Honti László

Cím: doctor scientiarum, akadémikus
Nem: férfi
Születési év: 1943
Születési hely: Magyarország
Email-cím(ek):
Hivatali telefonszám: 1-872-1708

Doktori tanulmányok
Doktori (PhD) védés éve: 1970
Tudományág: uralisztika
Disszertáció címe: A tavdai vogul nyelvjárás paradigmatikus morfémái
Oklevelet kiállító intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem

MA-tanulmányok
MA-fokozat megszerzésének éve: 1969
Tudományág(ak): magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom, finnugor nyelvtudomány
Oklevelet kiállító intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyéb tanulmányok és képesítések

Intézmény Képesítés Év
     
     
     

Munkatapasztalat
Jelenlegi munkaadó: Károli Gáspár Református Egyetem
Kar: Bölcsészettudományi Kar
Intézet: Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
Tanszék: Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Beosztás: egyetemi tanár

Korábbi munkaadó: Udinei Egyetem (Olaszország)
Beosztás: egyetemi tanár

Egyéb korábbi munkaadó: Groningeni Állami Egyetem
Beosztás: tanszékvezető egyetemi tanár

Egyéb korábbi munkaadó: MTA Nyelvtudományi Intézet
Beosztás: tudományos osztályvezető, tudományos tanácsadó

Kutatási és oktatási szakterületek
magyar grammatika
magyar nyelvjárások
magyar nyelvtörténet
finnugor nyelvtudomány
finn, vogul, osztják nyelv
finn nyelvtörténet

Tudományos kutatócsoportban vagy projektben való részvétel
Uráli etimológiai szótár, munkatárs
uráli hangtörténi kutatások, vezető (osztályvezetőként)


Oktatásszervezés, tudományszervezés

Időszak Funkció vagy tevékenység
1993–1994 egyetemi segédanyag készítése (nyelvészeti terminusok három nyelven)
1981–1985 az MTA Nyelvtudományi Bizottságának titkára
1995– a Nemzetközi Finnugor Kongresszusok nemzetközi és magyar bizotságának tagja
1999– olaszországi Finnugor Filológiai Bizottság
1975– magyarországi és hollandiai konferenciák szervezésében való részvétel

Nyelvtudás

Nyelv Nyelvtudás szintje és fajtája
orosz diploma
német felsőfok
finn felsőfok
angol felsőfok
holland egyetemi előadói szint
olasz egyetemi előadói szint
   
   

Díjak és kitüntetések

Díj vagy kitüntetés neve Kiadó intézmény Elnyerés éve
Kritikai nívódíj Akadémiai Kiadó 1977, 1982
Gombocz Zoltán emlékérem Magyar Nyelvtudományi Társaság 1977
Akadémiai díj (megosztva) Magyar Tudományos Akadémia 1983
Munkácsi Bernát díj Magyar Tudományos Akadémia 2006
Széchenyi-díj Magyarország kormánya 2014

Tagság tudományos társaságokban

Szervezet neve Betöltött funkció
Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnök
Societas Uralo-Altaica, Németország elnök
Finnugor Társaság tiszteleti tag
Magyar Tudományos Akadémia rendes tag
Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tag
Körösi Csoma Társaság tag
Nemzetközi Tipológiai Társaság tag
Reguly Társaság tag

Vendégoktatás és kutatóutak külföldi intézményekben

Időszak Intézmény Tevékenység
2001, II. szemeszter József Attila Tudománegyetem  
1992, II. szemeszter (két vagy három hét volt) Tartui Egyetem  
1983–1984 Bécsi Egyetem vendégdocens
1987. II. félév Helsinki Egyetem vendégprofesszor
1974– finn és német egyetemek, szovjet kutatóintézetek kutatómunka

Doktori témavezetések

Doktori hallgató neve,
intézmény
Kutatási téma / Disszertáció címe Védés éve
Sirkka-Liisa Hahmo (Groningeni Állami Egyetem) Grundlexem oder Ableitung? Die finnischen Nomina der Typen kämmen und pähkinä und ihre Geschichte 1992
Paul van Linde(Groningeni Állami Egyetem) The Finnic vocabulary against the background of interference 2007
     
     

Opponencia doktori védéseken

Doktori hallgató neve,
intézmény
Kutatási téma / Disszertáció címe Védés éve
     
     
     
     

 

Publikációs lista

(MTMT)


HONTI LÁSZLÓ

írásainak jegyzéke

ÖNÁLLÓ MŰVEK

1975

1. System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. Akadémiai Kiadó, Budapest – Janua Linguarum, Series Practica 246. Mouton, Den Haag – Paris. 161 o.

1982

2. Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. Bibliotheca Uralica 6. Akadémiai Kiadó, Budapest. 227 o.

3. Nordostjakisches Wörterverzeichnis gesammelt von P. Popov, I. Rosljakov und V. Bartenev, bearbeitet und herausgegeben von László Honti. Studia Uralo-Altaica 16. JATE Finnugor Tanszék – John Benjamins, Szeged – Amsterdam. XI + 211 o.

1984

4. Chrestomathia Ostiacica. Tankönyvkiadó, Budapest. (Második, részben javított kiadás: 1986.) 285 o.

1991

5. Statistik der uralischen Lautentsprechungen. Zusammengestellt von Sándor Csúcs, László Honti, Zsuzsa Salánki, Judit Varga. Linguistica, Series B, Documenta, 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 239 o.

1993

6. Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Bibliotheca Uralica 11. Akadémiai Kiadó, Budapest. 356 o.

1997

7. Az ugor alapnyelv kérdéséhez. Budapesti Finnugor Füzetek 7. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest. 63 o.

1999

8. Az obi-ugor konszonantizmus története. Studia Uralo-Altaica, Supplementum 9. JATE Finnugor Tanszék, Szeged. 151 o.

2012

9. Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tények és vágyak. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 143. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 282 o.

2013

10. Magyar nyelvtörténeti tanulmányok. Károli Könyvek. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 367 o.


TANULMÁNYOK


1969

1. A tárgy jelölése a vogul nyelv tavdai nyelvjárásában. Nyelvtudományi Közlemények 71: 113–120.

1970

2. Jurák a tergo toldaléktár. Nyelvtudományi Közlemények 72: 363–392. — Zaicz Gáborral közösen.

1971

3. A vogul tárgyas igeragozás l-je. Nyelvtudományi Közlemények 73: 147–152.

4. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 73: 425–429.

5. A cselekvő (logikai) alany alaktana az obi-ugor nyelvekben. Nyelvtudományi Közlemények 73: 430–439.

1972

6. Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről. Nyelvtudományi Közlemények 74: 3–26.

7. A szelkup népnév eredetéről. Nyelvtudományi Közlemények 74: 194–196.

1973

8. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 75: 205–208.

9. Az osztják magánhangzó-váltakozások koráról és keletkezéséről. Nyelvtudományi Közlemények 75: 301–318.

10. Obi-ugor alaktani kérdések és hangtörténeti tanulságaik. Nyelvtudományi Közlemények 75: 365–373.

1974

11. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 76: 369–378.

1975

12. On the Question of the Proto Language Reconstruction. Nyelvtudományi Közlemények 77: 125–135. [≈ 13]

1976

13. Az alapnyelvi rekonstrukciók kérdéséről. In: Benkő Loránd – K. Sal Éva (szerk.), Az etimológia elmélete és módszertana. Nyelvtudományi Értekezések 89: 131–137. [≈ 12]

14. Az osztják személyjelölő szuffixumok történeti áttekintése. Nyelvtudományi Közlemények 78: 71–119.

1977

15. Pimi osztják szövegek. Nyelvtudományi Közlemények 79: 223–232. — Rusvai Juliannával közösen.

16. Beobachtungen über die Laut- und Formelehre gegenwärtiger Surguter Mundarten des Ostjakischen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 271–286.

1978

17. Tromagani osztják szövegek. Nyelvtudományi Közlemények 80: 127–139.

18. Északi osztják szövegek szójegyzékkel. Nyelvtudományi Közlemények 80: 140–154.

19. Szurguti osztják szójegyzék. Nyelvtudományi Közlemények 80: 327–345.

20. Osztják–jurák lexikális kölcsönzések. Nyelvtudományi Közlemények 80: 358–369.

21. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 80: 370–380.

22. Etimológiai észrevételek. Magyar Nyelv 74: 470–472.

1979

23. Y-a-t-il eu une langue ougrienne primitive? (Remarques sur la question de l’unité ougrienne.) Études Finno-Ougriennes 15: 165–173. [≈ 28 & 29]

24. Vokalwechsel in gegenwärtigen Surguter Mundarten des Ostjakischen. In: Schiefer, Erhard F. (Hrsg.), Explanationes et tractationes fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. Sexagenarii A. D. VII Kal. Jul. Anno MCMLXXIX oblatas. Finnisch-Ugrische Bibliothek. Band 3. Wilhelm Fink Verlag, München. 71–78. [= 27]

25. Ein Vach-ostjakisches Märchen mit Wörterverzeichnis. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 3: 69–74.

26. Az ősosztják affrikáták történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 81: 71–88.

27. Magánhangzóváltakozás két szurguti osztják nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények 81: 119–123. [= 24]

28. Az ugor nyelvek jellemző vonásai (Észrevételek az ugor egység kérdéséhez). Nyelvtudományi Közlemények 81: 225–245. [= 29, ≈ 23]

29. Characteristic Features of the Ugric Languages (Observations on the Question of Ugric Unity). Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 29: 1–26. [= 28, ≈ 23]

1980

30. Berichtigungen zur Vokalgeschichte des Wogulischen. Советское финно-угроведение 16: 36–40.

31. Zur Phonemanalyse des Tavda-Wogulischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 4: 61–88.

32. Beiträge zu den Vertretungen der urostjakischen Affrikaten. Journal de la Société Finno-ougrienne 76: 61–82.

33. [Korreferatum B. A. Serebrennikov „Праязык как необходимая модель” című előadásához a Negyedik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Budapest 1975.] In: Ortutay Gyula (red.), Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum 2. Budapest. 66–67.

34. Az északi obi-ugor nyelvjárások fonémarendszerének összevetése. Magyar Fonetikai Füzetek 5: 90–99. [= 47]

35. Milyen volt az obi-ugor alapnyelv teljes magánhangzórendszere? Nyelvtudományi Közlemények 82: 172–190.

36. Kísérlet a pelimi vogul nyelvjárás ige- és főnévragozásának leírására. Nyelvtudományi Közlemények 82: 191–222.

37. Zur Frage nach dem Wechsel „Affrikate/Sibilant ~ homorganer Verschlußlaut” im Ostjakischen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 1–24.

1981

38. Überlegungen zu einem Erklärungsversuch des Vokalwechsels im Vach-Ostjakischen. Советское финно-угроведение 17: 36–41.

39. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 83: 109–113.

40. Pótlás az osztják-jurák lexikális kölcsönzésekhez. Nyelvtudományi Közlemények 83: 158–159.

41. A finnugor alapnyelvi affrikáták kvantitásáról. Nyelvtudományi Közlemények 83: 361–370.

42. Egy ugor kori hiátustöltő nyomán. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenő (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. ELTE, Budapest. 275–279. [= 43]

43. Ein Fall der gemeinugrischen Hiatustilgung. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 5: 211–214. [= 42]

44. Zur Frage nach der Herausbildung der ostostjakischen Mundarten im Lichte der Lautgeschichte. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31: 87–106.

45. [Korreferatum Marija Barmič „Самодийско–угорские языковые контакты” című előadásához az Ötödik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Turku 1980; nagyrészt publikálva [Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum V. Turku. 65–78] Heikki Paunonen „Symposion on Central Problems in Bilingualism” című beszámolójában: Ikola, Osmo (red.), Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum V. Turku. 70–71.

46. Ostjakin kielen itämurteiden luokittelu. C5IFU VI, 95–100.

1982

47. Vergleichende Analyse der Phonologie der nördlichen Mundarten der obugrischen Sprachen. Finnisch-ugrische Forschungen 44: 11–22. [= 34]

48. A szalimi osztják nyelvjárás hang- és alaktanának ismertetése. Nyelvtudományi Közlemények 84: 91–119.

49. Vaszjugáni osztják szövegek. Nyelvtudományi Közlemények 84: 121–164.

50. Diskussionsbeitrag zu dem sogenannten palatalen Trigon in der obugrischen Vokalgeschichte. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 6: 179–188.

51. Az osztják írásbeliség. Filológiai Közlöny 28: 581–584.

52. Das Passiv in den obugrischen Sprachen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 32: 39–51.

1983

53. Ablautartige Vokalwechsel in den obugrischen Sprachen. Finnisch-ugrische Forschungen 45: 25–45.

54. Az ősosztják *č képviseletei a déli osztják nyelvjárásokban. Nyelvtudományi Közlemények 85: 111–116.

55. A harmadik személyt jelölő szuffixumok a vogulban. Nyelvtudományi Közlemények 85: 349–355.

56. Passiivi obinugrilaisissa kielissä. Journal de la Société Finno-ougrienne 78: 57–69.

57. Alanyi és tárgyas igeragozás a demjankai osztják nyelvjárásban. In: Bereczki Gábor – Domokos Péter (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére). ELTE, Budapest. 173–178.

58. Zur ugrischen Lautgeschichte (Beiträge zur relativen Chronologie einiger Lautwandel in den ugrischen Sprachen). Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 33: 113–122.

1984

59. Versuch einer Beschreibung des Phonembestandes im wogulischen Dialekt an der Pelymka. In: Hajdú Péter – Honti László (Hrsg.), Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Bibliotheca Uralica 7. Akadémiai Kiadó, Budapest. 87–102.

60. Vaszjugáni osztják mese. Nyelvtudományi Közlemények 86: 185–190.

61. Sind bereits alle Rätsel der wogulischen Vokalgeschichte endgültig gelöst worden? (Anomalien in wogulischen Vokalentsprechungen.) Советское финно-угроведение 20: 186–194.

62. Ein Beitrag zur Vokalgeschichte des Wogulischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 8: 45–47.

63. К проблеме возникновения объектного спряжения угорских языков. Nyelvtudományi Közlemények 86: 341–346. [≈ 86]

1985

64. Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Wogulischen. In: Veenker, Wolfgang (Hrsg.), Dialectologia Uralica. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 20. Otto Harrassowitz, Wiesbaden. 231–250.

65. Ősmagyar hangtörténeti talányok (Ugor hangtörténeti és etimológiai jegyzetek). Magyar Nyelv 81: 140–155.

66. Széljegyzetek instabil tövű igéink történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 87: 49–87.

67. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 87: 443–449.

68. О связях уральских и алтайских языков. In: Ubrjatova, E. I. (szerk.) [Убрятова, Е. И. (отв. ред.)], Урало-алтаистика. Археология – Этнография – Язык. Наука, Новосибирск. 159–172.

1986

69. ’Er soll mit Begrüßung geschrieben werden!’ Finnisch-Ugrische Mitteilungen 9: 155–172.

70. Szláv hatás a magyar számnévszerkesztésben? Nyelvtudományi Közlemények 88: 196–207.

71. A vogul s és š U/FU alapnyelvi szibiláns előzményei. Nyelvtudományi Közlemények 88: 258–263.

1987

72. Uralilaisten kardinaalilukusanojen rakenteista. Journal de la Société Finno-ougrienne 81: 133–149.

73. Lautgeschichte, Etymologie, historisch-vergleichende Morphologie (ein gemeinsamer Typ von Stammalternation im Ugrischen). In: Lang, Ewald – Sauer, Gert (Hrsg.), Parallelismus und Etymologie. Studien zu Ehren von Wolfgang Steinitz anläßlich seines 80. Geburtstags am 28. Februar 1985. Linguistische Studien. Reihe A. Arbeitsberichte 161/II. Akademie der Wissenschaften der DDR, Berlin. 187–193.

74. ī in der ersten Silbe im Wogulischen (Ein Beitrag zum Phonemstatus von ī in den wogu-lischen Mundarten). In: Rédei Károly (Hrsg.), Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen. Akten der dritten Tagung für uralische Phonologie. Eisenstadt, 28. Juni – 1. Juli 1984. Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, Wien. 174–196.

