhangzott előadások és Ravasz Homiletikájának különböző válogatott részeiből egy kiadványt szeretnének megjelentetni még az idei esztendőben.

Az előadások hanganyagai:

Előadó Cím (A címre kattintva letöltheti az előadás hanganyagát)
Kozma Zsolt Ravasz László Homiletikája megszületésének körülményei.
Szabó István Miért meghatározó mű Ravasz Homiletika tankönyve?
Fekete Károly Miért jó tankönyv a Ravasz Homiletika?
A tankönyv hatástörténete a 20-21. századi magyar homiletika oktatásban.
Boross Gézáné Tanítványi beszámoló.
Bibó István Családi beszámoló.
Ravasz Lászlótól A szeretet két oldala című prédikáció meghallgatása.
Kun Mária Ravasz László homiletikai elméletének és prédikációs gyakorlatának összevetése.
Kádár Ferenc A prófétai igehirdetés modellje Ravasz László Homiletika könyvében.
Steinbach József A „kép” súlya Ravasz László Homiletika tankönyvében.
Literáty Zoltán A hatás, mint homiletikai szervező erő.

{/slider}

Egyetemünkön találkoznak a társadalomtudomány ifjú tudósai

2015 tavaszán Egyetemünk Bölcsészettudományi Kara ad otthont a kétévente megrendezésre kerülő OTDK soron következő Társadalomtudományi konferenciájának. A társadalomtudományi szekcióban 326 dolgozatot neveztek 30 felsőoktatási intézményből, köztük 3 határon túli intézményből 20 pályamunkát. A legkiválóbb diákok a konferencia végén díjazásban részesülnek. Néhány kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgató, valamint a legeredményesebb munkát végző témavezető tanárok ebben az évben is elnyerhetik az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérmét, illetve Mestertanár Aranyérmét.
 
A konferencia megnyitója 2015. március 30-án, hétfőn 10:30-kor kezdődik az Uránia Nemzeti Filmszínházban, melyet 10:00 órai kezdettel egy sajtótájékoztató előz meg. A rendezvény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, védnöke Dr. Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi európai uniós biztos. A megnyitó ünnepségen Prof. Dr. Boros Gábor Széchenyi-díjas filozófiatörténész, az MTA doktora Szeretet, vallás, politika. Gondolatok az ifjú Hegel nyomán címmel tart plenáris előadást.
 
A 2015. május 30. és április 1. között tartó tagozati ülések a nyilvánosság számára látogathatóak. A rendezvényről részletes információk a következő honlapon találhatók: www.kre.hu/otdk


Minden érdeklődőt szeretettel várunk
!


Ballagi emlékkonferencia a Károlin

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara egész napos emlékkonferenciát szervez Ballagi Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2015. március 18-án.

A konferencia témái közt szerepel többek közt Ballagi Mór Biblia fordítása, Schleiermacher liberalizmusának alapeszméje a teológus megnyilvánulásaiban, valamint a pesti teológiai intézet oktatásának kezdetei. A számos tudományos előadás mellett a programban szerepel Ballagi Mór leszármazottjának családi emlékezése is.

A konferencia időpontja: 2015. március 18. 10:00-17:30
A konferencia helyszíne: KRE Hittudományi Kar, 1092 Budapest, Ráday u. 28. 111. sz. terem

Program:

10:00-10:05 Prof. Dr. Zsengellér József: A konferencia megnyitása
10:05-10:45 Prof. Dr. Karasszon István: Zsidóság és protestantizmus a 19. században: Ballagi és Goldziher példája
10:45-11:25 Dr. Kovács Ábrahám: Az egyházépítő protestáns Ballagi Mór. Dogmatikai határvonalak egy budapesti teológus gondolkodásában
11:40-12:20 Dr. Békési Sándor: Schleiermacher liberalizmusának alapeszméje Ballagi Mór megnyilvánulásaiban
12:20-13:00 Prof. Dr. Zsengellér József: Ballagi Mór bibliafordítása
14:00-14:40 Dr. Pap Ferenc: Hármas főiskola a XIX. század közepén
14:40-15:20 Szetey Szabolcs: „Mi érdemjelt írjak be nekik?”
A pesti teológiai intézet oktatásának kezdetei
15:35-16:15 Dr. Kertész Botond: Ballagi Mór és az evangélikusok
16:15-17:55 Dr. Ballagi Farkas: Családi emlékezés Ballagi Mórra
17:00 Dr. Szabó István: A Ballagi-kiállítás megnyitása

Következő események


Összes esemény

Nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin


Nguyen Anasztázia
Gór-Nagy Miklós
Szilágyi Áron
Szabó Gabriella Tímea
Deáki Dóra
Szepesi Bertold
Telegdy Ádám
Beviz Barnabás

Youtube