Szolgáltatói szemléletről (nem csak) jogászoknak
Dr. Makra Lászlóval, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Jogi és Igazgatási Osztályának osztályvezetőjével a jogász karrierről, a jogászok számára nyitott tanulási lehetőségekről, ezek fontosságáról és a károlis évekhez fűződő emlékekről beszélgettem.
Halász Dóra Vera: Jogásznak tanult, majd tanulmányai végeztével a szakmájában helyezkedett el, és jelenleg is jogászként dolgozik. Szereti a munkáját, és sikeres is benne. Mi segítette az útja során?
Makra László: Szüleim mindketten egyetemet végeztek. Otthon természetes volt, és elvárásként is megfogalmazódott, hogy tanuljak tovább, azt viszont, hogy pontosan merre menjek – még ha voltak is javaslatok –, nem határozták meg. A reál tárgyak sosem tartoztak az érdeklődési körömbe, nem is remekeltem belőlük, így adta magát a humán vonal és a jogi kar. Engem egyértelműen a szülői iránymutatás segített ebbe az irányba.
Jelenlegi munkakörömben legalább annyira jelentős szerepet játszik a saját szemléletem és ennek „átragasztása” a kollégáimra, mint a mindennapi munkához szükséges jogszabályismeret. Úgy gondolom, hogy a stratégiai döntéseket a jogszerűségen túl minden esetben a kívánt cél folyamatos szem előtt tartásával kell meghozni. Sok esetben nem elég a jogi szempontok figyelembe vétele, az optimális megoldás elérése csak komplex gondolkodásmóddal érhető el.
Nyitottnak kell lenni minden új információra, mert az aprónak tűnő tényezőkről gyakran kiderül, hogy valójában rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Egy-egy jó döntés önmagában kevés a sikerhez, de egy folyamatos proaktív szemlélettel el lehet jutni odáig, hogy az ember túlnyomóan jó döntéseket hozzon, ami pedig idővel az élet minden területére kihat.
Ezek a megoldások megalapozhatják a sikert, jelentse ez akár a kollégáimmal együtt végzett mindennapi munkát, vagy éppen egy nagyobb volumenű ügy eredményes lezárását.
Halász Dóra Vera: Konkrétan mit jelent ez az Ön munkája vonatkozásában?
Makra László: 2010 óta dolgozom a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-nél, ahol abban az évben a társaság korábbi működéséhez képest egy teljes szemléletváltás történt. Felülvizsgáltuk az összes előnytelen szerződést, ezek jelentős részét megszüntettük. Új partnerekkel kötöttünk megállapodásokat, szabályokat alkottunk a korábban teljesen rendezetlen ügymenetekre vonatkozóan, és rengeteg ember komoly munkájával nyereségessé tettük az addig súlyosan veszteséges céget. Én csak egy porszem vagyok a társaság ma már több, mint ezer munkavállalója között, itt mindenki a saját maga szakterületén teljesített munkájával tett és tesz hozzá ma is a cég sikeréhez.
A sikeres folyamathoz ebben az esetben is sokkal több kellett és kell a jogi tudásnál. Egyenlő mértékben szükséges a munkához, a munkatársakhoz, a partnerekhez való pozitív hozzáállás és az ezekhez társuló céltudatosság és kreativitás.
Rengeteg új beruházásunk van. A nagyközönség szélesebb körét érintő fejlesztésünk például a fürdőkhöz kapcsolódóan a Paskál vagy a Palatinus Fürdők sikeres felújítása, bővítése, a jelenleg is zajló Csillaghegyi Fürdő bővítése, illetve a jövő év elején kezdődő Pesterzsébeti Fürdő rekonstrukciója. Kisebb beruházásaink elsősorban a szolgáltatások minőségének emelését szolgálják. A cég nettó árbevétele 2010. óta több, mint a duplájára nőtt. Az adózott eredményünk előző évben túllépte a 3 milliárd forintot, az idei pedig várhatóan ezt is meghaladja majd.