75. Ein kleiner Beitrag zur Deutung des russischen Zahlwortes девяносто ’90’. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 37: 169–176. [= 85]

1987–1988

76. Budenz József ob-ugrisztikai tevékenysége. Nyelvtudományi Közlemények 89: 191–203. [ob-ugrisztikai = obi-ugrisztikai!!!]

1988

77. KÏmÏn? – KvajtÏmÏn! (’Wieviel? – Sechzig!’) In: Domokos Péter – Pusztay János (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok 2. Bereczki Emlékkönyv (Bereczki Gábor 60. születésnapjára). ELTE, Budapest. 191–196.

78. Permiläiskielten ’8’ ja ’9’. (’8’ und ’9’ im Permischen.) Virittäjä 92: 171–176.

79. Die wogulische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden – New York – København – Köln. 147–171.

80. Die ostjakische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden – New York – København – Köln. 172–196.

81. Szabálytalan-e a magyar öt és hat t-je? Magyar Nyelv 84: 173–178. [≈ 95]

82. Zur Bedeutungswandlung ’100’ → ’1000’ im Südlappischen. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominate 19: 155–160.

1988–1989

83. Alte Ordinaliensuffixe in den uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 12–13: 171–182.

1989

84. Homo Uralensis Numerans. Groningen. 22 o.

85. Заметка по этимологии русского числительного девяносто. In: Этимология. 1986–1987. Наука, Москва. 159–164. [= 75]

1990

86. К проблеме возникновения объектного спряжения угорских языков. In: Fedjunëva, G. V. (szerk.) [Федюнëва, Г. В. (отв. ред.)] Материалы VI международного конгресса финно-угроведов международного конгресса финно-угроведов (= Congressus Sextus Internationalis Fenno-Ugristarum). 2. Наука, Москва. 211–214. [≈ 63]

87. Die Bezeichnungen der 10 und ihrer Vielfachen in den uralischen Sprachen. Linguistica Uralica 26: 99–108.

88. Ist 9 = 10 oder umgekehrt? Specimina Sibirica 3: 73–78.

89. Gemeinsame Züge von Zahlwörtern in den Sprachen Westsibiriens. In: Keresztes, László – Maticsák, Sándor (red.), Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum. 1 B. Debrecen. 166–171.

90. Ugrisches. Linguistica Uralica 26: 298–299.

91. Zahlwörter und magische Zahlen. Tótfalusi Series. 2. Amsterdam. 51–55.

92. Zum Verhältnis „Zahlwortsystem – Zahlensystem” (aufgrund des Uralischen). In: Bahner, Werner – Schildt, Joachim – Viehweger, Dieter (eds), Proceedings of the Fourteenth International Congress of Linguists. III. Akademie-Verlag, Berlin. 2485–2487.

93. Innen és túl a ’6(0)’-on (A finnugor alapnyelv számnévrendszeréről). Nyelvtudományi Közlemények 91: 79–86.
1990–1991

94. Zufall oder strukturelle Entlehnung? Finnisch-Ugrische Mitteilungen 14–15: 1–6. [= 128]

95. Unregelmäßiges t in ung. öt ’fünf’ und hat ’sechs’? Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 40: 343–353. [≈ 81]

1991

96. Pelimi vogul fonológiai problémák. Magyar Fonetikai Füzetek 23: 74–76.

97. Tabu és eufemizmus. In: Kassai György (szerk.), A szó hatalma. Hollandiai Mikes Kelemen Kör, h. n. 156–166.

98. Az uráli nyelvek személyes névmásai. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenő (szerk.), Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. ELTE, Budapest. 273–274.

99. A számnévfogalom megítélése az uralisztikában. In: Kiss Jenő – Szűts László (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest. 280–283.

1992

100. Adalék a magyar l ~ finn t megfelelésének és alapnyelvi előzményének magyarázatához. In: Deréky Pál – Riese, Timothy – Sz. Bakró-Nagy Marianne – Hajdú Péter (Hrsg./szerk.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3. / Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest. 1992. 209–214.

101. Phonetische Angleichung von Lehnwörtern aus indogermanischen Sprachen im Ungarischen und im Finnischen. In: Honti László – Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Jastrzębska, Jolanta – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi, Amsterdam – Atlanta, GA. 1992. 65–75.

102. Morphologische Merkmale des nominalen Prädikats in einigen uralischen Sprachen. Linguistica Uralica 28: 262–271.

1993

103. Uraltes Erbe oder Lehngut? (Zur Frage nach dem Dual im Obugrischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages and Their Contacts. Tartu. 49–54.

104. Zur Morphologie ugrischer Personalpronomina. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 215: 121–127.

105. Adalékok számneveink finnugor hátteréhez (Megjegyzések „A magyar nyelv történeti nyelvtana” kapcsán). Magyar Nyelv 89: 338–340.

106. Обско-угорские языки. In: Eliseev, Ju. S. – Majtinskaja, K. E. (szerk.) [Елисеев, Ю. С. – Майтинская, К. Е. (отв. ред.)], Языки мира. Уральские языки. Наука, Москва. 1993. 280–283.

107. Хантыйский язык. In: Eliseev, Ju. S. – Majtinskaja, K. E. (szerk.) [Елисеев, Ю. С. – Майтинская, К. Е. (отв. ред.)], Языки мира. Уральские языки. Наука, Москва. 1993. 301–319.

108. Statistisches zum Uralischen Etymologischen Wörterbuch. Linguistica Uralica 29: 241–258.

109. A névszói állítmány alaktana az osztjákban. In: Sz. Bakró-Nagy Marianne – Szíj Enikő (szerk.), Hajdú Péter 70 éves. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 15. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 135–142.

1994

110. Zur Frage nach dem Aspekt und Tempus in der uralischen Grundsprache. In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. University of Tartu – University of Groningen, Tartu – Groningen. 1994. 48–65.

111. Slawischer Einfluß auf die finnisch-ugrischen Sprachen. Incontri Linguistici 17: 81–101.

1994–1995

112. Morphonologische Alternationen der Fortsetzungen des urwogulischen *γ. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 18–19: 47–50.

113. A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban. Nyelvtudományi Közlemények 94: 89–117. [≈ 129, 211]

1995

114. Zur Morphotaktik und Morphosyntax der uralischen/finnisch-ugrischen Grundsprache. In: Leskinen, Heikki (red.), Congressus Octavus Internationalis Fennougristarum. Pars I. Moderatores, Jyväskylä. 53–82.

115. Mely értékig tudták a számokat megnevezni a finnugor korban? (Megjegyzések egy téves kérdésfeltevés kapcsán). Magyar Nyelv 91: 257–270. [= 121]

116. Der uralische Numerus absolutus – was ist er eigentlich? Linguistica Uralica 31: 161–169.

117. Ваховский диалект хантыйского языка. In: Lukina, N. V. (szerk.) [Лукина, Н. В. (ред.)], Народы Северо-западной Сибири. Выпуск 2. Издательство Томского университета, Томск. 3–22.

118. Wieviel Augen haben die Uralier? (Zu Funktionen der Numeri im Uralischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Grammar and Lexis. University of Tartu – University of Groningen, Tartu – Groningen. 74–87.

1996

119. Az uráli nyelvek tárgyas ragozású igealakjainak történeti előzményéről. In: Bereczki András – Klima László (szerk.), Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 7. Budapest. 127–132.

120. Az U/FU alapnyelv paradigmasorainak rekonstruálásáról. In: Mészáros Edit (szerk.), Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. A JATE Finnugor Tanszék különkiadványa. JATE Finnugor Tanszék, Szeged. 133–137.

121. Wie weit konnten die Urfinnougrier die Zahlen nennen? (Anmerkungen zu einer falsch formulierten Frage). Finnisch-ugrische Forschungen 53: 309–329. [= 115]

122. 9 = 9! (Ein Beitrag zur Lösung des Rätsels der ’neun’ im Nordsamojedischen). Linguistica Uralica 32: 124–127.

123. Überwucherung von Suffixen in der U/FU Grundsprache? In: Larsson, Lars-Gunnar (Hrsg.), 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universität Uppsala. Studia Uralica Upsaliensia 26. Uppsala. 201–210.

1997

124. Numerusprobleme (Ein Erkundungszug durch den Dschungel der uralischen Numeri). Finnisch-ugrische Forschungen 54: 1–126.

125. Die Negation im Uralischen I–III. Linguistica Uralica 33: 81–96, 161–176, 241–252. [≈ 134]

126. A szócsaládok minősítése az „Uralisches etymologisches Wörterbuch”-ban. Magyar Nyelv 93: 336–339.

127. Tempusjelölés a tagadó igés uráli nyelvekben. In: Kiss Gábor – Zaicz Gábor (szerk.), Szavak – Nevek – Szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest. 155–162.

128. Случайность или заимствованная структура? In: Sudnik, T. M. – Helimskij, E. A. (szerk.) [Судник, Т. М. – Хелимский, Е. А. (отв. ред.)], Балто-славянские исследования 1988–1996. Сборник научных трудов. Индрик, Москва. 60–65. [= 94]

129. Zur Frage nach dem Zusammenhang zwischen der Wortfolge und der Abfolge von Suffixen (am Beispiel der uralischen Sprachen). In: Palek, Bohumil (ed.), Typology: Prototypes, item orderings and universals. Proceedings of LP ’96. Karolinum, Charles University Press, Prague. 433–443. [≈ 113, 211]

130. Fremdes oder Eigenständiges? Zum historischen Hintergrund der Attributivkongruenz in uralischen Sprachen. In: Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Honti László – Van Linde, Paul – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21.–23. November 1996. Shaker Publishing, Maastricht. 135–144. [≈ 209]

131. Bloße Übereinstimmung oder kausaler Zusammenhang? Bemerkungen zum angeblich fremdsprachlichen Ursprung der zusammengesetzten Vergangenheitstempora und des Auditivs in uralischen Sprachen. Incontri Linguistici 20: 159–181.

1998

132. ObUgrian. In: Abondolo, Daniel (ed.), The Uralic Languages. Routledge, London – New York. 327–357.

133. Ugrilainen kantakieli – erheellinen vai reaalinen hypoteesi? Mémoires de la Société Finno-ougrienne. 228: 176–187. [≈ 138]

134. Die Mittel der Negation in den uralischen Sprachen. Incontri Linguistici 21: 69–111. [≈ 125]

1998–1999

135. Gondolatok a mordvin tárgyas igeragozás uráli alapnyelvi hátteréről. Nyelvtudományi Közlemények 96: 106–119.

1999

136. The numeral system of the Uralic languages. In: Gvozdnaović, Jadranka (ed.), Trends in Linguistics. Studies and Monographs 118. Mouton de Gruyter, Berlin – New York. 243–252.

137. Das Alter und die Entstehungsweise der „Verbalpräfixe” in uralischen Sprachen (unter besonderer Berücksichtigung des Ungarischen) I–II. Linguistica Uralica 35: 81–97, 161–176.

138. Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis? In: Bakró-Nagy Marianne – Molnár Zoltán – Salánki Zsuzsanna – Sipos Mária (szerk.), Ugor Műhely, 1997. szeptember 17–19. Budapesti Uráli Műhely I. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 19–41. [≈ 133]

139. Über die Mittel der Negation im Uralischen, insbesondere den „türkischen Typ” in einigen uralischen Sprachen. In: Hasselblatt, Cornelius – Jääsalmi-Krüger, Paula (Hrsg.), Europa et Sibiria. Beiträge zur Sprache und Kultur der kleineren finnougrischen, samojedischen und paläosibirischen Völker. Gedenkband für Wolfgang Veenker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 51. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 191–198.

140. Das ungarische Verbalpräfix: ein junger Ankömmling? Plurilinguismo 6: 51–63.

141. Zur Entstehung der paradigmatischen Vokalwechsel im Ostjakischen (Diskussionsbeitrag zu Helimskis Erklärungsversuch). Finnisch-Ugrische Mitteilungen 23: 45–61.

2000

142. Ist das Ungarische (im Lichte diesbezüglicher Behauptungen und Erkenntnisse) eine „europäische” Sprache? In: (a cura di) Fusco, Fabiana – Orioles, Vincenzo – Parmeggiani (eds), Processi di convergenza e differenziazione nelle lingue dell’Europa medievale e moderna // Processes of Convergence and Differentiation in the Languages of Mediaeval and Modern Europe. Forum, Udine. 283–293. [= 145]

143. Az uráli/finnugor „ősnyelv”-ről. In: Glatz Ferenc (szerk.), Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 1995–1998. III. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1–21. [= 155]

144. L’influenza russa nelle lingue uraliche. In: (a cura di) Csillaghy, Andrea – Gotti, Maurizio, Lingue nell’università del duemila. Forum, Udine. 25–37.

145. A magyar mint „európai” nyelv – mit kellene ezen érteni? Magyar Nyelvjárások 38: 187–196. [= 142]

146. Grundsprache oder Unsprache? (Eine kurze Information über jüngste wunderliche Ideen in der Uralistik). In: (a cura di) Carli, Augusto – Töttössy, Beatrice – Vasta, Nicoletta, Amant alterna Camenae. Edizioni dell’Orso, Torino. 129–151.

2001

147. A magyar igekötő: nyelvünk kései jövevénye? In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest. 357–367.

148. Eine Lingua franca als Grundsprache – ein Scherz oder ernst gemeint? In: (a cura di) Vatteroni, Sergio, Studi offerti ad Alexandru Niculescu dagli amici e allievi di Udine. Forum, Udine. 105–118.

149. Uralistica historico-comparativa & science fiction. In: Andor József – Szűcs Tibor – Terts István (szerk.), Színes eszmék nem alszanak… Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport, Pécs. 522–531.

150. Die ungarische Uralistik an der Jahrtausendwende (ein kritischer Rückblick). Finnisch-ugrische Forschungen 56: 116–150.

151. Idegen minták tükrözői-e a magyar és más uráli összetett tempusok? In: Maticsák Sándor – Zaicz Gábor – Lahdelma, Tuomo (szerk.), Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia 8. Debrecen – Jyväskylä. 237–249.

152. Hat die Lautgeschichte immer eine entscheidende Rolle in der historischen Morphologie? (Am Beispiel der uralischen Numerusbezeichnung.) In: Seilenthal, Tõnu (red.), Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum, 7.–13. 8. 2000 Tartu. Pars IV. Dissertationes sectionum: Linguistica I. Tartu. 382–390.

153. I termini tecnici linguistici sono generalmente validi oppure devono essere interpretati specificamente per ogni lingua? (Sull’esempio delle lingue uraliche). In: (a cura di) Orioles, Vincenzo, Lingue, Linguaggi, Metalinguaggio. Il Calamo, Roma. 301–309.

154. Ung. tó ’See’ ~ fi. suo ’Morast’, ung. toll ~ fi. sulka ’Feder’ (Ein Beitrag zum Konsonantismus der U/FU Grundsprache). Linguistica Uralica 37: 241–244. [≈ 172]

155. Hol és milyen uráli/finnugor „ősnyelvet” beszéltek távoli eleink? (Hipotézisek és téveszmék az uráli nyelvtudományban). Magyar Nyelvjárások 39: 13–32. [= 143]

156. Szamojéd ’9’ és ’10’ jelentésű számnevek. Néprajz és Nyelvtudomány 41/1:111–119.

157. Hangtörténet és/vagy történeti morfológia? (Avagy kideríthetők-e az alapnyelv szerkezeti elemei?) In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Budapesti Uráli Műhely II. Szófejtő Műhely. 1999. szeptember 8–10. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 85–105.

158. Még egyszer a casus- és possessivsuffixumok sorrendjéről. Nyelvtudományi Közlemények 98: 143–159.

2002

159. „Was ihr wollt!” Science fiction und Sprachwissenschaft in den uralistischen Forschungen. In: Helimski, Eugen – Widmer Anna (Hrsg.), Wŭśa wŭśa – Sei gegrüßt! Beiträge zur Finnougristik zu Ehren von Gert Sauer dargebracht zu seinem siebzigsten Geburtstag. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 57. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 117–153.

160. Milyen korú a magyar igekötő? In: Keresztes László – Maticsák Sándor (szerk.), A magyar nyelv idegenben. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) Debrecen – Jyväskylä. 111–120.

