Továbbképzés történelemtanárok/pedagógusok/lelkészek/jogászok számára


A képzési program címe: Identitás, befogadás, elutasítás: a külföld és hazai föld viszonyainak megítélése az ókortól napjainkig

A továbbképzés célcsoportja

Azok a pedagógusok, lelkészek, jogászok, akik a nevelő-oktató munkát, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását a pedagógus munkakörök betöltésére jogosító felsőfokú végzettség és szakképzettség birtokában végzik, valamint az egyéb munkakörök ellátásához előírt felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakemberek. Ezen belül mindazok, akiknek a továbbképzés tárgyában szükségük lehet kompetenciáik fejlesztésére, bővítésére.

E hiánypótló továbbképzés célja, hogy a történelmet oktató tanárok, vagy olyan szakemberek, akik munkaköri tevékenységük során a jelzett problematika bármely aspektusával szembesülhetnek, átfogó, forrásokra épülő áttekintést, továbbá oktatási/nevelő tevékenységük során is alkalmazható ismereteket szerezzenek egyetemes és magyar történeti keretek közt az egyéni, társadalmi, valamint a kora újkortól kialakuló nemzeti identitás korszakokon átívelő kérdéseiről, sajátosságairól, azaz

     •    Képessé váljon a továbbképzés során szerzett ismereteket és készségeket a saját gyakorlatában is alkalmazni
     •    Ismerje meg az ókori keleti államok kialakulásától a 20. század végéig tartó identitás és közösségformáló folyamatok, struktúrák
          politikai, gazdasági és kulturális hátterét.
     •    Szerezzen jártasságot a képzés tematikájának megfelelő források azonosítására.
     •    Szerezzen jártasságot a megfelelő források analitikus, komparatív, illetve szintetizáló alkalmazásához.
     •    Képessé váljon a korszakokhoz köthető struktúrák keretei közt az egyéni, közösségi nemzeti identitás jellemzőinek
          rekonstruálására. Ismerje meg a tematikához kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatási eredményeket, a kutatócsoportok,
          műhelyek alapvető hipotéziseit, a tevékenységük során alkalmazott módszertani eszközöket.
     •    Ismerje fel a struktúrák változásának különböző hatásait, az ezekkel kapcsolatos, különböző szintű (egyéni, csoport,
          adminisztratív, stb.) reakciók belső motivációt.
     •    Legyen képes az egyes történetírói iskolák ideológiai, aktuálpolitikai motivációktól befolyásolt interpretációinak tárgyszerű
          kritikájára, értelmezésére.

A képzés végén a résztvevők intézményi tanúsítványt kapnak.  

A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzési módja, az értékelés szempontjainak meghatározása

Záródolgozat készítése a továbbképzésen megszerzett ismeretek és tapasztalatok alapján egy választott téma forrásközpontú elemzésének segítségével. A továbbképzésben részt vevő személy a záródolgozatban mutassa be a problematika egyetemes/magyar történeti jelentőségét, az identifikációs sajátosságok meghatározó elemeit, az interakciók hatását, következményeit az adott történeti tér és struktúra viszonylatában.  Az alábbi értékelési szempontok mentén tervezze meg saját oktatói/pedagógiai gyakorlata során való alkalmazását.

Értékelési szempontok: Témaválasztás indoka; Szakirodalmi, módszertani áttekintés; Alkalmazott források; Analitika, a képzés során szerzett ismeretek és tapasztalatok hasznosítása; Konklúzió; Szakmai-pedagógiai helytállóság;.

Terjedelem: 4-5 oldal, határidő: a képzés lezárását követő 3. hét vége.
A továbbképzésben részt vevő dolgozatait a kurzus oktatói 1 héten belül szövegesen, egyénre szabottan értékelik. Ezt követően állítható ki a tanúsítvány.