A fotó szerzői jogvédelem alatt áll.
Palatinus Fürdő
Halász Dóra Vera: Mi motiválja önt ebben a céltudatos előremenetelben a mindennapi munkája során?
Makra László: Motivál a vállalat fejlesztéseinek támogatása, a gyümölcsöző együttműködési lehetőségek kiaknázása. A napi munkafolyamatok során pedig a kreatív megoldások megkeresése és az elsőre lehetetlennek tűnő feladatok megoldása, ami leginkább előre visz. Mindezek hátterében természetesen a fő mozgatórugó, hogy a cégem számára a lehető legnagyobb profit termelését segítsem elő.
Én úgy végzem a munkámat, mintha a saját magam vállalkozását menedzselném. Ez a szemlélet nagyban befolyásolja az elvégzett munka minőségét és a teljesítményt.
Halász Dóra Vera: Melyik konkrét jogi procedúrát emelné ki, ami az önök cégére jellemző és más vállalatoknál dolgozó jogászok számára is fontos lehet?
Makra László: A jogi osztályon sokat foglalkozunk munkajoggal, ami az ezer főt is meghaladó alkalmazotti létszám esetén már elkerülhetetlen. Az osztályon az egyik kollégánk rendelkezik munkajogi szakjogász végzettséggel is, az ő szaktudását közvetve mindannyian kamatoztatjuk. A munkavállalók kötelezettségeit és jogait illetően mindenki számára jól érthető és betartható szabályzataink vannak, probléma esetén személyesen is meghallgatjuk a kollégákat, és a szükséges döntésekre az összes körülmény figyelembe vételével teszünk javaslatot az illetékes vezetőnek. Ennek is köszönhető, hogy bár 2010 óta számos munkajogi esetben működtünk közre a cégnél, pereink száma elenyésző. A társaság támogatja a munkavállalók továbbképzését, szakmai előmenetelét. Egy ilyen koherens munkajogi rendszer felépítése az alapoktól igen nagy kihívás volt, és jelenlegi fenntartása és folyamatos fejlesztése is folyamatos figyelmet és naprakész tudást igényel.
Azt gondolom minden nagyobb vállalatnak, szervezetnek nagy hangsúlyt kell fektetnie erre a területre, időt, energiát, tudást kellene áldoznia rá.
Halász Dóra Vera: Ön szerint az egyetemi tanulmányok ideje alatt milyen lehetőségeik vannak a hallgatóknak a jogi karrierjük megalapozására, és milyen szakmai gyakorlatok segítik legjobban a további sikereket?
Makra László: A legfontosabb a választásnál, hogy a frissen végzett vagy utolsó éves jogászhallgató próbáljon már első körben olyan helyet találni, ahol gyakornoki ideje során vagy pályakezdőként a legtöbbet tudja tanulni, és hogy az a konkrét személy, aki mellett dolgozni fog, minél több tudást, információt akarjon átadni. Amennyiben lehetősége van rá, keresse meg azt a pozíciót, ahol nem monoton részfeladatokat végez, hanem akár egy kisebb ügyet is önállóan rábíznak. Ez kihívás, felelősség, ugyanakkor a legjobb lehetőség a fejlődésre.
A kötelező gyakornoki időszakot számos helyen lehet eltölteni: többek között bíróságon, ügyészségen, közjegyzőnél, cégnél vagy ügyvédi irodában. Én pártolom, hogy gyakornokként ügyvédi irodában helyezkedjenek el a hallgatók, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy hosszabb távon milyen irányba szeretne orientálódni valaki. Az ügyvédi irodák széleskörű jogi tevékenységet végeznek, így ez kezdetnek arra is megoldás lehet, ha a hallgató tanulmányainak utolsó évében még nem döntötte el, melyik szakirány érdekli a legjobban.
Halász Dóra Vera: Mi az, amit a legfontosabbnak tart a kezdő jogász munkájával kapcsolatosan, amire feltétlenül felhívná a pályakezdők figyelmét?