161. Die zusammengesetzten Vergangenheitstempora in den mit Tursksprachen kontaktierenden finnisch-ugrischen Sprachen. In: Luutonen, Jorma (toim.), Volgan alueen kielikontaktit. Turun Yliopiston Suomalaisen ja Yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 70. Turku. 2002. 21–34.

162. Kis adalék egy hangtörténeti rejtély megoldásához (tővégi finnségi i ~ lapp e, mordvin o, a). Nyelvtudományi Közlemények 99: 235–249.

2002–2005

163. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. Annali dell’Istituto universitario Orientale di Napoli. Studi Finno-Ugrici 4. Dipartimento di Studi dell’Europa orientale. U. N. O. Napoli. 361–379. [= 174, 185]

2003

164. Létezhetett-e pidzsin az orosz-uráli érintkezések során? In: Hajdú Mihály – Keszler Borbála (szerk.), Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 116–122. [≈ 170, = 173]

165. Az obi-ugor instabil igetövek végmássalhangzójáról. In: Molnár Zoltán – Zaicz Gábor (szerk.), Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, Piliscsaba. 2003. 85–89.

166. Verbal „Prefixation” in the Uralic Languages. Acta Linguistica Hungarica 50: 137–153. — Kiefer Ferenccel közösen.

167. Volt-e az uráli/finnugor alapnyelvben nem egyes számban accusativus? In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Uráli tárgyaló. Budapesti Uráli Műhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 76–83.

168. Числительные в угорских языках. Linguistica Uralica 39: 175–182.

169. Az osztják approximativusrag eredete (avagy egy uráli szócsalád nyomában). Nyelvtudományi Közlemények 100: 168–176.

170. Über eine mögliche Zwischenstufe in der Geschichte der russisch-uralischen Sprach-kontakte. In: Klumpp, Gerson – Knüppel, Michael (Hrsg.), Die ural-altaischen Völker. Identität im Wandel zwischen Tradition und Moderne. Vorträge des Symposiums der Societas Uralo-Altaica vom 13. bis 15. Oktober 2002. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 63. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 2003. 29–37. [≈ 164, = 173]

2004

171. Hiedelmek és hipotézisek az uralisztikában. Magyar Nyelv 100: 1–15.

172. „The missing link”, avagy rokon-e a magyar toll és a finn sulka? In: Mészáros Edit – Szeverényi Sándor – Wagner-Nagy Beáta (szerk.), Mikola-konferencia 2002. SZTE Finnugor Tanszék, Szeged. 2004. 75–84. [≈ 154]

173. Gab es wohl ein Pidgin in der Geschichte der russisch-uralischen Sprachkontakte? Plurilinguismo 10: 117–126. Centro Internazionale sul Plurilinguismo, Udine. [≈ 164, = 170]

174. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. Nyelvtudományi Közlemények 101: 137–151. [= 163, 185]

175. Числительные в обско-угорских языках. In: Rombandeeva, E. I. – Haramzin, T. G. (szerk.) [Ромбандеева, Е. И. – Харамзин, Т. Г. (ред.)], Materials of International Scientific Conference „Preservation of the Traditional Culture of the Small-Numbered Peoples of the North and the Problem of their Stable Development” Khanty-Mansiysk, Russia, 23–26 June 2003. // Материалы Международной научной конференции „Сохранение традиционной культуры коренных малочисленных народов Севера и проблема устойчивого развития” г. Ханты-Мансийск, Россия, 23–26 июня 2003 г. Scientific Research Institute of Ugra Study, Moscow. // Научно-исследовательский институт угроведения, Москва. 110–123.

2004–2005

176. Meinungen und Gegenmeinungen über den Zahlwortschatz der uralischen Sprachen (Ergänzungen zu meiner Monographie). Finnisch-Ugrische Mitteilungen 28–29: 183–192.

2005

177. Die Urgeschichte des Ungarischen. In: Czibere Mária – Kerékjártó Ágnes (szerk./eds), Bouquet Hongrois. Ünnepi kötet Jolanta Jastrzębska tiszteletére. Feestbundel voor Jolanta Jastrzębska. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 76–81.

178. Verbum finitum in statu nascendi (Überlegungen zum Wesen des Konditionals im Wogulischen). In: Hasselblatt, Cornelius – Koponen, Eino – Widmer Anna (Hrsg.), Lihkkun lehkos! Beiträge zur Finnougristik aus Anlaß des sechzigsten Geburtstages von Hans-Hermann Bartens. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 65. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 129–146.

179. Хантыйский язык. In: Vinogradov, V. A. (szerk.) [Виноградов, В. А. (ред.)], Языки Российской Федерации и соседних государств. Энциклопедия в трех томах. III. С–Я. Наука, Москва. 301–311. — I. A. Nikolaevával és A. D. Kaksinnal közösen.

180. A magyar habitív és izafetszerkezetek történeti hátteréről. Magyar Nyelv 101: 449–454.

181. A „birtokos szerkezet > névutós szerkezet > esetragos névszó” metamorfózis végállomása (nyelvspecifikusak-e az egyes stációk és az esetrag kategóriája az uráli nyelvekben?) In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Uráli Grammatizáló. Budapesti Uráli Műhely 4. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 186–194.

182. Uráli „páros igék”. Folia Uralica Debreceniensia 12: 33–45.

183. Research on the prehistory of the Hungarian language. In: Mende Balázs Gusztáv (ed.), Research on the prehistory of the Hungarians: A review. Papers presented at the meetings of the Institute of Archeology of the HAS, 2003–2004. Varia archaeologica Hungarica XVIII. Budapest. 157–169.

184. Es ist nicht alles Gold, was glänzt… Über einige mitteleuropäische Isoglossen: Ergebnisse gegenseitiger Beeinflussung oder innere, spontane Entwicklungen? Plurilinguismo 12. Centro Internazionale sul Plurilinguismo, Udine. 37–52. [≈ 189, 191]

2006

185. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. In: Temesi Viola (szerk.), A társadalomtudományok szerepe a változó világban. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 11–32. = [163, 174]

186. A magyar nyelv őstörténetének kutatása és a vele kapcsolatos felelősség. Magyar Nyelvőr 130: 1–8.

187. Meg van írva! A határozói igenév és a létige alkotta szerkezet funkciójáról és hátteréről. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.), 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum, Budapest. 579–586. — H. Varga Mártával közösen.

188. On the historical background of habitive and izafet constructions in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 53: 41–51.

189. Drei (mittel)europäische Isoglossen. Linguistica Uralica 42: 112–126. [≈ 184, 191]

190. L’uralistica in Italia. Rivista di Studi Ungheresi 5: 61–65.

191. A nyelvek közötti kapcsolatokról, avagy: nem mind arany, ami fénylik… In: Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor (szerk.), Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. SzTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Szeged. 65–81. [≈ 184, 189]

192. Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk. Folia Uralica Debreceniensia 13: 167–175. [= 196, 244]

193. Eräästä ugrilaisten kielten postpositioperäisestä kaasussuffiksien perheestä. Journal de la Société Finno-ougrienne 91: 81–91.

194. Composizioni verbali nelle lingue uraliche. In: (a cura di) Bombi, Raffaella – Cifoletti, Guido – Fusco, Fabiana – Innocente, Lucia – Orioles, Vincenzo, Studi linguistici in onore di Roberto Gusmani. Volume II. Edizione dell’Orso, Alessandria. 643–664. — Paolo Driussival közösen.

2007

195. Hozzászólás a -val/-vel rag eredetéhez. Magyar Nyelv 103: 73–78.

196. Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk. In: Maticsák Sándor (szerk.), Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) előadásai. II. kötet. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen – Budapest. 185–192. [= 192, 244]

197. Syntaktische Konstruktionen fremden Ursprungs – Eine skeptische Stellungnahme. Incontri Linguistici 30: 49–70.

198. Globalisierung/Europäisierung europäischer finnisch-ugrischer Sprachen? In: Blokland, Rogier – Hasselblatt, Cornelius (eds), Language and Identity in the Finno-Ugric World. Proceedings of the Fourth International Symposium on Finno-Ugric Languages at the University of Groningen, May 17–18, 2006. Studia Fenno-Ugrica Groningana 2. Shaker Publishing, Maastricht. 117–142.

199. A birtoklás kifejezésének eszközei az uráli nyelvekben szinkrón és diakrón szempontból. Nyelvtudományi Közlemények 104: 7–56. [≈ 241]

200. Futaky Professzor legyen üdvözölve! (’Professor Futaky soll begrüßt werden!’). Ural-Altaische Jahrbücher, Neue Folge 21: 1–13.

2008

201. Mi az izafet? (Búvárkodás a terminológiai zavarosban.) In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.), Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Uralisztikai Tanulmányok 18. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi Tórem Finnugor Alapítvány, Budapest. 291–311. Megjelent CD-n.

202. Haben die Ungarn das Zählen von den Slawen erlernt? Nochmals zum Ursprung des ung. tiz-en-egy usw. ’11, d. h.: 1 auf der 10’ usw. In: Dekker, Kees – MacDonald, Alasdair – Niebaum, Hermann (eds), Northern Voices. Essays on Old Germanic and Related Topics, Offered to Professor Tette Hofstra. Peeters, Leuven – Paris – Dudley, MA. 295–311.

203. ’Habere’ „по-уральски”. Linguistica Uralica 44: 161–167.

204. Dem Jubilar (–) sein Kollege! (Még egyszer a ’9’ jelentésű szamojéd számnevekről). In: Fóris Ágota – Fűzfa Balázs – Sciacovelli, Antonio (szerk.), Nyelvével halad a nemzet. Esszék, tanulmányok és egyéb írások Pusztay János tiszteletére. Savaria University Press, Szombathely. 91–96.

205. ’Tibi liber est’ ~ ’Habes librum’ (Bemerkungen zur Herkunft der habitiven Konstruktionen im Uralischen). In: Lubotsky, Alexander – Schaeken, Jos – Wiedenhof, Jeroen (eds), Essays in honour of Frederik Kortlandt. Volume 1: Balto-Slavic and Indo-European linguistics. Rodopi, Amsterdam – New York. 229–246.

206. Zsigmond Simonyi (1853–1919). Acta Linguistica Hungarica 55: 59–79.

207. József Szinnyei (1857–1943). Acta Linguistica Hungarica 55: 81–99.

208. Tűnődések tárgyas igeragozásunk kialakulásáról. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.), Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 19. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Alapítvány, Budapest. 209–221. Megjelent CD-n. [= 210]

2009

209. Attributivkongruenz im Uralischen. In: (a cura di) Raffaella Bombi – Fabiana Fusco, …Sand Carried by a Stream… Scritti in onore di Vincenzo Orioles. Forum, Udine. 127–143. [≈ 130]

210. Tűnődések tárgyas igeragozásunk kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 106: 132–146. [= 208]

211. Die Morphemreihenfolge im Uralischen. Plurilinguismo 16: 165–176. [≈ 113, 129]

2010

212. A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 13–29. [≈ 218]

213. Anyanyelvünk rokonságáról. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 161–246. [≈ 219]

214. Einige Ergänzungen zur Bildung ostjakischer Zahlwörter. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 32–33: 207–210.

215. О категории послелогов в уральских языках. In: Sanukov, K. N. – Tihonov, O. N. – Galkin. I. S. – Zorina, Z. G. – Ivanov, N. G. – Sabitov, S. S. (szerk.) [Сануков, К. Н. – Тихонов, О. Н. – Галкин, И. С. – Зорина, З. Г. – Сабитов, С. С. (ред.)]. Congressus Decimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Yoshkar-Ola 15. 08–21. 08. 2005. Pars V. Summaria acroasium in sectionibus. Linguistica. Yoshkar-Ola. 2010. Pars V. Summaria acroasium in sectionibus. Linguistica. 387–394.

216. Kommentare zum Vortrag „Expressive vocabulary in the early phase of Finno-Ugrian” von Ulla-Maija Forsberg. In: Csúcs Sándor – Falk Nóra – Püspök Viktória – Tóth Viktória – Zaicz Gábor (red.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. Pars I. Orationes plenariae. FU11, Piliscsaba. 21–31.

217. К вопросу о происхождении спаренных глаголов в финно-угорских языках волжско-камского региона. In: Zaicz, Gábor (ed.), Uralistics from Hungary // Уралистика из Венгрии. FU 11, Piliscsaba. 68–72. Megjelent CD-n.

218. A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 15–31. [≈ 212]

219. Anyanyelvünk rokonságáról. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 165–277. [≈ 213]

220. Nyelvi határok térben és időben. Finnugor Világ 15/4: 11–21.

2010–2011

221. Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban. Nyelvtudományi Közlemények 107: 7–57. [= 242]

222. Két apró adalék a szelkup birtokos szerkezethez. Nyelvtudományi Közlemények 107: 199–210.

2011

223. ’Ein-und-zwanzig’ usw. im Deutschen und im Slawischen. Studia Slavica Hungarica 56: 81–91.

224. Zu morphosyntaktischen Entlehnungen zwischen den uralischen Sprachen und ihren Nachbarn (eine skeptische Stellungnahme). In: Csúcs, Sándor – Falk, Nóra –Tóth, Viktória – Zaicz, Gábor (red.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. Pars VI. Dissertationes symposiorum ad linguisticam. FU11, Piliscsaba. 2011. 29–35.

225. Etsiä ja ansaita. Journal de la Société Finno-ougrienne 93: 419–427.

2012

226. Das Zeitalter und die Entstehung der Personalpronomina mit velaren Vokalen. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 264: 121–129.

227. Hangtörténeti észrevételek a magyar–török kapcsolatok ürügyén (Az U/FU/Ug alapnyelvi szókezdő mássalhangzók kettős képviselete a magyarban). Magyar Nyelv 108: 322–327.

228. Was ist Izafet? Eine kleine Forschungsreise durch die terminologische Trübe. In: (a cura di) Orioles, Vincenzo, Per Roberto Gusmani. Linguistica storica e teorica. Studi in ricordo. 2/1. Forum, Udine. 181–197.

229. Eine Lautanomalie im Kreise der uralischen Personalpronomina. In: Winkler, Eberhard – Bartens, Hans-Hermann – Hasselblatt, Cornelius (Hrsg.), Lapponicae investigationes et uralicae. Festschrift zum 65. Geburtstag von Lars-Gunnar Larsson. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 82. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 71–82.

230. Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *ImI és *C(‹I)m‹‹I szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához. Nyelvtudományi Közlemények 108: 7–42.

231. Hangtörténeti és szemantikai megfelelés az uralisztikai etimológiai kutatásban. Nyelvtudományi Közlemények 108: 43–60.

2013

232. Comments on Uralic Phonology. Acta Linguistica Hungarica 60: 1–68.

233. Az uráli nyelvek létigéiről és kopuláiról. In: Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.), A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2013. 224–236.

234. „*Vanni vagy nem vanni” ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben. Nyelvtudományi Közlemények 109: 7–32. [≈ 238]

235. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 109: 69–90.

236. Fiú szavunk történetéhez. Magyar Nyelv 109: 451–457.

237. Ver. Folia Uralica Debreceniensia 20: 63–72.

238. Seinsverben und Kopulae im Uralischen. Linguistica Uralica 49: 241–272. [≈ 234]

239. The Hungarians and the Origin of Hungarian. A connection Between Identity and Language. Philologia Fenno-Ugrica 13–15: 1–32.

240. К вопросу о происхождении спаренных глаголов в финно-угорских языках Волжско-Камского ареала. Ural-Altaic Studies / Урало-алтайские исследования 9/2: 109–113.

2014

241. Uráli birtokos szerkezetek. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 31 o. [≈ 199]

242. Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 31 o. [= 221]

243. Milyen lehetett anyanyelvünk a honfoglalás korában? Korunk 25/8: 21–28.

244. Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk. Finnugor Világ 19/3: 16–23. [= 192, 196]

245. Észrevételek az uráli számnevekről. Nyelvtudományi Közlemények 110: 31–66.


RECENZIÓK

1966

1. В. И. Лыткин: О единой научной транскрипции звуков финно-угорских языков. Nyelvtudományi Közlemények 68: 464–467.
1968

2. Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. Nyelvtudományi Közlemények 70: 261–263.