Képzési tematika

A bevezető előadás megalapozza az egész programstruktúráját kitekintéssel a szakirodalom, módszertan, struktúrák esettanulmányok, stb. rendszerére. Ennek megfelelően az első előadás az ókori időkből fennmaradt források felhasználásával vizsgálja a „mi” és „ők” identitás formáló elemeit, megfelelő ókori keleti és klasszikus példákat használva illusztrációként. A következő foglalkozás ennek megfelelően a „mi” és „ők” identitás formáló elemeit vizsgálja gyakorlati, textológiai elemzés keretében Ezt követően a középkori Európa népeivel, illetve a korabeli magyar állam szervezetével kapcsolatos fogalmi változások, identitás értelmezési megnyilvánulások áttekintése következik. Az újabb egység a reformáció hatásmechanizmusait, a széttöredezett magyar állam különböző régióinak, intézményrendszerének működésén keresztül tekinti át a magyarok, hungarusok, külföldiek, telepesek és menekültek viszonyának problematikáját. A záró előadás a kora újkori nyugat-európai társadalmak alakulását befolyásoló minőségi változásokat, a társadalmi tudat formálásával kapcsolatos folyamatokat tekinti át, kitérve a 18. században újjáépülő Magyar Királyság viszonyaira.

Az újabb ütemezett tematikus egységek sorát az 1848/49-es forradalom és szabadságharc résztvevőinek motivációit és identitásváltozásait vizsgáló előadás nyitja meg, különös tekintettel a cs. kir. tisztikar dilemmáira, a „magyar szívű idegenek, idegen szívű magyarok” dichotómiájára. A második előadás a 19. század végétől a két világháború közötti időszakig tekinti át a Magyarországon végbemenő politikai, intellektuális változásokat, az első világháború nyomán bekövetkező kataklizma okainak kortársi megítélését, a más közösségekhez, etnikumokhoz való viszony alakulását. Tekintettel az időszak magyar történelmének máig ható, súlyos politikai, gazdasági, s egyáltalán nem elhanyagolható lélektani örökségére, a történeti tudat formálásában játszott eltérő előjelű hatására, a következő foglalkozás gyakorlati elemző, esettanulmányokat középpontba állító keretben valósul meg. A harmadik előadás a két világháború közötti időszak hazai katonai elitjének a hivatásból fakadó kötelezettségekhez való viszonyát vizsgálja, különös tekintettel a német származású tisztek tevékenységére, szerepére, kitekintéssel Magyarország második világháborús részvételére. A záró előadás a Szovjetunió és a keleti blokk államainak mindennapjait átható ideológia hatásmechanizmusait vizsgálja, különös tekintettel a „kártevők, ügynökök, fellazítók” tevékenységének és megítélésének problematikájára.

Képzési idő: 20 óra

Meghirdetett munkarend: levelező

Képzési napok: 2018. szeptember 29., október 6. (2x10 órás blokkban két egymást követő hétvégén)

Képzés csak önköltséges formában indul: 20 000 Ft/fő (útiköltséget és szállásdíjat nem tartalmaz)

Főbb ismeretkörök: politika-, társadalom-, had-, mentalitás- és eszmetörténet
 
Képzés helye: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar  (1146 Budapest, Dózsa György út 25.)

A képzést gondozó szervezeti egység:
Történettudományi Intézet

A képzésben résztvevő előadók: Hermann Róbert, Hóvári János, Kovács Dávid, Kun Miklós, Kurucz György, Sárközy Miklós, Szakály Sándor, Várady Zoltán

Kapcsolattartók:

Zimonyi Zsófia (Történettudományi Intézet): Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sárközy Miklós (Történettudományi Intézet):Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,
Albert István  (Tanulmányi Osztály): Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 (1) 483 29 23


A jelentkezés feltétele:
Egyetemi és/vagy főiskolai végzettség (szakképzettség: pedagógus/jogász/lelkipásztor)

A program elindulásához szükséges minimális létszám: 8 fő

A csoportlétszám maximuma:    15 fő

Jelentkezés módja:

     1.    A kitöltött jelentkezési lap postai úton feladandó vagy személyesen leadható a következő címre:

            KRE BTK Tanulmányi Osztály
            1088 Budapest, Reviczky utca 4.

     2.    elektronikus úton: http://www.kre.hu/btkfelveteli

Jelentkezési határidő: 2018. szeptember 14.

Ha a hallgató önköltségi díját a munkaáltatója fizeti és számlát szeretne kérni a díjról, akkor az itt elérhető számlaigénylő lapot töltse ki és juttassa vissza az egyetemnek.

Várjuk jelentkezésüket!