Makra László: A saját munkáért vállalt teljes körű felelősség sajnos nem minden esetben jellemző sem a pályakezdőknél, sem később. Erre mindenképpen felhívnám a figyelmet. Nem nagy dolgokról beszélek. Egy szerződés átnézése is felelősségteljes munka, ami ott kezdődik, hogy megnézzük, léteznek-e a szerződő felek, és helyesen vannak-e megjelenítve. Minden részletre ügyelünk, utánanézünk azoknak az információknak, amikre szükség van, és igyekszünk a legjobb tudásunk szerint elvégezni a ránk bízott feladatot.
Sokszor tudatosítanunk kell magunkban, hogy ezekre a dolgokra akkor is oda kell figyelni, ha a főnökünk éppen nem hívja fel rá a figyelmet, vagy ritkábban ellenőrzi a munkát.
Bárhová is megy valaki dolgozni, ne az legyen a legfontosabb, hogy valahogy kipipálja a feladatot, hanem hogy alaposan, átgondoltan végezze a munkáját, és egy kicsit képzelje önmagát az ügyfél vagy a vezetője helyébe, gondolja át, mi az, amit elvárnak tőle.
A jogi területen végzett munka alapvetően egy szolgáltatói pozíciót takar, ahol az ügyfél megvásárolja az általunk nyújtott szolgáltatást. Érdemes lenne például ezt a szolgáltatói jelleget már az egyetemen is jobban hangsúlyozni.
Halász Dóra Vera: Mondana még pár szót erről a szolgáltatás jellegről, hogyan képzeljük ezt el egy cég esetében?
Makra László: Nálunk is, mint a legtöbb nagy cégnél vannak olyan szervezeti egységek, amelyek alapvetően szolgáltatásokat nyújtanak a vállalaton belül. Mi a jogi osztály keretein belül például szolgáltatást nyújtunk a vezérigazgatónak, az üzemeltetési igazgatóságnak és egyéb osztályoknak. A marketing osztály például szolgáltat a sajtó felé, az ügyfélszolgálat a vendégek irányába, mi pedig adott esetben a marketing osztály felé. Ebben a láncolatban mindenki felelős az általa nyújtott szolgáltatás minőségéért.
Egy ügyvédi iroda vagy egy jogtanácsos például alapesetben jogi szolgáltatást nyújt, ugyanakkor ezen túlmenően az ügyfélnek, munkahelyi vezetőnek egy személyes, bizalmi kapcsolatra is szüksége van.
Lehet azt mondani, hogy csak egy szerződésről beszélgetnek az emberek, de ha az a szerződés hatással van a cég mindennapi működésére vagy a stratégiai fejlődésére is, akkor ennél sokkal többről van szó. Átfogóan érdemes kezelni ezeket az ügyeket, ami azt jelenti, hogy az ügyfelekkel – vagy társaságon belül az illetékes kollégákkal – nem csak a szerződésről, hanem a kapcsolódó stratégiai szempontokról is beszélgetni kell. A jó döntést megfelelően elő kell készíteni, és fontos, hogy a döntéshozót a lehető legteljesebben tájékoztassuk az összes releváns információról.
Halász Dóra Vera: Mit gondol a mesterséges intelligencia jogi területen való hasznosításáról? Pozitív vagy fenyegető, ami a jogi munkát és emberi erőforrásigényt illeti?
Makra László: A mesterséges intelligencia nagy segítség lehet például egy adott sémára készült jogi irathalmaz áttekintésében, és alkalmas ezekből bizonyos meghatározott információk kiszűrésére. Nem tartom ugyanakkor valós kockázatnak a személyes kapcsolatokon alapuló jogi munka rovására való elterjedését. Emberi kapcsolatokat, üzleti tárgyalásokat szerződéssé képezni mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközökkel szerintem nem lehet. Egy üzleti tárgyaláson jelentősége van a szóban éppen el nem hangzó dolgoknak vagy adott esetben a metakommunikációnak is, aminek figyelembe vételéhez hús-vér emberekre van szükség. Attól tehát egyáltalán nem félek, hogy a mesterséges intelligencia a személyes kapcsolatok szerepét átvenné vagy a jelentőségét csökkentené.