1969

3. Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. Zweiter Teil. Nyelvtudományi Közlemények 71: 459–461.

1970

4. Gert Sauer: Die Nominalbildung im Ostjakischen. Nyelvtudományi Közlemények 72: 240–242.

1971

5. Sz Kispál Magdolna – F. Mészáros Henrietta: Északi osztják kresztomátia. Nyelvtudományi Közlemények 73: 264–270. — Hartmut Katzcal és Korenchy Évával közösen.

1972

6. Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Nyelvtudományi Közlemények 74: 246–251.

7. Alo Raun: Essays in Finno-Ugric and Finnic Linguistics. Nyelvtudományi Közlemények 74: 456–460.

8. Nyelvtudományi Közleményekysuomen käsikirja. Nyelvtudományi Közlemények 74: 460–461.

9. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. MTA Nyelv- és irodalomtudományi osztály Közleményei 27: 517–519. [= 10]

10. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. Études Nouvelles Hongroises 1972: 229. [= 9]

1974

11. Mélanges offert à Aurélien Sauvageot pour son soixante quinziême anniversaire. Nyelvtudományi Közlemények 76: 436–438.

1975

12. Б. А. Серебренников: Вероятностные обоснования в компаративистике. Nyelvtudományi Közlemények 77: 285–291.

1976

13. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach Ostjakischen. Kratylos 21: 221–222. [= 17]

1977

14. A magyar szókészlet finnugor elemei. Nyelvünk és Kultúránk 28: 88–90.

15. Oscar Lazar: The Formation of Abstract Nouns in the Uralic Languages. Nyelvtudományi Közlemények 79: 431–432.

16. Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II. Nyelvtudományi Közlemények 79: 440–442.

17. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach-Ostjakischen. Nyelvtudományi Közlemények 79: 442–444. [= 13]

18. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach-Ostjakischen. Kratylos 21: 221–222.

19. Béla Kálmán: Wogulische Texte mit einem Glossar. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 410–419.

1978

20. Theoretical Problems of Typology and the Northern Eurasian Languages. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 12: 292–296.

21. Основы финно-угорского языкознания. Magyar Nyelv 74: 241–244.

22. M. Alexander Castrén: Wörterverzeichnisse aus den samojedischen Sprachen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 28: 351–352.

1979

23. Magyar őstörténeti tanulmányok. Nyelvtudományi Közlemények 81: 189–194.

24. N. G. Ostroumov: Die Wogulen (Mansi). Nyelvtudományi Közlemények 81: 196–197.

25. Владимир Иславин: СамоYды в домашнем и общественном быту. Nyelvtudományi Közlemények 81: 197.

26. Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 29: 175–176. [= 29]

27. Vértes Edit: Morphonematische Untersuchung der ostjakischen Vokalharmonie. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei 31: 234–237.

1980

28. Bevezetés a magyar őstörténet forrásaiba. Szerkesztette: Hajdú Péter – Kristó Gyula – Róna-Tas András. Magyar Tudomány 25: 412–413.

29. Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. Magyar Nyelv 76: 233–235. [= 26]

30. Suomen kielen etymologinen sanakirja. Magyar Nyelv 76: 362–367.

31. Е. И. Ромбандеева: Синтаксис мансийского (вогульского) языка. Nyelvtudományi Közlemények 82: 392–394.

32. Suomen kielen etymologinen sanakirja. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 185–190.

33. Carla Corradi: Lingue e popoli ugrici. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 388–389.

1981

34. Bátori István: Russen und Finnougrier. Kontakt der Völker und Kontakt der Sprachen. Nyelvtudományi Közlemények 83: 449–452.

35. Kaarina Karttunen: Nyelvtudományi Közleményekyslangin sanakirja. Nyelvtudományi Közlemények 83: 460–461.

36. Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band IV. Beiträge zur Sprachwissenschaft und Ethnographie. Nyelvtudományi Közlemények 83: 463–466.

37. Christoph Gläser und János Pusztay (Hrsg.), Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Magyar Nyelv 77: 352–358. [≈ 38]

38. Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Ural-Altaische Jahrbücher Neue Folge 1: 273–285. [≈ 37]

39. Н. И. Терешкин: Словаь восточнохантыйских диалектов. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31: 342–347.

1982

40. О. Б. Ткаченко: Сравнительно-историческая фразеология славянских и финно-угорских языков. Magyar Nyelv 78: 240–243.

1983

41. Zur Ostjakologie und Uralistik (Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II, Band IV). Finnisch-ugrische Forschungen 45: 248–254.

42. Gyula Ortutay – Gábor Bereczki – János Gulya (szerk.): Congressus Quartus Internationalis Fennougristarum. Pars III. Nyelvtudományi Közlemények 85: 190–193.

43. Suomen kielen etymologinen sanakirja. VII. Sanahakemisto. Magyar Nyelv 79: 484–486.

1985

44. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars II. Pars III. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 35: 179–180

1988

45. Zur Geschichte der Finnougristik in Finnland (Mikko Korhonen, Finno Ugrian Language Studies in Finland 1828–1918). Finnisch-ugrische Forschungen 48: 303–308.

1989

46. Rédei Károly: Zu den indogermanisch-uralischen Sprachkontakten. Nyelvtudományi Közlemények 90: 173–178.

1991

47. Ist das Rätsel gelöst? (Ulla Maija Kulonen: The Passive in Ob Ugrian.) Finnisch-ugrische Forschungen 50: 176–187.

1993

48. Jadranka Gvozdanović (ed.), Indo-European Numerals. Trends in Linguistics, Studies and Monographs 57. Studies in Language 17: 474–486.

1994

49. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. In: Ago Künnap (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. Tartu – Groningen. 1994. 197–203. [≈ 50]

50. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kratylos 39: 168–173. [≈ 49]

1997

51. Marácz László: Magyar fordulat. Szemle Közép-Európa felett. Magyar Tudomány 97: 241–243. — Gergely Andrással közösen.

52. Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Linguistica Uralica 33: 151–155.

53. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kratylos 42: 153–158.

2000

54. Pusztay János „Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung (Beispiel: das Urali-sche)”. Nyelvtudományi Közlemények 97: 297–330.

2002

55. Dicky Gilbers – John Nerbonne – Jost Schaeken (eds), Languages in Contact. Studies in Slavic and General Linguistics 28. Amsterdam – Atlanta GA, Rodopi. 2000. Incontri Linguistici 25: 224–225.

2002–2003

56. Riese, Timothy: Historische Nominalderivation des Wogulischen. (Studia Uralica 10.) Wiesbaden: Harrassowitz 2001. 168 S. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 26–27: 191–195.

2004

57. Vékony Gábor, Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Magyar Nyelv 100: 486–489.

2006

58. Jean Perrot, Études de linguistique Finno-Ougrienne (»Collections publiée par la Société de Linguistique de Paris LXXXVII«), Leuven – Paris, Peters, 2005, XVI + 286 S. Incontri Linguistici 29: 240–241.

2007

59. Angela Marcantonio: A történeti nyelvészet és a magyar nyelv eredete (Angela Marcantonio válogatott tanulmányai). Finnugor Világ 12/1: 22–27.

60. Hendrik Boeschoten – Lars Johanson, Turkic languages in Contact. Incontri Linguistici 30: 236–238.

2008

61. Hartmut Katz, Kleine Schriften, hgg. von Peter-Arnold Mumm, Gerson Klumpp und Dieter Strehle (= „Münchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft, Band 5”), Bremen, Hempen, 2007, pp. x + 498. Incontri Linguistici 31: 229–230.

2009

62. A. P. Yudakin: Comparative Grammar of the Finno-Ugric Languages (An Essay). Nyelvtudományi Közlemények 106: 366 –373.

2014

63. Mark Newbrook (with Jane Curtain and Alan Libert): Strange Linguistics. Nyelvtudományi Közlemények 110: 383–391.


EGYEBEK

1981

1. Erste Hilfe für einen Nachhelfer. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31: 313–314.

2. Magyar őstörténet – finnugor nyelvtudomány (Széljegyzetek László Gyula könyvéhez). Élet és Irodalom 25/21 (1981. május 23.): 5. o.

1984

3. Mit üzent nekünk Körösi Csoma Sándor? Magyar nemzet 1984. június 2. 14. o.

4. „Roma locuta, causa finita”?! (Eine Erwiederung an G. G.) Ural-Altaische Jahrbücher, Neue Folge 4: 225–231.

1987–1988

5. Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Akadémiai Kiadó – Otto Harrassowitz, Budapest – Wiesbaden. XLVIII + 906 S. — A szerzői kollektiva tagja.

1989

6. Rätsel. In: Wolfgang Steinitz, Texte aus dem Nachlaß. Ostjakologische Arbeiten. Band III. Budapest – Berlin – Den Haag. 577–635.

1992

7. Károly Rédei 60 Jahre alt. In: Deréky Pál – Riese, Timothy – Sz. Bakró-Nagy Marianne – Hajdú Péter (Hrsg./szerk.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3./Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest. 11–16. [= 8]

8. Rédei Károly 60 éves. In: Deréky Pál – Riese, Timothy – Sz. Bakró-Nagy Marianne – Hajdú Péter (Hrsg./szerk.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3./Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest. 17–21. [= 7]

9. 25 Jahre Finnougristik an der Universität Groningen. In: Honti László – Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Jastrzębska, Jolanta – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi, Amsterdam – Atlanta, GA. 9–15.

1993

10. Erkki Esaias Itkonen (1913. április 26. – 1992. május 28.). Magyar Nyelv 89: 112–114.

1994

11. Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Hongaars–Nederlands–Fins & Nederlands–Hongaars–Fins. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2 + 16 + 16 o.

12. Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Fins–Nederlands–Hongaars & Nederlands–Fins–Hongaars. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2 + 15 + 16 o.

1995

13. Finnugrisztikai oktatás a Groningeni Állami Egyetemen. Hungarológia 7: 251–254.

14. Hongaars. NRC Handelsblad – Boeken, 2. oldal, Rotterdam 1995. február 3.

1996

15. Vorschläge an das Internationale Organisationskomitee für die Finnougristenkongresse. Linguistica Uralica 32: 77–78.

1997

16. Lakó György tudományos pályafutása. Magyar Nyelv 93: 1–7.

1998

17. Gábor Bereczki ist 70 Jahre alt. Linguistica Uralica 34: 140–143.

18. Számvetés (az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének jubileuma alkalmából). In: Domokos Péter – Csepregi Márta (szerk.), 125 éves a budapesti Finnugor Tanszék. Jubileumi kötet. Urálisztikai Tanulmányok 9. Budapes. 16–20.

1999

19. Szubjektív-objektív szavak Rédei Károlyról. In: Rédei Károly. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 62. Budapest. 23–28.

2000

20. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett. Finnugor Világ 5/4: 5–9. [≈ 21]

2001

21. Lakó György 1908–1996. In: Glatz Ferenc (szerk.), Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 1999–2000. Budapest. 1–15. [≈ 20]

22. Köszöntjük a jubiláló Keresztes Lászlót! In: Maticsák Sándor – Zaicz Gábor – Lahdelma, Tuomo (szerk.), Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia 8. Debrecen – Jyväskylä. 9–12.

23. Grammatici certant, avagy főszerkesztői bevezetés a „Magyar Grammatika” értékeléséhez. Nyelvtudományi Közlemények 98: 263–264.

24. Tudománytörténeti visszapillantás és ami mögötte van. Nyelvtudományi Közlemények 98: 305–315. — Rédei Károllyal közösen.

2002

25. Köszöntjük Rédei Károlyt. Finnugor Világ 7/3: 12–15.

26. Hajdú Péter (1923–2002). Magyar Tudomány 47: 1676–1677.

2003

27. Folyóiratunk jubileuma. Nyelvtudományi Közlemények 100: 9–11.

2004

28. Jubilál a Nyelvtudományi Közlemények. Magyar Nyelv 100: 203–206.

29. A magyar nyelv rokonsága és a médiumok. In: Csepregi Márta – Várady Eszter (szerk.), Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikő 60. születésnapjára. Urálisztikai Tanulmányok 14. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest. 89–99.

2005

30. Lektori vélemény Szabó István Mihály „Magyar őstörténettudomány: kritikai ambíciók szaktudományi alapismeretek nélkül. Válasz Simon Zsoltnak is” című írásáról. Magyar Tudomány 166: 1609–1611.

31. Kiss Lajos emlékülés. Nyelvtudományi Közlemények 102: 215.

2008

32. Bereczki Gábor 80 éves. Magyar Nyelv 104: 250–252.

33. Bereczki Gábort köszöntjük. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.), Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 19. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Alapítvány, Budapest. 5–7.

34. Rédei Károly 1932–2008. Finnugor Világ 13/3: 17–19.

35. Búcsú Rédei Károlytól. (1932. IV. 11. – 2008. VIIII. 17.). Magyar Nyelv 104: 507–509.

36. Nachruf auf den „Berufsetymologen”. In memoriam Károly Rédei. Linguistica Uralica 45: 73–75.

2009

37. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 106: 279.

2010

38. Bevezetés. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 7–12.

39. Előszó a második kiadáshoz. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 7.

40. Bevezetés. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 9–14.

2010–2011

41. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 107: 235.

2011

42. Megnyitó. Magyar Terminológia 4/2: 135–136. [= 43]

43. Opening speech. Magyar Terminológia 4/2: 136–137. [= 42]

2012

44. Bereczki Gábor (1928–2012). Magyar Nyelv 108: 113–114.

45. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 108: 393.

2013

46. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 109: 393.

47. A finnugrista Kálmán Béla. Nyelvtudományi Közlemények 109: 376–384.

48. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 109: 407.

49. Kálmán Béla centenáriuma. Finnugor Világ 18/1: 7–9.

50. [A hetvenéves Kiss Jenő köszöntése.] Magyar Nyelv 109: 2–3.

51. István Futaky 1926–2013. Linguistica Uralica 49: 158–159.

52. A finnugrista Kálmán Béla. Folia Uralica Debreceniensia 20: 376–384.

53. A történeti-összehasonlító nyelvtudományról. Élet és Tudomány 68/50: 1584–1586.

2014

54. Nyelvész, kutató. In: Bíró Bernadett – Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor – Szuncova Ekatyerina (szerk.), Kozmács Értelmező Szótár. Írások a hatvan esztendős Kozmács István tiszteletére. [Szeged.] CD. 217–222.

55. Honti László köszöntő szavai. In: Juhász Dezső (szerk.), Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból I. ELTE BTK, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 24–26.

56. Elnöki zárszó – Nyelvtörténet szekció. In: Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna (szerk.), Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MTA Bölcsészettudományi Központ, Budapest. 219–222.

2015

57. Quo vadis, schola hungarica? Tények vagy blöffök képezik-e a tananyagot? Magyar Tudomány 176: 202–209.


(CSAK) AZ INTERNETEN KÖZZÉTETT MUNKÁK

2004

1. Uráli birtokos szerkezetek. http://www.mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/000302.pdf.1-21.

2011

2. http://mta.hu/data/cikk/11/72/71/cikk_117271/Honti_szekfoglalo__2011.pdf

2012

3. Fodor István (1920–2012). http://mta.hu/i_osztaly_hirei/elhunyt-fodor-istvan-nyelvesz-129608/

2013

4. Kálmán Béla, a finnugrista. http://mta.hu/cikkek/?node_id=23331

SZERKESZTŐI TEVÉKENYSÉG

1. Nyelvtudományi Közlemények (Budapest) 1975–1984: technikai szerkesztő, 1985–1990: szerkesztő, 1991–1998: szerkesztőbizottsági tag, 1998–: főszerkesztő.

2. Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn. Budapest 1975. — Gulya Jánossal közösen.

3. Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Budapest 1984. — Hajdú Péterrel közösen.

4. Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi Amsterdam – Atlanta, GA 1992. — Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Jolanta Jastrzębskával és Osmo Nikkilävel közösen.

