Művészettörténet mesterképzés hazánkban kevés helyen folyik, a Károli történelmet ír azzal, hogy az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem után itt is lesz mester szintű művészettörténet képzés. Ez azért is jelentős, mert a református kultúra művészettörténeti vonatkozásai máig kiaknázatlanok. A 2017 szeptemberében induló művészettörténet MA-képzésről Egyetemünk oktatóját, a Széchenyi- és Munkácsy-díjas Dr. Keserü Katalin professor emeritus művészettörténészt kérdeztük.
Mit gondol Tanárnő, miért csak a fővárosban létezik művészettörténet-képzés?
Ahogy az irodalomtörténész képzés esetében, úgy a művészettörténetnél is adattárak és könyvek sokasága szükséges a kutatásokhoz, de ezek legnagyobb része Budapesten található. A 20. században voltak próbálkozások a képzésindításra vidéki nagyvárosokban, pl. Debrecenben, de épp emiatt nem sikerültek. A magyar kultúra intézményrendszere alapvetően fővároscentrikus, Budapesten a nagy múzeumi könyvtárak és adattárak (Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria) mellett ott van a műemlékvédelmi intézmény is, amelyek óriási anyagot biztosítanak a művészettörténész számára. Ezzel azonban a „vidékkutatás” hátrányos helyzetbe került, pedig a vidék hihetetlenül gazdag művészetben, forrásanyagban egyaránt. Ma már az internet sokat segít a könyvtárazásban, és kutatóközpontokat vidéken is ki lehet alakítani.
Milyen tevékenységet folytat egy művészettörténész?
A művészet egyidős az emberiséggel, valahol ott kezdődött, amikor maga az ember megjelent. Kultúránként, vallásokként és a történelemmel együtt változónak tűnik, de lényege szerint ugyanaz: olyan többletet tartalmaz, amely másként nem tapasztalható meg. Egy művészettörténész ennek és az egyén vagy társadalom iránta való igényének titkait is keresi, de főként a múlt művészeti korszakainak, ezek változásainak és a változások okainak a megismerését és feltárását végzi. Egy ilyen szakember nemcsak múzeumokban, gyűjtemények mellett dolgozhat, hanem műemlékvédelmi és építési hivataloknál, kulturális intézményeknél és szervezeteknél, magán- vagy közösségi kezdeményezéseknél végezhet munkát. Segíthet, javasolhat, és ha tanárként is végez, tanításra is lehetőség nyílik vagy a művészettörténet mesterképzés után kutatóvá válhat.
Milyen fókuszpontok lesznek a Károli mesterképzésében?
A BA szint elvégzése után a hallgatók olyan képzésben részesülnek majd, amely felkészíti őket nemcsak a gyakorlati és tudományos feladatok elvégzésére, de önálló javaslatok kidolgozására is. A „start up”-ok korában ez nélkülözhetetlen. Az MA egyébként – a művészet történetisége mellett – speciális területekbe avat be: a műemlékvédelembe és a muzeológiába. Azért javasoltuk ezt a két ágat, mert mind a fővárosi, mind a vidéki református gyűjtemények feldolgozásában, rendszerezésében hiányt látunk, azaz nincs elegendő szakember, akik ezeket a kulturális kincseket megfelelően adnák át a közösségeknek, a közönségnek. Különleges, párjukat ritkító műtárgyak vannak szűk helyekre összezsúfolva. Most, hogy a reformáció 500. jubileumára készülünk, ezen a helyzeten jó lenne változtatni. Az embereknek tudatában kell lenniük múltunk és jelenünk értékeivel, akárhol is laknak.
Miben lesz más Egyetemünk mesterképzése a másik két egyeteméhez képest?
A Károlin az a fantasztikus lehetőség, hogy a Szabadbölcsészeti Intézet, melyhez a Művészettörténet BA tartozik, alapvetően vallásközpontú – ebbe minden nagy világvallás és a törzsi kultúrák is beletartoznak. Ez a beágyazottság rendkívül fontos. Túl ezen, az Egyetemen tanulható sok-sok nyelv, továbbá néhány sajátos, csak nálunk létező tantárgy (például: színháztudomány), amelyek még érezhetőbben egyedivé teszik a károlis művészettörténet interdiszciplináris, művészettudományos képzését.
Kik jelentkezhetnek erre a szakra?
Az idén júliustól érvényes előírás szerint: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjait, a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti alapképzési szakjait elvégezve lehet jelentkezni MA-képzésre. Nappali formában indítjuk majd el a szakot és előzetesen 15–20 fő jelentkezését várjuk a 2017/2018-as tanévre. Azoknak a nyelvileg is jól felkészült és szervezni szerető hallgatóknak ajánljuk ezt a képzést, akik az országot fel akarják fedezni nemcsak saját maguk, hanem a világ számára is. A református kultúra pontosan egy ilyen felfedezésre váró terület.
Kik tanítanak majd a szakon?
Hadd emeljem ki Dr. Jékely Zsombort, aki a középkor és a reneszánsz művészetek szakavatott ismerője, a Yale Egyetemen doktorált, emellett jelenleg az Iparművészeti Múzeum igazgatóhelyettese. Ugyanígy kiemelendő Mészáros Flóra, aki nemrég szerezte meg doktori címét a Sorbonne-on, a 20. századi művészetek kutatójaként vagy Faludy Juditot, aki a Szabadbölcsészeti Intézeten belül a BA művészettörténet specializáció kigondolója, vezetője. Sikerült megnyernünk továbbá óraadónak Entz Géza művészettörténészt, a műemlékvédelmi intézmény korábbi igazgatóját, és Haris Andreát, aki a barokk kor specialistája, valamint Mester Éva Ferenczy-díjas iparművészt és restaurátort. Ezek az előadók a történeti Magyarországot tekintik fókuszpontnak, mind-mind kiváló szakemberek.