Halász Dóra Vera: Mi a helyzet a társadalmi felelősségvállalással? Hogyan tud ön, és hogyan lehet jogászként ehhez a fontos területhez hozzájárulni?
Makra László: Egy nagyobb vállalat esetében ez ma már valóban megkerülhetetlen terület. Cégünk is folyamatosan bővíti CSR tevékenységét. Van sport egyesület vagy kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő gyermekek támogatására irányuló együttműködésünk és a kulturális szférát pártoló projektünk is. Kisebb volumenű gyűjtéseket is szoktunk szervezni, ezek jellemzően egyéni kezdeményezésekre indulnak. A konkrét vállalásokon túl igyekszünk növelni a felelősségvállalási kedvet, és nyitni ez irányba a munkavállalókkal való kommunikációban is.
Halász Dóra Vera: A károlis egyetemi évekről mi maradt meg önben legerősebben?
Makra László: A barátságaimban régebben is és ma is leginkább az általános iskolai osztályom, évfolyamom volt a meghatározó. Mai napig tartjuk a kapcsolatot az osztálytársak mintegy felével. A gimnáziumban szélesítettem ezt a spektrumot. Az egyetemi évek alatt már ezekre építkeztem, kevesebb mély barátságra tettem szert, de van egy baráti kör, akikkel nagyon jóban vagyunk. Az én meglátásom szerint akkoriban a közösségformálásra nem fektetett jelentős hangsúlyt az egyetem. Lehet, hogy ez ma már másképpen van.
Az oktatás szintjén élesen elválasztódnak számomra az anyagot szárazon leadó előadók és azok a tanárok, akik a saját témájukat érdekessé téve adták át szakmai tudásukat. Szívesen megemlítek néhány nevet is. A mai napig emlékszem például Máthé Gábor tanár úr szavaira, aki az utolsó nekünk tartott előadását azzal zárta, hogy: „Ha egy személyes jó tanácsot elfogadnak tőlem, útravalóul azt mondanám: Legyenek jóban mindenkivel”. Szintén Máthé Gábor tanár úrra volt jellemző, hogy a saját életéből is megosztott történeteket, amivel magát a tananyagot is személyessé, befogadhatóbbá tette. Papp László büntetőjog tanárunk is sokat anekdotázott, ezzel személyessé és emlékezetessé téve az óráit.
A személyes momentumok, példák, számomra sokkal tanulhatóbbá tették az anyagot is, és a tanárokat is közelebb hozták a hallgatókhoz. Egy rideg, távolságtartó vagy épp diktáló oktatóhoz akkor sem szívesen mentünk oda óra után, ha egyébként a szavak szintjén elmondta, hogy természetesen nyugodtan keressük meg a kérdéseinkkel.
Az ilyen oktatók személye kevésbé hagyott mély nyomokat. Ezek a különbségek oktató és oktató között a hallgatók érdeklődési körére is hatással vannak. Nagyon fontosnak tartom a jó és lelkes tanárok jelenlétét az egyetemen nem csak hangulati, hanem tanulási szempontból is.
Halász Dóra Vera: Végül pedig, van olyan téma, amit fontosnak tart a saját szakterületéhez kapcsolódóan és a KRE tréninghét keretén belül szívesen megosztana a hallgatókkal?
Makra László: Igen. Én ezt a nem is feltétlenül csak jogászokat érintő témát, a korábban említett szolgáltatási jelleg fontosságát hangsúlyozva próbálnám a hallgatók látókörét szélesíteni, és abban irányt mutatni, hogy miként lehet ezt a szempontot érvényesíteni a munkában.
2017. november 8.