5. Officina Hungarica (Budapest) 1993 – szerkesztőbizottsági tag.

6. The Baltic Languages and Cultures in Interaction. Proceedings NOMES–Conference 19 & 20 May, 1994. Groningen 1995 (= Tijdschrift voor Skandinavistiek. Jaargang 16, nummer 2. Groningen 1995) — J. J. van Baakkal, A. H. Huussennel és A. M. van der Hoevennel közösen.

7. Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21.–23. Novem-ber 1996. Maastricht 1997. — Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Paul van Lindével és Osmo Nikkilävel közösen.

8. Magyar Nyelv (Budapest) 2004– szerkesztőbizottsági tag.

9. A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. — Csúcs Sándorral és Keresztes Lászlóval közösen.

10. A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. — Csúcs Sándorral és Keresztes Lászlóval közösen.



László Honti

Title: professor, DSc
Gender: M
Year of Birth: 1943
Place of Birth (Country): Hungary
Email-address(es):
Office Phone Number:

Doctoral Studies
Year of Doctoral Defence (PhD / CSc): PhD: 1970, CSc: 1976, DSc: 1989
Discipline: Hungarian Linguistics
Title of Thesis: Az uráli nyelvek tőszámnevei
Issuing Institution: Hungarian Academy of Sciences

MA Studies
Year of Obtaining the MA Degree: 1969
Discipline(s): Hungarian Literature and Linguistics, Russian Literature and Linguistics
Issuing Institution: Eötvös Loránd University

Further Studies and Qualifications

Institution Qualification Year of Obtaining the Qualification
     
     
     

Employment
Current Employer: Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary
Faculty: Faculty of Humanities
Institute: Institute of Hungarian Linguistics, Literary and Cultural Studies
Department: Department of Hungarian Linguistics
Current Position(s): professor emeritus

Previous Employer: Hungarian Academy of Sciences
Previous Position Held:

Other Previous Employers: University of Vienna, University of Helsinki, University of Groningen, University of Udine
Other Previous Positions Held: professor, professor ordinarius


Areas of Research and Teaching
Hungarian Linguistics

Finnish Language

Finno- Ugric Languages and Linguistics

Obi- Ugric Languages and Linguistics

Membership in Research Groups and Projects
Ural - Online Etymology Dictionary

Educational Functions, Curriculum Development and Other
Teaching-Related Activities

Period Function or Activity
1984-1985 University of Vienna
1986-1987 University of Helsinki
1988-1997 University of Groningen
1997-2009 University of Udine
   

Language Skills

Language Level and Kind of Proficiency
Finnish C1
German C1
Russian C1
English C1
   

Honours, Distinctions, and Prizes

Name of Distinction Issuing Institution Year of Issuing
Akadémiai díj Hungarian Academy of Sciences 1993
Széchenyi-díj Hungarian Government 2014
     

Membership in Academic Societies

Name of Organization Function (if any)
Hungarian Academy of Sciences member
Finnugor Társaság member
Societas Uralo-Altaica president
   

Guest Professorships and Research Fellowships in Foreign
Institutions

Period Institution Activities
1983-1984 University of Vienna guest professor
1986-1987 University of Helsinki guest professor
     
     
     

Promotorship in Doctoral Studies

Name of
Doctoral Student,
Institution
Research Topic / Title of Dissertation Year of Defence
(if applicable)
Sirkka-Liisa Hahmo Grundlexem oder Ableitung? Die finnischen Nomina der Typen kammen und pahkina und ihre Geschichte 1992
Paul van Linde The Finnic vocabulary against the background of interference 2007
     
     

Opponentship in Doctoral Defences

Name of
Doctoral Student,
Institution
Title of Dissertation Year of Defence
     
     
     
     

 

Publikációs lista

(MTMT)

HONTI LÁSZLÓ
írásainak jegyzéke

ÖNÁLLÓ MŰVEK

1975

1. System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. Akadémiai Kiadó, Budapest – Janua Linguarum, Series Practica 246. Mouton, Den Haag – Paris. 161 o.

1982

2. Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. Bibliotheca Uralica 6. Akadémiai Kiadó, Budapest. 227 o.

3. Nordostjakisches Wörterverzeichnis gesammelt von P. Popov, I. Rosljakov und V. Bartenev, bearbeitet und herausgegeben von László Honti. Studia Uralo-Altaica 16. JATE Finnugor Tanszék – John Benjamins, Szeged – Amsterdam. XI + 211 o.

1984

4. Chrestomathia Ostiacica. Tankönyvkiadó, Budapest. (Második, részben javított kiadás: 1986.) 285 o.

1991

5. Statistik der uralischen Lautentsprechungen. Zusammengestellt von Sándor Csúcs, László Honti, Zsuzsa Salánki, Judit Varga. Linguistica, Series B, Documenta, 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 239 o.

1993

6. Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Bibliotheca Uralica 11. Akadémiai Kiadó, Budapest. 356 o.

1997

7. Az ugor alapnyelv kérdéséhez. Budapesti Finnugor Füzetek 7. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest. 63 o.

1999

8. Az obi-ugor konszonantizmus története. Studia Uralo-Altaica, Supplementum 9. JATE Finnugor Tanszék, Szeged. 151 o.

2012

9. Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tények és vágyak. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 143. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 282 o.

2013

10. Magyar nyelvtörténeti tanulmányok. Károli Könyvek. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 367 o.


TANULMÁNYOK


1969

1. A tárgy jelölése a vogul nyelv tavdai nyelvjárásában. Nyelvtudományi Közlemények 71: 113–120.

1970

2. Jurák a tergo toldaléktár. Nyelvtudományi Közlemények 72: 363–392. — Zaicz Gáborral közösen.

1971

3. A vogul tárgyas igeragozás l-je. Nyelvtudományi Közlemények 73: 147–152.

4. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 73: 425–429.

5. A cselekvő (logikai) alany alaktana az obi-ugor nyelvekben. Nyelvtudományi Közlemények 73: 430–439.

1972

6. Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről. Nyelvtudományi Közlemények 74: 3–26.

7. A szelkup népnév eredetéről. Nyelvtudományi Közlemények 74: 194–196.

1973

8. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 75: 205–208.

9. Az osztják magánhangzó-váltakozások koráról és keletkezéséről. Nyelvtudományi Közlemények 75: 301–318.

10. Obi-ugor alaktani kérdések és hangtörténeti tanulságaik. Nyelvtudományi Közlemények 75: 365–373.

1974

11. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 76: 369–378.

1975

12. On the Question of the Proto Language Reconstruction. Nyelvtudományi Közlemények 77: 125–135. [≈ 13]

1976

13. Az alapnyelvi rekonstrukciók kérdéséről. In: Benkő Loránd – K. Sal Éva (szerk.), Az etimológia elmélete és módszertana. Nyelvtudományi Értekezések 89: 131–137. [≈ 12]

14. Az osztják személyjelölő szuffixumok történeti áttekintése. Nyelvtudományi Közlemények 78: 71–119.

1977

15. Pimi osztják szövegek. Nyelvtudományi Közlemények 79: 223–232. — Rusvai Juliannával közösen.

16. Beobachtungen über die Laut- und Formelehre gegenwärtiger Surguter Mundarten des Ostjakischen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 271–286.

1978

17. Tromagani osztják szövegek. Nyelvtudományi Közlemények 80: 127–139.

18. Északi osztják szövegek szójegyzékkel. Nyelvtudományi Közlemények 80: 140–154.

19. Szurguti osztják szójegyzék. Nyelvtudományi Közlemények 80: 327–345.

20. Osztják–jurák lexikális kölcsönzések. Nyelvtudományi Közlemények 80: 358–369.

21. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 80: 370–380.

22. Etimológiai észrevételek. Magyar Nyelv 74: 470–472.

1979

23. Y-a-t-il eu une langue ougrienne primitive? (Remarques sur la question de l’unité ougrienne.) Études Finno-Ougriennes 15: 165–173. [≈ 28 & 29]

24. Vokalwechsel in gegenwärtigen Surguter Mundarten des Ostjakischen. In: Schiefer, Erhard F. (Hrsg.), Explanationes et tractationes fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. Sexagenarii A. D. VII Kal. Jul. Anno MCMLXXIX oblatas. Finnisch-Ugrische Bibliothek. Band 3. Wilhelm Fink Verlag, München. 71–78. [= 27]

25. Ein Vach-ostjakisches Märchen mit Wörterverzeichnis. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 3: 69–74.

26. Az ősosztják affrikáták történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 81: 71–88.

27. Magánhangzóváltakozás két szurguti osztják nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények 81: 119–123. [= 24]

28. Az ugor nyelvek jellemző vonásai (Észrevételek az ugor egység kérdéséhez). Nyelvtudományi Közlemények 81: 225–245. [= 29, ≈ 23]

29. Characteristic Features of the Ugric Languages (Observations on the Question of Ugric Unity). Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 29: 1–26. [= 28, ≈ 23]

1980

30. Berichtigungen zur Vokalgeschichte des Wogulischen. Советское финно-угроведение 16: 36–40.

31. Zur Phonemanalyse des Tavda-Wogulischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 4: 61–88.

32. Beiträge zu den Vertretungen der urostjakischen Affrikaten. Journal de la Société Finno-ougrienne 76: 61–82.

33. [Korreferatum B. A. Serebrennikov „Праязык как необходимая модель” című előadásához a Negyedik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Budapest 1975.] In: Ortutay Gyula (red.), Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum 2. Budapest. 66–67.

34. Az északi obi-ugor nyelvjárások fonémarendszerének összevetése. Magyar Fonetikai Füzetek 5: 90–99. [= 47]

35. Milyen volt az obi-ugor alapnyelv teljes magánhangzórendszere? Nyelvtudományi Közlemények 82: 172–190.

36. Kísérlet a pelimi vogul nyelvjárás ige- és főnévragozásának leírására. Nyelvtudományi Közlemények 82: 191–222.

37. Zur Frage nach dem Wechsel „Affrikate/Sibilant ~ homorganer Verschlußlaut” im Ostjakischen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 1–24.

1981

38. Überlegungen zu einem Erklärungsversuch des Vokalwechsels im Vach-Ostjakischen. Советское финно-угроведение 17: 36–41.

39. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 83: 109–113.

40. Pótlás az osztják-jurák lexikális kölcsönzésekhez. Nyelvtudományi Közlemények 83: 158–159.

41. A finnugor alapnyelvi affrikáták kvantitásáról. Nyelvtudományi Közlemények 83: 361–370.

42. Egy ugor kori hiátustöltő nyomán. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenő (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. ELTE, Budapest. 275–279. [= 43]

43. Ein Fall der gemeinugrischen Hiatustilgung. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 5: 211–214. [= 42]

44. Zur Frage nach der Herausbildung der ostostjakischen Mundarten im Lichte der Lautgeschichte. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31: 87–106.

45. [Korreferatum Marija Barmič „Самодийско–угорские языковые контакты” című előadásához az Ötödik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Turku 1980; nagyrészt publikálva [Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum V. Turku. 65–78] Heikki Paunonen „Symposion on Central Problems in Bilingualism” című beszámolójában: Ikola, Osmo (red.), Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum V. Turku. 70–71.

46. Ostjakin kielen itämurteiden luokittelu. C5IFU VI, 95–100.

1982

47. Vergleichende Analyse der Phonologie der nördlichen Mundarten der obugrischen Sprachen. Finnisch-ugrische Forschungen 44: 11–22. [= 34]

48. A szalimi osztják nyelvjárás hang- és alaktanának ismertetése. Nyelvtudományi Közlemények 84: 91–119.

49. Vaszjugáni osztják szövegek. Nyelvtudományi Közlemények 84: 121–164.

50. Diskussionsbeitrag zu dem sogenannten palatalen Trigon in der obugrischen Vokalgeschichte. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 6: 179–188.

51. Az osztják írásbeliség. Filológiai Közlöny 28: 581–584.

52. Das Passiv in den obugrischen Sprachen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 32: 39–51.

1983

53. Ablautartige Vokalwechsel in den obugrischen Sprachen. Finnisch-ugrische Forschungen 45: 25–45.

54. Az ősosztják *č képviseletei a déli osztják nyelvjárásokban. Nyelvtudományi Közlemények 85: 111–116.

55. A harmadik személyt jelölő szuffixumok a vogulban. Nyelvtudományi Közlemények 85: 349–355.

56. Passiivi obinugrilaisissa kielissä. Journal de la Société Finno-ougrienne 78: 57–69.

57. Alanyi és tárgyas igeragozás a demjankai osztják nyelvjárásban. In: Bereczki Gábor – Domokos Péter (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére). ELTE, Budapest. 173–178.

58. Zur ugrischen Lautgeschichte (Beiträge zur relativen Chronologie einiger Lautwandel in den ugrischen Sprachen). Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 33: 113–122.

1984

59. Versuch einer Beschreibung des Phonembestandes im wogulischen Dialekt an der Pelymka. In: Hajdú Péter – Honti László (Hrsg.), Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Bibliotheca Uralica 7. Akadémiai Kiadó, Budapest. 87–102.

60. Vaszjugáni osztják mese. Nyelvtudományi Közlemények 86: 185–190.

61. Sind bereits alle Rätsel der wogulischen Vokalgeschichte endgültig gelöst worden? (Anomalien in wogulischen Vokalentsprechungen.) Советское финно-угроведение 20: 186–194.

62. Ein Beitrag zur Vokalgeschichte des Wogulischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 8: 45–47.

63. К проблеме возникновения объектного спряжения угорских языков. Nyelvtudományi Közlemények 86: 341–346. [≈ 86]

1985

64. Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Wogulischen. In: Veenker, Wolfgang (Hrsg.), Dialectologia Uralica. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 20. Otto Harrassowitz, Wiesbaden. 231–250.

65. Ősmagyar hangtörténeti talányok (Ugor hangtörténeti és etimológiai jegyzetek). Magyar Nyelv 81: 140–155.

66. Széljegyzetek instabil tövű igéink történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 87: 49–87.

67. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 87: 443–449.

68. О связях уральских и алтайских языков. In: Ubrjatova, E. I. (szerk.) [Убрятова, Е. И. (отв. ред.)], Урало-алтаистика. Археология – Этнография – Язык. Наука, Новосибирск. 159–172.

1986

69. ’Er soll mit Begrüßung geschrieben werden!’ Finnisch-Ugrische Mitteilungen 9: 155–172.

70. Szláv hatás a magyar számnévszerkesztésben? Nyelvtudományi Közlemények 88: 196–207.

71. A vogul s és š U/FU alapnyelvi szibiláns előzményei. Nyelvtudományi Közlemények 88: 258–263.

1987

72. Uralilaisten kardinaalilukusanojen rakenteista. Journal de la Société Finno-ougrienne 81: 133–149.

73. Lautgeschichte, Etymologie, historisch-vergleichende Morphologie (ein gemeinsamer Typ von Stammalternation im Ugrischen). In: Lang, Ewald – Sauer, Gert (Hrsg.), Parallelismus und Etymologie. Studien zu Ehren von Wolfgang Steinitz anläßlich seines 80. Geburtstags am 28. Februar 1985. Linguistische Studien. Reihe A. Arbeitsberichte 161/II. Akademie der Wissenschaften der DDR, Berlin. 187–193.

74. ī in der ersten Silbe im Wogulischen (Ein Beitrag zum Phonemstatus von ī in den wogu-lischen Mundarten). In: Rédei Károly (Hrsg.), Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen. Akten der dritten Tagung für uralische Phonologie. Eisenstadt, 28. Juni – 1. Juli 1984. Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, Wien. 174–196.

75. Ein kleiner Beitrag zur Deutung des russischen Zahlwortes девяносто ’90’. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 37: 169–176. [= 85]

1987–1988

76. Budenz József ob-ugrisztikai tevékenysége. Nyelvtudományi Közlemények 89: 191–203. [ob-ugrisztikai = obi-ugrisztikai!!!]

1988

77. KÏmÏn? – KvajtÏmÏn! (’Wieviel? – Sechzig!’) In: Domokos Péter – Pusztay János (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok 2. Bereczki Emlékkönyv (Bereczki Gábor 60. születésnapjára). ELTE, Budapest. 191–196.

