Magyar Nemzeti Bank Kiválósági ösztöndíj

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank együttműködése keretében, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pályázatot hirdet.

teszt_LWP

Rólunk

A working paper műfaja jó lehetőséget biztosít arra, hogy a még vállaltan nem teljesen kész munkák szélesebb körben elérhetővé váljanak. Ezzel egyrészt gyorsabban juthatnak el a kutatási (rész)eredmények a szakértői és szélesebb közönséghez, másrészt a közzététel a végleges tanulmány ismertségét (és az arra kapott hivatkozások számát) is növelheti, végül a megjelenés egyfajta védettséget is jelent, és bizonyítékot, hogy a később publikálandó szövegben szereplő gondolatokat a working paper közzétételekor a szerző már megfogalmazta.

 

 

Virág Csaba: Észrevételek Vadász Viktor „Krízis a bírósági igazgatásban?” című írásához
2018/17

A szerző „Krízis a bírósági igazgatásban?” című tanulmányában a 2011. évi bírósági igazgatási modell megújítása folytán létrejött alkotmányos és sarkalatos törvényben (2011. évi CLXI. törvény: Bszi.) rögzített rendelkezéseket vizsgálja és adja azok pontszerű kritikáját. Tanulmányában kérdésként veti fel, hogy krízisben van-e abírósági igazgatás, azonban az igenlő választ kiindulási alapvetésként kezeli. A mű deklarált vitaindító jellege okán fontos, hogy alapvető felvetéseit tényszerű, érzelmektől és mű egyes részeiben megjelenő személyeskedéstől mentes szakmai diskurzus mentén gondoljuk át.

Dokumentum letöltése (LINK)

Szilágyi Emese: A kommunikációs alapjogok általános értelmezése és alkalmazása a rendes bírósági és az alkotmánybírósági gyakorlatban – a bírói kezdeményezések és az alkotmányjogi panaszos ügyek tapasztalatai
- 2018/16

Az írás abból a hipotézisből indul ki, hogy a véleménynyilvánítási szabadság alkotmánybírósági értelmezése jelentős orientáló szereppel bír a rendes bírósági gyakorlatban. Az írás elsődleges fókuszát az új alkotmánybírósági törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz jelenti, azonban a kutatás módszertanából adódóan nem kizárólagosan panaszeljárásban született alkotmánybírósági határozatokat dolgoz fel.

Dokumentum letöltése (LINK)

Kukorelli István – Milánkovich András – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Népszavazási jogorvoslatok – a modellváltás tapasztalatai
- 2018/15

Kiinduló feltevésünk az, hogy a népszavazásokkal kapcsolatban a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése eljárási tekintetben számottevő változást eredményezett, a hatás mégsem olyan mértékű, mint az egész jogrendszerre vetítve. Bár a teljes alkotmányos struktúrára nézve a valódi alkotmányjogi panasz következményei rendkívüliek, a népszavazási jogorvoslatok esetében ezt a hatást mérsékeltebbnek látjuk. A jogorvoslat eljárásrendjének átalakításával párhuzamosan a népszavazási ügyekben egyre inkább pragmatikus érveléseket tapasztalunk, melyek következtében egyre nehezebb olyan kérdést megfogalmazni, amely jó eséllyel hitelesítésre kerül – ráadásul gyakran nem kiszámíthatóak azok a standardok, melyek alapján az NVB, illetve a jogorvoslati fórumok határoznak népszavazási kérdésekben. A következőkben ezen állítások igazolására törekszünk a modellváltás általános tapasztalatainak felvázolásán keresztül, majd meghatározott problémacsoportok kapcsán az egyes konkrét ügyek elemzésével.

Dokumentum letöltése (LINK)

Simon István: Az Alaptörvény hatása az adójogra, különös tekintettel a magánszemélyek adózásában bekövetkezett változásokra
- 2018/14

