KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
Küldetésnyilatkozat
A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében: "Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való" (Hós. 4,6), egész nemzetünk javát és üdvét tekintve döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról; arról, hogy az 1855-ben alapított, és 1990-ben az Országgyűlés által egyetemi rangú intézményként megerősített Budapesti Református Teológiai Akadémia az újonnan alakult Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként, az 1839-ben alapított, 1990-ben újraindított Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola pedig az Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karaként működik tovább. Ezt az elhatározást a Magyar Köztársaság Kormánya támogatta, és 1993. szeptember 21-én az Országgyűlés 1993. október 1-jei hatállyal jóváhagyta (1993: LXXXV. tv.).
Az így államilag is elismert Károli Gáspár Református Egyetem a nagy múltú református kollégiumok: Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár és a többiek hagyományait folytatva, a lelkészképzés mellett az iskolai oktatás érdekében megindította az egyetemi szintű tanár-és tudósképzést az Egyetem alapításával egyidejűleg létesített Bölcsészettudományi Karon, mindenekelőtt az egyház kebelébe visszatért református középiskolák lelki, szellemi szükségleteinek legteljesebb figyelembevételével.
1995-ben Kecskeméten megkezdte működését a Közös Jogászképzés, együttműködésben a szegedi József Attila Tudományegyetemmel (ma: Szegedi Tudományegyetemmel). Az 1831-ben alakult Kecskeméti Jogakadémia jogutóda: a budapesti Állam-és Jogtudományi Kar alapítására 1998-ban került sor.
Az Egyetem célja az egyetemes keresztyén erkölcsi és szellemi értékeket a bibliai Ige szellemében öntudatosan vállaló ifjúság nevelése, korszerűen művelt, jó szakemberek képzése a határon inneni és túli magyarság számára a nemzet érdekében.