78. Permiläiskielten ’8’ ja ’9’. (’8’ und ’9’ im Permischen.) Virittäjä 92: 171–176.

79. Die wogulische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden – New York – København – Köln. 147–171.

80. Die ostjakische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden – New York – København – Köln. 172–196.

81. Szabálytalan-e a magyar öt és hat t-je? Magyar Nyelv 84: 173–178. [≈ 95]

82. Zur Bedeutungswandlung ’100’ → ’1000’ im Südlappischen. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominate 19: 155–160.

1988–1989

83. Alte Ordinaliensuffixe in den uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 12–13: 171–182.

1989

84. Homo Uralensis Numerans. Groningen. 22 o.

85. Заметка по этимологии русского числительного девяносто. In: Этимология. 1986–1987. Наука, Москва. 159–164. [= 75]

1990

86. К проблеме возникновения объектного спряжения угорских языков. In: Fedjunëva, G. V. (szerk.) [Федюнëва, Г. В. (отв. ред.)] Материалы VI международного конгресса финно-угроведов международного конгресса финно-угроведов (= Congressus Sextus Internationalis Fenno-Ugristarum). 2. Наука, Москва. 211–214. [≈ 63]

87. Die Bezeichnungen der 10 und ihrer Vielfachen in den uralischen Sprachen. Linguistica Uralica 26: 99–108.

88. Ist 9 = 10 oder umgekehrt? Specimina Sibirica 3: 73–78.

89. Gemeinsame Züge von Zahlwörtern in den Sprachen Westsibiriens. In: Keresztes, László – Maticsák, Sándor (red.), Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum. 1 B. Debrecen. 166–171.

90. Ugrisches. Linguistica Uralica 26: 298–299.

91. Zahlwörter und magische Zahlen. Tótfalusi Series. 2. Amsterdam. 51–55.

92. Zum Verhältnis „Zahlwortsystem – Zahlensystem” (aufgrund des Uralischen). In: Bahner, Werner – Schildt, Joachim – Viehweger, Dieter (eds), Proceedings of the Fourteenth International Congress of Linguists. III. Akademie-Verlag, Berlin. 2485–2487.

93. Innen és túl a ’6(0)’-on (A finnugor alapnyelv számnévrendszeréről). Nyelvtudományi Közlemények 91: 79–86.
1990–1991

94. Zufall oder strukturelle Entlehnung? Finnisch-Ugrische Mitteilungen 14–15: 1–6. [= 128]

95. Unregelmäßiges t in ung. öt ’fünf’ und hat ’sechs’? Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 40: 343–353. [≈ 81]

1991

96. Pelimi vogul fonológiai problémák. Magyar Fonetikai Füzetek 23: 74–76.

97. Tabu és eufemizmus. In: Kassai György (szerk.), A szó hatalma. Hollandiai Mikes Kelemen Kör, h. n. 156–166.

98. Az uráli nyelvek személyes névmásai. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenő (szerk.), Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. ELTE, Budapest. 273–274.

99. A számnévfogalom megítélése az uralisztikában. In: Kiss Jenő – Szűts László (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest. 280–283.

1992

100. Adalék a magyar l ~ finn t megfelelésének és alapnyelvi előzményének magyarázatához. In: Deréky Pál – Riese, Timothy – Sz. Bakró-Nagy Marianne – Hajdú Péter (Hrsg./szerk.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3. / Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest. 1992. 209–214.

101. Phonetische Angleichung von Lehnwörtern aus indogermanischen Sprachen im Ungarischen und im Finnischen. In: Honti László – Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Jastrzębska, Jolanta – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi, Amsterdam – Atlanta, GA. 1992. 65–75.

102. Morphologische Merkmale des nominalen Prädikats in einigen uralischen Sprachen. Linguistica Uralica 28: 262–271.

1993

103. Uraltes Erbe oder Lehngut? (Zur Frage nach dem Dual im Obugrischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages and Their Contacts. Tartu. 49–54.

104. Zur Morphologie ugrischer Personalpronomina. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 215: 121–127.

105. Adalékok számneveink finnugor hátteréhez (Megjegyzések „A magyar nyelv történeti nyelvtana” kapcsán). Magyar Nyelv 89: 338–340.

106. Обско-угорские языки. In: Eliseev, Ju. S. – Majtinskaja, K. E. (szerk.) [Елисеев, Ю. С. – Майтинская, К. Е. (отв. ред.)], Языки мира. Уральские языки. Наука, Москва. 1993. 280–283.

107. Хантыйский язык. In: Eliseev, Ju. S. – Majtinskaja, K. E. (szerk.) [Елисеев, Ю. С. – Майтинская, К. Е. (отв. ред.)], Языки мира. Уральские языки. Наука, Москва. 1993. 301–319.

108. Statistisches zum Uralischen Etymologischen Wörterbuch. Linguistica Uralica 29: 241–258.

109. A névszói állítmány alaktana az osztjákban. In: Sz. Bakró-Nagy Marianne – Szíj Enikő (szerk.), Hajdú Péter 70 éves. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 15. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 135–142.

1994

110. Zur Frage nach dem Aspekt und Tempus in der uralischen Grundsprache. In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. University of Tartu – University of Groningen, Tartu – Groningen. 1994. 48–65.

111. Slawischer Einfluß auf die finnisch-ugrischen Sprachen. Incontri Linguistici 17: 81–101.

1994–1995

112. Morphonologische Alternationen der Fortsetzungen des urwogulischen *γ. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 18–19: 47–50.

113. A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban. Nyelvtudományi Közlemények 94: 89–117. [≈ 129, 211]

1995

114. Zur Morphotaktik und Morphosyntax der uralischen/finnisch-ugrischen Grundsprache. In: Leskinen, Heikki (red.), Congressus Octavus Internationalis Fennougristarum. Pars I. Moderatores, Jyväskylä. 53–82.

115. Mely értékig tudták a számokat megnevezni a finnugor korban? (Megjegyzések egy téves kérdésfeltevés kapcsán). Magyar Nyelv 91: 257–270. [= 121]

116. Der uralische Numerus absolutus – was ist er eigentlich? Linguistica Uralica 31: 161–169.

117. Ваховский диалект хантыйского языка. In: Lukina, N. V. (szerk.) [Лукина, Н. В. (ред.)], Народы Северо-западной Сибири. Выпуск 2. Издательство Томского университета, Томск. 3–22.

118. Wieviel Augen haben die Uralier? (Zu Funktionen der Numeri im Uralischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Grammar and Lexis. University of Tartu – University of Groningen, Tartu – Groningen. 74–87.

1996

119. Az uráli nyelvek tárgyas ragozású igealakjainak történeti előzményéről. In: Bereczki András – Klima László (szerk.), Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 7. Budapest. 127–132.

120. Az U/FU alapnyelv paradigmasorainak rekonstruálásáról. In: Mészáros Edit (szerk.), Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. A JATE Finnugor Tanszék különkiadványa. JATE Finnugor Tanszék, Szeged. 133–137.

121. Wie weit konnten die Urfinnougrier die Zahlen nennen? (Anmerkungen zu einer falsch formulierten Frage). Finnisch-ugrische Forschungen 53: 309–329. [= 115]

122. 9 = 9! (Ein Beitrag zur Lösung des Rätsels der ’neun’ im Nordsamojedischen). Linguistica Uralica 32: 124–127.

123. Überwucherung von Suffixen in der U/FU Grundsprache? In: Larsson, Lars-Gunnar (Hrsg.), 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universität Uppsala. Studia Uralica Upsaliensia 26. Uppsala. 201–210.

1997

124. Numerusprobleme (Ein Erkundungszug durch den Dschungel der uralischen Numeri). Finnisch-ugrische Forschungen 54: 1–126.

125. Die Negation im Uralischen I–III. Linguistica Uralica 33: 81–96, 161–176, 241–252. [≈ 134]

126. A szócsaládok minősítése az „Uralisches etymologisches Wörterbuch”-ban. Magyar Nyelv 93: 336–339.

127. Tempusjelölés a tagadó igés uráli nyelvekben. In: Kiss Gábor – Zaicz Gábor (szerk.), Szavak – Nevek – Szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest. 155–162.

128. Случайность или заимствованная структура? In: Sudnik, T. M. – Helimskij, E. A. (szerk.) [Судник, Т. М. – Хелимский, Е. А. (отв. ред.)], Балто-славянские исследования 1988–1996. Сборник научных трудов. Индрик, Москва. 60–65. [= 94]

129. Zur Frage nach dem Zusammenhang zwischen der Wortfolge und der Abfolge von Suffixen (am Beispiel der uralischen Sprachen). In: Palek, Bohumil (ed.), Typology: Prototypes, item orderings and universals. Proceedings of LP ’96. Karolinum, Charles University Press, Prague. 433–443. [≈ 113, 211]

130. Fremdes oder Eigenständiges? Zum historischen Hintergrund der Attributivkongruenz in uralischen Sprachen. In: Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Honti László – Van Linde, Paul – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21.–23. November 1996. Shaker Publishing, Maastricht. 135–144. [≈ 209]

131. Bloße Übereinstimmung oder kausaler Zusammenhang? Bemerkungen zum angeblich fremdsprachlichen Ursprung der zusammengesetzten Vergangenheitstempora und des Auditivs in uralischen Sprachen. Incontri Linguistici 20: 159–181.

1998

132. ObUgrian. In: Abondolo, Daniel (ed.), The Uralic Languages. Routledge, London – New York. 327–357.

133. Ugrilainen kantakieli – erheellinen vai reaalinen hypoteesi? Mémoires de la Société Finno-ougrienne. 228: 176–187. [≈ 138]

134. Die Mittel der Negation in den uralischen Sprachen. Incontri Linguistici 21: 69–111. [≈ 125]

1998–1999

135. Gondolatok a mordvin tárgyas igeragozás uráli alapnyelvi hátteréről. Nyelvtudományi Közlemények 96: 106–119.

1999

136. The numeral system of the Uralic languages. In: Gvozdnaović, Jadranka (ed.), Trends in Linguistics. Studies and Monographs 118. Mouton de Gruyter, Berlin – New York. 243–252.

137. Das Alter und die Entstehungsweise der „Verbalpräfixe” in uralischen Sprachen (unter besonderer Berücksichtigung des Ungarischen) I–II. Linguistica Uralica 35: 81–97, 161–176.

138. Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis? In: Bakró-Nagy Marianne – Molnár Zoltán – Salánki Zsuzsanna – Sipos Mária (szerk.), Ugor Műhely, 1997. szeptember 17–19. Budapesti Uráli Műhely I. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 19–41. [≈ 133]

139. Über die Mittel der Negation im Uralischen, insbesondere den „türkischen Typ” in einigen uralischen Sprachen. In: Hasselblatt, Cornelius – Jääsalmi-Krüger, Paula (Hrsg.), Europa et Sibiria. Beiträge zur Sprache und Kultur der kleineren finnougrischen, samojedischen und paläosibirischen Völker. Gedenkband für Wolfgang Veenker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 51. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 191–198.

140. Das ungarische Verbalpräfix: ein junger Ankömmling? Plurilinguismo 6: 51–63.

141. Zur Entstehung der paradigmatischen Vokalwechsel im Ostjakischen (Diskussionsbeitrag zu Helimskis Erklärungsversuch). Finnisch-Ugrische Mitteilungen 23: 45–61.

2000

142. Ist das Ungarische (im Lichte diesbezüglicher Behauptungen und Erkenntnisse) eine „europäische” Sprache? In: (a cura di) Fusco, Fabiana – Orioles, Vincenzo – Parmeggiani (eds), Processi di convergenza e differenziazione nelle lingue dell’Europa medievale e moderna // Processes of Convergence and Differentiation in the Languages of Mediaeval and Modern Europe. Forum, Udine. 283–293. [= 145]

143. Az uráli/finnugor „ősnyelv”-ről. In: Glatz Ferenc (szerk.), Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 1995–1998. III. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1–21. [= 155]

144. L’influenza russa nelle lingue uraliche. In: (a cura di) Csillaghy, Andrea – Gotti, Maurizio, Lingue nell’università del duemila. Forum, Udine. 25–37.

145. A magyar mint „európai” nyelv – mit kellene ezen érteni? Magyar Nyelvjárások 38: 187–196. [= 142]

146. Grundsprache oder Unsprache? (Eine kurze Information über jüngste wunderliche Ideen in der Uralistik). In: (a cura di) Carli, Augusto – Töttössy, Beatrice – Vasta, Nicoletta, Amant alterna Camenae. Edizioni dell’Orso, Torino. 129–151.

2001

147. A magyar igekötő: nyelvünk kései jövevénye? In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest. 357–367.

148. Eine Lingua franca als Grundsprache – ein Scherz oder ernst gemeint? In: (a cura di) Vatteroni, Sergio, Studi offerti ad Alexandru Niculescu dagli amici e allievi di Udine. Forum, Udine. 105–118.

149. Uralistica historico-comparativa & science fiction. In: Andor József – Szűcs Tibor – Terts István (szerk.), Színes eszmék nem alszanak… Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport, Pécs. 522–531.

150. Die ungarische Uralistik an der Jahrtausendwende (ein kritischer Rückblick). Finnisch-ugrische Forschungen 56: 116–150.

151. Idegen minták tükrözői-e a magyar és más uráli összetett tempusok? In: Maticsák Sándor – Zaicz Gábor – Lahdelma, Tuomo (szerk.), Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia 8. Debrecen – Jyväskylä. 237–249.

152. Hat die Lautgeschichte immer eine entscheidende Rolle in der historischen Morphologie? (Am Beispiel der uralischen Numerusbezeichnung.) In: Seilenthal, Tõnu (red.), Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum, 7.–13. 8. 2000 Tartu. Pars IV. Dissertationes sectionum: Linguistica I. Tartu. 382–390.

153. I termini tecnici linguistici sono generalmente validi oppure devono essere interpretati specificamente per ogni lingua? (Sull’esempio delle lingue uraliche). In: (a cura di) Orioles, Vincenzo, Lingue, Linguaggi, Metalinguaggio. Il Calamo, Roma. 301–309.

154. Ung. tó ’See’ ~ fi. suo ’Morast’, ung. toll ~ fi. sulka ’Feder’ (Ein Beitrag zum Konsonantismus der U/FU Grundsprache). Linguistica Uralica 37: 241–244. [≈ 172]

155. Hol és milyen uráli/finnugor „ősnyelvet” beszéltek távoli eleink? (Hipotézisek és téveszmék az uráli nyelvtudományban). Magyar Nyelvjárások 39: 13–32. [= 143]

156. Szamojéd ’9’ és ’10’ jelentésű számnevek. Néprajz és Nyelvtudomány 41/1:111–119.

157. Hangtörténet és/vagy történeti morfológia? (Avagy kideríthetők-e az alapnyelv szerkezeti elemei?) In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Budapesti Uráli Műhely II. Szófejtő Műhely. 1999. szeptember 8–10. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 85–105.

158. Még egyszer a casus- és possessivsuffixumok sorrendjéről. Nyelvtudományi Közlemények 98: 143–159.

2002

159. „Was ihr wollt!” Science fiction und Sprachwissenschaft in den uralistischen Forschungen. In: Helimski, Eugen – Widmer Anna (Hrsg.), Wŭśa wŭśa – Sei gegrüßt! Beiträge zur Finnougristik zu Ehren von Gert Sauer dargebracht zu seinem siebzigsten Geburtstag. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 57. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 117–153.

160. Milyen korú a magyar igekötő? In: Keresztes László – Maticsák Sándor (szerk.), A magyar nyelv idegenben. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) Debrecen – Jyväskylä. 111–120.

161. Die zusammengesetzten Vergangenheitstempora in den mit Tursksprachen kontaktierenden finnisch-ugrischen Sprachen. In: Luutonen, Jorma (toim.), Volgan alueen kielikontaktit. Turun Yliopiston Suomalaisen ja Yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 70. Turku. 2002. 21–34.

162. Kis adalék egy hangtörténeti rejtély megoldásához (tővégi finnségi i ~ lapp e, mordvin o, a). Nyelvtudományi Közlemények 99: 235–249.