Az elmúlt években számos kritika érte az új magyar pénzügyi alkotmányjog – az Alaptörvény és az ennek nyomán elfogadott pénzügyi tárgyú sarkalatos törvények – rendelkezéseit, különösen a magánszemélyek jövedelemadóztatásában bekövetkezett változásokat. A magyarországi legális (adóbevallásban szereplő) munkajövedelmek európai összehasonlításban alacsonyak – és különösen azok voltak 2010-ben –, ugyanakkor magas az adórövidítés (adóelkerülés, adókijátszás) szintje. Ezért a legális munkajövedelemből élők a változások előtt aránytalanul nagy adóterhet viseltek. A személyi jövedelemadó mellett a fogyasztási adókat is figyelembe kell venni. Amint a – tanulmányban szereplő – NAV bevallott bruttó bér (összevont adóalap) statisztikából kiderül, a nemzetgazdasági átlagbér nettó összege a létminimum másfélszerese, a harmadik „leggazdagabb” réteg (ami megfelel az egyetemi tanári fizetésnek) nettó jövedelme pedig a létminimumérték háromszorosa volt. Egy ilyen jövedelemszerkezetű országban korlátozottak a progresszív jövedelemadóztatás lehetőségei és az igazságos közteherviselésről szóló vita nagyon szűk keretek között zajlott: a legális munkajövedelmek adóztatásáról szólt. Pl. egy olyan országban, ahol 2010-ben az emberek 70 százaléka olyan háztartásban élt, amelynek nem volt megtakarítása, nehezen indokolható a munkajövedelmek és a kamatjövedelmek adóterhelésének eltérése. Az eltartottak száma meghatározza a jövedelemfelhasználás lehetőségeit, az életlehetőségeket, ezért az említett jövedelmi viszonyok között több mint indokolt volt a családi adókedvezmény bevezetése. Mindez nem azt jelenti, hogy a magyar adórendszer igazságos, pusztán azt, hogy a beavatkozások iránya pozitív volt és a legális munkajövedelemből élő úgynevezett alkalmazotti középosztály terheit – különösen a nagycsaládosokét – érezhetően könnyítette. 

Dokumentum letöltése (LINK)

 

 

A Közigazgatási Jogi Tanszék tudományos diákköri ülése

A Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tanszéke mellett működő tudományos diákkör 2017. december 04-én tartotta soron következő ülését. Vendégünk Dr. Gulyás Gergely, a FIDESZ országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője volt.

XII. Jogász Doktorandusz konferencia

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara minden évben megrendezi a doktorandusz konferenciát, amelyen egyrészt az Állam- és Jogtudományi doktori Iskola hallgatói, másrészt azok a PhD hallgatók vesznek részt, akik más doktori iskolák doktorandáiként, vagy doktoranduszaiként elfogadják a meghívást. Az idei, immár tizenkettedik konferenciára rekord számú résztvevő érkezett. A közel félszáz előadót december 2-án az Állam- és Jogtudományi doktori Iskola megbízott vezetője Miskolczi Bodnár Péter köszöntette. A konferenciát Dr habil Homicskó Árpád Olivér dékán-helyettes nyitotta meg.  Az előadások hét szekcióban zajlottak. Az „Államtudományok” szekció - Dr. Farkas György, a „Bűnügyi tudományok” szekciót Prof. Dr. Domokos Andrea, a „Civilisztika I.” szekciót – Dr. Uttó György nyugalmazott kúriai tanácselnök, a „Civilisztika II. szekciót Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter, a „Munkajog és szociális jog” szekciót Dr. habil Homicskó Árpád Olivér, a „Jogtörténet és Jogelmélet” szekciót Dr. habil Tóth J. Zoltán vezette. Idén is külön szekciót szerveztek az angol nyelven tartott előadások számára, amely szekció munkáját Dr. habil Szuchy Róbert dékán-helyettes irányította. A szekcióvezetők kiemelték az elhangzott előadások pozitívumait, tanácsokkal segítették az előadókat és moderálták az előadásokat követő vitát.

A közigazgatási jogvédelem hazai múltja, hivatásrendi és aktuális dogmatikai kérdései c. konferencia

„A közigazgatási jogvédelem hazai múltja, hivatásrendi és aktuális dogmatikai kérdései” címmel, két szekcióban tartott konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2017. december 15-én.

Rendkívüli Jogász Dékáni Kollégium az ÁJK-n

2016. december 15-én a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar szervezésében megtartott rendkívüli Dékáni Kollégiumi ülés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, és a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karainak vezetői áttekintették az ügyvédi törvény készülő módosításának a kötelező ügyvédi továbbképzésre és a jogi karok lehetséges szerepére vonatkozó álláspontjait.

Jogászképzés színvonalának emelését célzó programok

Az Igazságügyi Miniszter által összehívott tanácskozás a „Jogászképzés színvonalának emelését célzó programok” keretében.

A magyar társadalombiztosítási és szociális ellátások rendszere

Megjelent a L’Harmattan gondozásában Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér Nemzetközi és Tudományos Dékánhelyettes monográfiája „A magyar társadalombiztosítási és szociális ellátások rendszere” címmel.

Diplomaosztó ünnepély az Állam- és Jogtudományi Karon

Az új munka törvénykönyve dilemmái - 5 év távlatából

2016. december 13-án megrendezésre került „Az új munka törvénykönyve dilemmái – 5 év távlatából” c. konferencia, amelyet Karunk és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közösen szervezett.

Következő események


Összes esemény

nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Youtube