2002–2005

163. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. Annali dell’Istituto universitario Orientale di Napoli. Studi Finno-Ugrici 4. Dipartimento di Studi dell’Europa orientale. U. N. O. Napoli. 361–379. [= 174, 185]

2003

164. Létezhetett-e pidzsin az orosz-uráli érintkezések során? In: Hajdú Mihály – Keszler Borbála (szerk.), Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 116–122. [≈ 170, = 173]

165. Az obi-ugor instabil igetövek végmássalhangzójáról. In: Molnár Zoltán – Zaicz Gábor (szerk.), Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, Piliscsaba. 2003. 85–89.

166. Verbal „Prefixation” in the Uralic Languages. Acta Linguistica Hungarica 50: 137–153. — Kiefer Ferenccel közösen.

167. Volt-e az uráli/finnugor alapnyelvben nem egyes számban accusativus? In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Uráli tárgyaló. Budapesti Uráli Műhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 76–83.

168. Числительные в угорских языках. Linguistica Uralica 39: 175–182.

169. Az osztják approximativusrag eredete (avagy egy uráli szócsalád nyomában). Nyelvtudományi Közlemények 100: 168–176.

170. Über eine mögliche Zwischenstufe in der Geschichte der russisch-uralischen Sprach-kontakte. In: Klumpp, Gerson – Knüppel, Michael (Hrsg.), Die ural-altaischen Völker. Identität im Wandel zwischen Tradition und Moderne. Vorträge des Symposiums der Societas Uralo-Altaica vom 13. bis 15. Oktober 2002. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 63. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 2003. 29–37. [≈ 164, = 173]

2004

171. Hiedelmek és hipotézisek az uralisztikában. Magyar Nyelv 100: 1–15.

172. „The missing link”, avagy rokon-e a magyar toll és a finn sulka? In: Mészáros Edit – Szeverényi Sándor – Wagner-Nagy Beáta (szerk.), Mikola-konferencia 2002. SZTE Finnugor Tanszék, Szeged. 2004. 75–84. [≈ 154]

173. Gab es wohl ein Pidgin in der Geschichte der russisch-uralischen Sprachkontakte? Plurilinguismo 10: 117–126. Centro Internazionale sul Plurilinguismo, Udine. [≈ 164, = 170]

174. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. Nyelvtudományi Közlemények 101: 137–151. [= 163, 185]

175. Числительные в обско-угорских языках. In: Rombandeeva, E. I. – Haramzin, T. G. (szerk.) [Ромбандеева, Е. И. – Харамзин, Т. Г. (ред.)], Materials of International Scientific Conference „Preservation of the Traditional Culture of the Small-Numbered Peoples of the North and the Problem of their Stable Development” Khanty-Mansiysk, Russia, 23–26 June 2003. // Материалы Международной научной конференции „Сохранение традиционной культуры коренных малочисленных народов Севера и проблема устойчивого развития” г. Ханты-Мансийск, Россия, 23–26 июня 2003 г. Scientific Research Institute of Ugra Study, Moscow. // Научно-исследовательский институт угроведения, Москва. 110–123.

2004–2005

176. Meinungen und Gegenmeinungen über den Zahlwortschatz der uralischen Sprachen (Ergänzungen zu meiner Monographie). Finnisch-Ugrische Mitteilungen 28–29: 183–192.

2005

177. Die Urgeschichte des Ungarischen. In: Czibere Mária – Kerékjártó Ágnes (szerk./eds), Bouquet Hongrois. Ünnepi kötet Jolanta Jastrzębska tiszteletére. Feestbundel voor Jolanta Jastrzębska. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 76–81.

178. Verbum finitum in statu nascendi (Überlegungen zum Wesen des Konditionals im Wogulischen). In: Hasselblatt, Cornelius – Koponen, Eino – Widmer Anna (Hrsg.), Lihkkun lehkos! Beiträge zur Finnougristik aus Anlaß des sechzigsten Geburtstages von Hans-Hermann Bartens. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 65. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 129–146.

179. Хантыйский язык. In: Vinogradov, V. A. (szerk.) [Виноградов, В. А. (ред.)], Языки Российской Федерации и соседних государств. Энциклопедия в трех томах. III. С–Я. Наука, Москва. 301–311. — I. A. Nikolaevával és A. D. Kaksinnal közösen.

180. A magyar habitív és izafetszerkezetek történeti hátteréről. Magyar Nyelv 101: 449–454.

181. A „birtokos szerkezet > névutós szerkezet > esetragos névszó” metamorfózis végállomása (nyelvspecifikusak-e az egyes stációk és az esetrag kategóriája az uráli nyelvekben?) In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Uráli Grammatizáló. Budapesti Uráli Műhely 4. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 186–194.

182. Uráli „páros igék”. Folia Uralica Debreceniensia 12: 33–45.

183. Research on the prehistory of the Hungarian language. In: Mende Balázs Gusztáv (ed.), Research on the prehistory of the Hungarians: A review. Papers presented at the meetings of the Institute of Archeology of the HAS, 2003–2004. Varia archaeologica Hungarica XVIII. Budapest. 157–169.

184. Es ist nicht alles Gold, was glänzt… Über einige mitteleuropäische Isoglossen: Ergebnisse gegenseitiger Beeinflussung oder innere, spontane Entwicklungen? Plurilinguismo 12. Centro Internazionale sul Plurilinguismo, Udine. 37–52. [≈ 189, 191]

2006

185. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. In: Temesi Viola (szerk.), A társadalomtudományok szerepe a változó világban. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 11–32. = [163, 174]

186. A magyar nyelv őstörténetének kutatása és a vele kapcsolatos felelősség. Magyar Nyelvőr 130: 1–8.

187. Meg van írva! A határozói igenév és a létige alkotta szerkezet funkciójáról és hátteréről. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.), 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum, Budapest. 579–586. — H. Varga Mártával közösen.

188. On the historical background of habitive and izafet constructions in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 53: 41–51.

189. Drei (mittel)europäische Isoglossen. Linguistica Uralica 42: 112–126. [≈ 184, 191]

190. L’uralistica in Italia. Rivista di Studi Ungheresi 5: 61–65.

191. A nyelvek közötti kapcsolatokról, avagy: nem mind arany, ami fénylik… In: Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor (szerk.), Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. SzTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Szeged. 65–81. [≈ 184, 189]

192. Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk. Folia Uralica Debreceniensia 13: 167–175. [= 196, 244]

193. Eräästä ugrilaisten kielten postpositioperäisestä kaasussuffiksien perheestä. Journal de la Société Finno-ougrienne 91: 81–91.

194. Composizioni verbali nelle lingue uraliche. In: (a cura di) Bombi, Raffaella – Cifoletti, Guido – Fusco, Fabiana – Innocente, Lucia – Orioles, Vincenzo, Studi linguistici in onore di Roberto Gusmani. Volume II. Edizione dell’Orso, Alessandria. 643–664. — Paolo Driussival közösen.

2007

195. Hozzászólás a -val/-vel rag eredetéhez. Magyar Nyelv 103: 73–78.

196. Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk. In: Maticsák Sándor (szerk.), Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) előadásai. II. kötet. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen – Budapest. 185–192. [= 192, 244]

197. Syntaktische Konstruktionen fremden Ursprungs – Eine skeptische Stellungnahme. Incontri Linguistici 30: 49–70.

198. Globalisierung/Europäisierung europäischer finnisch-ugrischer Sprachen? In: Blokland, Rogier – Hasselblatt, Cornelius (eds), Language and Identity in the Finno-Ugric World. Proceedings of the Fourth International Symposium on Finno-Ugric Languages at the University of Groningen, May 17–18, 2006. Studia Fenno-Ugrica Groningana 2. Shaker Publishing, Maastricht. 117–142.

199. A birtoklás kifejezésének eszközei az uráli nyelvekben szinkrón és diakrón szempontból. Nyelvtudományi Közlemények 104: 7–56. [≈ 241]

200. Futaky Professzor legyen üdvözölve! (’Professor Futaky soll begrüßt werden!’). Ural-Altaische Jahrbücher, Neue Folge 21: 1–13.

2008

201. Mi az izafet? (Búvárkodás a terminológiai zavarosban.) In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.), Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Uralisztikai Tanulmányok 18. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi Tórem Finnugor Alapítvány, Budapest. 291–311. Megjelent CD-n.

202. Haben die Ungarn das Zählen von den Slawen erlernt? Nochmals zum Ursprung des ung. tiz-en-egy usw. ’11, d. h.: 1 auf der 10’ usw. In: Dekker, Kees – MacDonald, Alasdair – Niebaum, Hermann (eds), Northern Voices. Essays on Old Germanic and Related Topics, Offered to Professor Tette Hofstra. Peeters, Leuven – Paris – Dudley, MA. 295–311.

203. ’Habere’ „по-уральски”. Linguistica Uralica 44: 161–167.

204. Dem Jubilar (–) sein Kollege! (Még egyszer a ’9’ jelentésű szamojéd számnevekről). In: Fóris Ágota – Fűzfa Balázs – Sciacovelli, Antonio (szerk.), Nyelvével halad a nemzet. Esszék, tanulmányok és egyéb írások Pusztay János tiszteletére. Savaria University Press, Szombathely. 91–96.

205. ’Tibi liber est’ ~ ’Habes librum’ (Bemerkungen zur Herkunft der habitiven Konstruktionen im Uralischen). In: Lubotsky, Alexander – Schaeken, Jos – Wiedenhof, Jeroen (eds), Essays in honour of Frederik Kortlandt. Volume 1: Balto-Slavic and Indo-European linguistics. Rodopi, Amsterdam – New York. 229–246.

206. Zsigmond Simonyi (1853–1919). Acta Linguistica Hungarica 55: 59–79.

207. József Szinnyei (1857–1943). Acta Linguistica Hungarica 55: 81–99.

208. Tűnődések tárgyas igeragozásunk kialakulásáról. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.), Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 19. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Alapítvány, Budapest. 209–221. Megjelent CD-n. [= 210]

2009

209. Attributivkongruenz im Uralischen. In: (a cura di) Raffaella Bombi – Fabiana Fusco, …Sand Carried by a Stream… Scritti in onore di Vincenzo Orioles. Forum, Udine. 127–143. [≈ 130]

210. Tűnődések tárgyas igeragozásunk kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 106: 132–146. [= 208]

211. Die Morphemreihenfolge im Uralischen. Plurilinguismo 16: 165–176. [≈ 113, 129]

2010

212. A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 13–29. [≈ 218]

213. Anyanyelvünk rokonságáról. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 161–246. [≈ 219]

214. Einige Ergänzungen zur Bildung ostjakischer Zahlwörter. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 32–33: 207–210.

215. О категории послелогов в уральских языках. In: Sanukov, K. N. – Tihonov, O. N. – Galkin. I. S. – Zorina, Z. G. – Ivanov, N. G. – Sabitov, S. S. (szerk.) [Сануков, К. Н. – Тихонов, О. Н. – Галкин, И. С. – Зорина, З. Г. – Сабитов, С. С. (ред.)]. Congressus Decimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Yoshkar-Ola 15. 08–21. 08. 2005. Pars V. Summaria acroasium in sectionibus. Linguistica. Yoshkar-Ola. 2010. Pars V. Summaria acroasium in sectionibus. Linguistica. 387–394.

216. Kommentare zum Vortrag „Expressive vocabulary in the early phase of Finno-Ugrian” von Ulla-Maija Forsberg. In: Csúcs Sándor – Falk Nóra – Püspök Viktória – Tóth Viktória – Zaicz Gábor (red.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. Pars I. Orationes plenariae. FU11, Piliscsaba. 21–31.

217. К вопросу о происхождении спаренных глаголов в финно-угорских языках волжско-камского региона. In: Zaicz, Gábor (ed.), Uralistics from Hungary // Уралистика из Венгрии. FU 11, Piliscsaba. 68–72. Megjelent CD-n.

218. A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 15–31. [≈ 212]

219. Anyanyelvünk rokonságáról. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 165–277. [≈ 213]

220. Nyelvi határok térben és időben. Finnugor Világ 15/4: 11–21.

2010–2011

221. Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban. Nyelvtudományi Közlemények 107: 7–57. [= 242]

222. Két apró adalék a szelkup birtokos szerkezethez. Nyelvtudományi Közlemények 107: 199–210.

2011

223. ’Ein-und-zwanzig’ usw. im Deutschen und im Slawischen. Studia Slavica Hungarica 56: 81–91.

224. Zu morphosyntaktischen Entlehnungen zwischen den uralischen Sprachen und ihren Nachbarn (eine skeptische Stellungnahme). In: Csúcs, Sándor – Falk, Nóra –Tóth, Viktória – Zaicz, Gábor (red.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. Pars VI. Dissertationes symposiorum ad linguisticam. FU11, Piliscsaba. 2011. 29–35.

225. Etsiä ja ansaita. Journal de la Société Finno-ougrienne 93: 419–427.

2012

226. Das Zeitalter und die Entstehung der Personalpronomina mit velaren Vokalen. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 264: 121–129.

227. Hangtörténeti észrevételek a magyar–török kapcsolatok ürügyén (Az U/FU/Ug alapnyelvi szókezdő mássalhangzók kettős képviselete a magyarban). Magyar Nyelv 108: 322–327.

228. Was ist Izafet? Eine kleine Forschungsreise durch die terminologische Trübe. In: (a cura di) Orioles, Vincenzo, Per Roberto Gusmani. Linguistica storica e teorica. Studi in ricordo. 2/1. Forum, Udine. 181–197.

229. Eine Lautanomalie im Kreise der uralischen Personalpronomina. In: Winkler, Eberhard – Bartens, Hans-Hermann – Hasselblatt, Cornelius (Hrsg.), Lapponicae investigationes et uralicae. Festschrift zum 65. Geburtstag von Lars-Gunnar Larsson. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 82. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 71–82.

230. Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *ImI és *C(‹I)m‹‹I szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához. Nyelvtudományi Közlemények 108: 7–42.

231. Hangtörténeti és szemantikai megfelelés az uralisztikai etimológiai kutatásban. Nyelvtudományi Közlemények 108: 43–60.

2013

232. Comments on Uralic Phonology. Acta Linguistica Hungarica 60: 1–68.

233. Az uráli nyelvek létigéiről és kopuláiról. In: Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.), A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2013. 224–236.

234. „*Vanni vagy nem vanni” ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben. Nyelvtudományi Közlemények 109: 7–32. [≈ 238]

235. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 109: 69–90.

236. Fiú szavunk történetéhez. Magyar Nyelv 109: 451–457.

237. Ver. Folia Uralica Debreceniensia 20: 63–72.

238. Seinsverben und Kopulae im Uralischen. Linguistica Uralica 49: 241–272. [≈ 234]

239. The Hungarians and the Origin of Hungarian. A connection Between Identity and Language. Philologia Fenno-Ugrica 13–15: 1–32.

240. К вопросу о происхождении спаренных глаголов в финно-угорских языках Волжско-Камского ареала. Ural-Altaic Studies / Урало-алтайские исследования 9/2: 109–113.

2014

241. Uráli birtokos szerkezetek. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 31 o. [≈ 199]

242. Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 31 o. [= 221]

243. Milyen lehetett anyanyelvünk a honfoglalás korában? Korunk 25/8: 21–28.

244. Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk. Finnugor Világ 19/3: 16–23. [= 192, 196]

245. Észrevételek az uráli számnevekről. Nyelvtudományi Közlemények 110: 31–66.


RECENZIÓK

1966

1. В. И. Лыткин: О единой научной транскрипции звуков финно-угорских языков. Nyelvtudományi Közlemények 68: 464–467.
1968

2. Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. Nyelvtudományi Közlemények 70: 261–263.

1969

3. Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. Zweiter Teil. Nyelvtudományi Közlemények 71: 459–461.

1970

4. Gert Sauer: Die Nominalbildung im Ostjakischen. Nyelvtudományi Közlemények 72: 240–242.

1971

5. Sz Kispál Magdolna – F. Mészáros Henrietta: Északi osztják kresztomátia. Nyelvtudományi Közlemények 73: 264–270. — Hartmut Katzcal és Korenchy Évával közösen.

1972

6. Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Nyelvtudományi Közlemények 74: 246–251.

7. Alo Raun: Essays in Finno-Ugric and Finnic Linguistics. Nyelvtudományi Közlemények 74: 456–460.

8. Nyelvtudományi Közleményekysuomen käsikirja. Nyelvtudományi Közlemények 74: 460–461.

9. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. MTA Nyelv- és irodalomtudományi osztály Közleményei 27: 517–519. [= 10]

10. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. Études Nouvelles Hongroises 1972: 229. [= 9]

1974

11. Mélanges offert à Aurélien Sauvageot pour son soixante quinziême anniversaire. Nyelvtudományi Közlemények 76: 436–438.

1975

12. Б. А. Серебренников: Вероятностные обоснования в компаративистике. Nyelvtudományi Közlemények 77: 285–291.

1976

13. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach Ostjakischen. Kratylos 21: 221–222. [= 17]

1977

14. A magyar szókészlet finnugor elemei. Nyelvünk és Kultúránk 28: 88–90.

15. Oscar Lazar: The Formation of Abstract Nouns in the Uralic Languages. Nyelvtudományi Közlemények 79: 431–432.

16. Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II. Nyelvtudományi Közlemények 79: 440–442.

17. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach-Ostjakischen. Nyelvtudományi Közlemények 79: 442–444. [= 13]

18. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach-Ostjakischen. Kratylos 21: 221–222.

19. Béla Kálmán: Wogulische Texte mit einem Glossar. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 410–419.

1978

20. Theoretical Problems of Typology and the Northern Eurasian Languages. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 12: 292–296.

21. Основы финно-угорского языкознания. Magyar Nyelv 74: 241–244.

22. M. Alexander Castrén: Wörterverzeichnisse aus den samojedischen Sprachen. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 28: 351–352.

1979

23. Magyar őstörténeti tanulmányok. Nyelvtudományi Közlemények 81: 189–194.

24. N. G. Ostroumov: Die Wogulen (Mansi). Nyelvtudományi Közlemények 81: 196–197.

25. Владимир Иславин: СамоYды в домашнем и общественном быту. Nyelvtudományi Közlemények 81: 197.

26. Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 29: 175–176. [= 29]

27. Vértes Edit: Morphonematische Untersuchung der ostjakischen Vokalharmonie. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei 31: 234–237.

1980

28. Bevezetés a magyar őstörténet forrásaiba. Szerkesztette: Hajdú Péter – Kristó Gyula – Róna-Tas András. Magyar Tudomány 25: 412–413.

29. Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. Magyar Nyelv 76: 233–235. [= 26]

30. Suomen kielen etymologinen sanakirja. Magyar Nyelv 76: 362–367.

31. Е. И. Ромбандеева: Синтаксис мансийского (вогульского) языка. Nyelvtudományi Közlemények 82: 392–394.

32. Suomen kielen etymologinen sanakirja. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 185–190.

33. Carla Corradi: Lingue e popoli ugrici. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 388–389.

1981

34. Bátori István: Russen und Finnougrier. Kontakt der Völker und Kontakt der Sprachen. Nyelvtudományi Közlemények 83: 449–452.

35. Kaarina Karttunen: Nyelvtudományi Közleményekyslangin sanakirja. Nyelvtudományi Közlemények 83: 460–461.

36. Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band IV. Beiträge zur Sprachwissenschaft und Ethnographie. Nyelvtudományi Közlemények 83: 463–466.

37. Christoph Gläser und János Pusztay (Hrsg.), Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Magyar Nyelv 77: 352–358. [≈ 38]

38. Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Ural-Altaische Jahrbücher Neue Folge 1: 273–285. [≈ 37]

39. Н. И. Терешкин: Словаь восточнохантыйских диалектов. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31: 342–347.

1982

40. О. Б. Ткаченко: Сравнительно-историческая фразеология славянских и финно-угорских языков. Magyar Nyelv 78: 240–243.

1983

41. Zur Ostjakologie und Uralistik (Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II, Band IV). Finnisch-ugrische Forschungen 45: 248–254.

42. Gyula Ortutay – Gábor Bereczki – János Gulya (szerk.): Congressus Quartus Internationalis Fennougristarum. Pars III. Nyelvtudományi Közlemények 85: 190–193.

43. Suomen kielen etymologinen sanakirja. VII. Sanahakemisto. Magyar Nyelv 79: 484–486.

1985

44. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars II. Pars III. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 35: 179–180

1988

45. Zur Geschichte der Finnougristik in Finnland (Mikko Korhonen, Finno Ugrian Language Studies in Finland 1828–1918). Finnisch-ugrische Forschungen 48: 303–308.

1989

46. Rédei Károly: Zu den indogermanisch-uralischen Sprachkontakten. Nyelvtudományi Közlemények 90: 173–178.

1991

47. Ist das Rätsel gelöst? (Ulla Maija Kulonen: The Passive in Ob Ugrian.) Finnisch-ugrische Forschungen 50: 176–187.

1993

48. Jadranka Gvozdanović (ed.), Indo-European Numerals. Trends in Linguistics, Studies and Monographs 57. Studies in Language 17: 474–486.

1994

49. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. In: Ago Künnap (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. Tartu – Groningen. 1994. 197–203. [≈ 50]

50. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kratylos 39: 168–173. [≈ 49]

1997

51. Marácz László: Magyar fordulat. Szemle Közép-Európa felett. Magyar Tudomány 97: 241–243. — Gergely Andrással közösen.

52. Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Linguistica Uralica 33: 151–155.

53. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kratylos 42: 153–158.

2000

54. Pusztay János „Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung (Beispiel: das Urali-sche)”. Nyelvtudományi Közlemények 97: 297–330.

2002

55. Dicky Gilbers – John Nerbonne – Jost Schaeken (eds), Languages in Contact. Studies in Slavic and General Linguistics 28. Amsterdam – Atlanta GA, Rodopi. 2000. Incontri Linguistici 25: 224–225.

2002–2003

56. Riese, Timothy: Historische Nominalderivation des Wogulischen. (Studia Uralica 10.) Wiesbaden: Harrassowitz 2001. 168 S. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 26–27: 191–195.

2004

57. Vékony Gábor, Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Magyar Nyelv 100: 486–489.

2006

58. Jean Perrot, Études de linguistique Finno-Ougrienne (»Collections publiée par la Société de Linguistique de Paris LXXXVII«), Leuven – Paris, Peters, 2005, XVI + 286 S. Incontri Linguistici 29: 240–241.

2007

59. Angela Marcantonio: A történeti nyelvészet és a magyar nyelv eredete (Angela Marcantonio válogatott tanulmányai). Finnugor Világ 12/1: 22–27.

60. Hendrik Boeschoten – Lars Johanson, Turkic languages in Contact. Incontri Linguistici 30: 236–238.

2008

61. Hartmut Katz, Kleine Schriften, hgg. von Peter-Arnold Mumm, Gerson Klumpp und Dieter Strehle (= „Münchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft, Band 5”), Bremen, Hempen, 2007, pp. x + 498. Incontri Linguistici 31: 229–230.

2009

62. A. P. Yudakin: Comparative Grammar of the Finno-Ugric Languages (An Essay). Nyelvtudományi Közlemények 106: 366 –373.

2014

63. Mark Newbrook (with Jane Curtain and Alan Libert): Strange Linguistics. Nyelvtudományi Közlemények 110: 383–391.


EGYEBEK

1981

1. Erste Hilfe für einen Nachhelfer. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31: 313–314.

2. Magyar őstörténet – finnugor nyelvtudomány (Széljegyzetek László Gyula könyvéhez). Élet és Irodalom 25/21 (1981. május 23.): 5. o.

1984

3. Mit üzent nekünk Körösi Csoma Sándor? Magyar nemzet 1984. június 2. 14. o.

4. „Roma locuta, causa finita”?! (Eine Erwiederung an G. G.) Ural-Altaische Jahrbücher, Neue Folge 4: 225–231.

1987–1988

5. Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Akadémiai Kiadó – Otto Harrassowitz, Budapest – Wiesbaden. XLVIII + 906 S. — A szerzői kollektiva tagja.

1989

6. Rätsel. In: Wolfgang Steinitz, Texte aus dem Nachlaß. Ostjakologische Arbeiten. Band III. Budapest – Berlin – Den Haag. 577–635.

1992

7. Károly Rédei 60 Jahre alt. In: Deréky Pál – Riese, Timothy – Sz. Bakró-Nagy Marianne – Hajdú Péter (Hrsg./szerk.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3./Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest. 11–16. [= 8]

8. Rédei Károly 60 éves. In: Deréky Pál – Riese, Timothy – Sz. Bakró-Nagy Marianne – Hajdú Péter (Hrsg./szerk.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3./Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest. 17–21. [= 7]

9. 25 Jahre Finnougristik an der Universität Groningen. In: Honti László – Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Jastrzębska, Jolanta – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi, Amsterdam – Atlanta, GA. 9–15.

1993

10. Erkki Esaias Itkonen (1913. április 26. – 1992. május 28.). Magyar Nyelv 89: 112–114.

1994

11. Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Hongaars–Nederlands–Fins & Nederlands–Hongaars–Fins. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2 + 16 + 16 o.

12. Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Fins–Nederlands–Hongaars & Nederlands–Fins–Hongaars. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2 + 15 + 16 o.

1995

13. Finnugrisztikai oktatás a Groningeni Állami Egyetemen. Hungarológia 7: 251–254.

14. Hongaars. NRC Handelsblad – Boeken, 2. oldal, Rotterdam 1995. február 3.

1996

15. Vorschläge an das Internationale Organisationskomitee für die Finnougristenkongresse. Linguistica Uralica 32: 77–78.

1997

16. Lakó György tudományos pályafutása. Magyar Nyelv 93: 1–7.

1998

17. Gábor Bereczki ist 70 Jahre alt. Linguistica Uralica 34: 140–143.

18. Számvetés (az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének jubileuma alkalmából). In: Domokos Péter – Csepregi Márta (szerk.), 125 éves a budapesti Finnugor Tanszék. Jubileumi kötet. Urálisztikai Tanulmányok 9. Budapes. 16–20.

1999

19. Szubjektív-objektív szavak Rédei Károlyról. In: Rédei Károly. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 62. Budapest. 23–28.

2000

20. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett. Finnugor Világ 5/4: 5–9. [≈ 21]

2001

21. Lakó György 1908–1996. In: Glatz Ferenc (szerk.), Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 1999–2000. Budapest. 1–15. [≈ 20]

22. Köszöntjük a jubiláló Keresztes Lászlót! In: Maticsák Sándor – Zaicz Gábor – Lahdelma, Tuomo (szerk.), Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia 8. Debrecen – Jyväskylä. 9–12.

23. Grammatici certant, avagy főszerkesztői bevezetés a „Magyar Grammatika” értékeléséhez. Nyelvtudományi Közlemények 98: 263–264.

24. Tudománytörténeti visszapillantás és ami mögötte van. Nyelvtudományi Közlemények 98: 305–315. — Rédei Károllyal közösen.

2002

25. Köszöntjük Rédei Károlyt. Finnugor Világ 7/3: 12–15.

26. Hajdú Péter (1923–2002). Magyar Tudomány 47: 1676–1677.

2003

27. Folyóiratunk jubileuma. Nyelvtudományi Közlemények 100: 9–11.

2004

28. Jubilál a Nyelvtudományi Közlemények. Magyar Nyelv 100: 203–206.

29. A magyar nyelv rokonsága és a médiumok. In: Csepregi Márta – Várady Eszter (szerk.), Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikő 60. születésnapjára. Urálisztikai Tanulmányok 14. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest. 89–99.

2005

30. Lektori vélemény Szabó István Mihály „Magyar őstörténettudomány: kritikai ambíciók szaktudományi alapismeretek nélkül. Válasz Simon Zsoltnak is” című írásáról. Magyar Tudomány 166: 1609–1611.

31. Kiss Lajos emlékülés. Nyelvtudományi Közlemények 102: 215.

2008

32. Bereczki Gábor 80 éves. Magyar Nyelv 104: 250–252.

33. Bereczki Gábort köszöntjük. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.), Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 19. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Alapítvány, Budapest. 5–7.

34. Rédei Károly 1932–2008. Finnugor Világ 13/3: 17–19.

35. Búcsú Rédei Károlytól. (1932. IV. 11. – 2008. VIIII. 17.). Magyar Nyelv 104: 507–509.

36. Nachruf auf den „Berufsetymologen”. In memoriam Károly Rédei. Linguistica Uralica 45: 73–75.

2009

37. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 106: 279.

2010

38. Bevezetés. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 7–12.

39. Előszó a második kiadáshoz. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. 7.

40. Bevezetés. In: Honti László – Csúcs Sándor – Keresztes László (szerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 9–14.

2010–2011

41. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 107: 235.

2011

42. Megnyitó. Magyar Terminológia 4/2: 135–136. [= 43]

43. Opening speech. Magyar Terminológia 4/2: 136–137. [= 42]

2012

44. Bereczki Gábor (1928–2012). Magyar Nyelv 108: 113–114.

45. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 108: 393.

2013

46. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 109: 393.

47. A finnugrista Kálmán Béla. Nyelvtudományi Közlemények 109: 376–384.

48. Főszerkesztői bevezető. Nyelvtudományi Közlemények 109: 407.

49. Kálmán Béla centenáriuma. Finnugor Világ 18/1: 7–9.

50. [A hetvenéves Kiss Jenő köszöntése.] Magyar Nyelv 109: 2–3.

51. István Futaky 1926–2013. Linguistica Uralica 49: 158–159.

52. A finnugrista Kálmán Béla. Folia Uralica Debreceniensia 20: 376–384.

53. A történeti-összehasonlító nyelvtudományról. Élet és Tudomány 68/50: 1584–1586.

2014

54. Nyelvész, kutató. In: Bíró Bernadett – Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor – Szuncova Ekatyerina (szerk.), Kozmács Értelmező Szótár. Írások a hatvan esztendős Kozmács István tiszteletére. [Szeged.] CD. 217–222.

55. Honti László köszöntő szavai. In: Juhász Dezső (szerk.), Válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból I. ELTE BTK, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 24–26.

56. Elnöki zárszó – Nyelvtörténet szekció. In: Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna (szerk.), Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MTA Bölcsészettudományi Központ, Budapest. 219–222.

2015

57. Quo vadis, schola hungarica? Tények vagy blöffök képezik-e a tananyagot? Magyar Tudomány 176: 202–209.


(CSAK) AZ INTERNETEN KÖZZÉTETT MUNKÁK

2004

1. Uráli birtokos szerkezetek. http://www.mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/000302.pdf.1-21.

2011

2. http://mta.hu/data/cikk/11/72/71/cikk_117271/Honti_szekfoglalo__2011.pdf

2012

3. Fodor István (1920–2012). http://mta.hu/i_osztaly_hirei/elhunyt-fodor-istvan-nyelvesz-129608/

2013

4. Kálmán Béla, a finnugrista. http://mta.hu/cikkek/?node_id=23331

SZERKESZTŐI TEVÉKENYSÉG

1. Nyelvtudományi Közlemények (Budapest) 1975–1984: technikai szerkesztő, 1985–1990: szerkesztő, 1991–1998: szerkesztőbizottsági tag, 1998–: főszerkesztő.

2. Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn. Budapest 1975. — Gulya Jánossal közösen.

3. Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Budapest 1984. — Hajdú Péterrel közösen.

4. Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi Amsterdam – Atlanta, GA 1992. — Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Jolanta Jastrzębskával és Osmo Nikkilävel közösen.

5. Officina Hungarica (Budapest) 1993 – szerkesztőbizottsági tag.

6. The Baltic Languages and Cultures in Interaction. Proceedings NOMES–Conference 19 & 20 May, 1994. Groningen 1995 (= Tijdschrift voor Skandinavistiek. Jaargang 16, nummer 2. Groningen 1995) — J. J. van Baakkal, A. H. Huussennel és A. M. van der Hoevennel közösen.

7. Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21.–23. Novem-ber 1996. Maastricht 1997. — Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Paul van Lindével és Osmo Nikkilävel közösen.

8. Magyar Nyelv (Budapest) 2004– szerkesztőbizottsági tag.

9. A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. — Csúcs Sándorral és Keresztes Lászlóval közösen.

10. A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. — Csúcs Sándorral és Keresztes Lászlóval közösen.