Osztatlan jogász képzés (MA)

Szakképzettség: okleveles jogász

Képzési terület: jogi

A képzési idő félévekben: 10 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
  -a szak orientációja: kiemelten elmélet-igényes (70-80 százalék)
  -a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
  -a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

A mesterképzési szak képzési célja:
A képzés célja jogász képzettségű szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, az állam működésének, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteikre és jogászi műveltségükre tekintettel alkalmasak az állami és magánszférában jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Részt tudnak venni a nemzetközi- és különösen az európai térben a gazdasági, társadalmi, államközi és civil szféra problémáinak megoldásában és szervezésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A mesterképzés szakmai jellemzői:
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek: 70-110 kredit, amelyből

- általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek (jogászi etika, jogi információtechnológia és adatbáziskezelés, valamint sajátos idegen szaknyelvi ismeretek) 25-40 kredit;

- jogelmélet és jogtörténet (propedeutikai, jog- és állambölcseleti, jogszociológiai, magyar és egyetemes állam- és jogtörténeti, római jogi) 50-70 kredit;

-jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek [ágazati állam- és jogtudományok főbb területei: magánjog (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog), államtudomány, közjog (alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog), büntetőjog, valamint nemzetközi és európai jog, nemzetközi magánjog, a környezetjog, szakterületi eljárásjog, összehasonlító jog] 115-150 kredit;

- az alapvető szakmai ismeretekhez kapcsolódó választható ismeretkörök (jogintézmények és működésük, a jogászi érvelés és a joggyakorlat, a jogintézmények gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális környezete és kapcsolatrendszerének elemzése, a jog alkalmazása és jogalkotás) 35-50 kredit.

Idegennyelvi követelmény:
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat a képzés tantervben meghatározott, a jogalkalmazói és jogalkotói készség kialakítását elősegítő legalább kétszer három hetes vagy hat hetes egybefüggő igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat.

További információ:
KRE ÁJK Tanulmányi Osztály 1042 Budapest, Viola u. 2-4.
Telefon: +36 1 370 8601/149-es mellék
E-mail: felveteli@kre.hu

JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK - OSZTATLAN KÉPZÉS
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

1. A mesterképzési szak megnevezése: jogász (Law)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles jogász
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jurist
Az oklevél doktori cím (dr. jur.) használatára jogosít.
3. Képzési terület: jogi
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
a szak orientációja: kiemelten elmélet-igényes (70-80 százalék)
a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380
7. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jogász képzettségű szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, az állam működésének, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteikre és jogászi műveltségükre tekintettel alkalmasak az állami és magánszférában jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Részt tudnak venni a nemzetközi- és különösen az európai térben a gazdasági, társadalmi, államközi és civil szféra problémáinak megoldásában és szervezésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
7.1.Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A jogász
a) tudása
Ismeri és érti a jogász szakmához kötött, az államra és a jogrendszerre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket, a jogintézmények elvi hátterét és gyakorlati működési módjait.
Ismeri a tudományos munkához, kutatáshoz szükséges problémamegoldó módszereket.
Ismeri a társadalomtudományok fogalmi készletének, elméletének, módszerének alapelemeit.
Ismeri a jogra és államra vonatkozó elméleti megközelítéseket, az állami irányítás jogi hátterét és működésének elveit.
Ismeri a történeti fejlődés logikáját, annak jelentőségét.
Ismeri a globális és hazai társadalmi, gazdasági, politikai, jogi folyamatok alapjellemezőit.
Történeti összefüggéseiben is ismeri az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét valamint intézményeit.
Ismeri az általános, valamint a jogász szakmák etikai normáit.
Felismeri az etikai dilemmákat és az új morális kihívásokat.
Ismeri az állam- és a jogrendszer alapjellemzőit és ezek alapján eligazodik a különböző jogfogalmak, paradigmák között.
Ismeri a hazai, az európai és nemzetközi jog legfontosabb tételes jogi szabályait, a meghatározó alkotmánybírósági, bírósági döntéseket.
Ismeri a jogrendszer tagolására vonatkozó főbb nézeteket, a jogértelmezési módszereket, ide értve a különböző (köz- és magánjogi, általános és speciális) jogterületek együttes alkalmazásának, rendszerszerű értelmezésének a módszereit is.
Ismeri a különböző jogágak főbb jogforrásait, speciális szabályozási és működési logikáit, a szakjogi terminológiákat.
Ismeri a speciális jogterületek sajátosságait.
Ismeri a jogesetmegoldás módszereit, az eset feltárásának, az érvek rendezésének gyakorlatát.
Ismeri az egyes jogászi hivatások alapvető szakmai sajátosságait.
Rendelkezik iratkezelési, szerkesztési ismeretekkel, a jogi, jogászi írás sajátos elemeivel, a jogi dokumentumok szerkesztésének szabályaival és technikáival.
Ismeri a szervezet, a szervezeti kultúra, szervezeti munka alapjellemzőit.
b) képességei
Képes értékelő viszony kialakítására a jogra és államra vonatkozó nézetekkel, elméletekkel kapcsolatban és képes ezek jogi és társadalmi relevanciájának felismerésére.
Képes idegen nyelvű szakmai szöveg értelmezésére, feldolgozására.
Képes idegen nyelvű és az informatika legújabb eszközeit is alkalmazó kommunikációra.
Biztosan kezeli a szakjogi terminológiákat.
Képes a jogi elvek és értékek széles körű alkalmazására a törzsanyagon kívül is.
Képes a társadalmi problémák megértésére, új jelenségek feldolgozására, kritikus gondolkodásra.
Képes tudományos művek feldolgozására, értelmezésére, továbbgondolására és használatára. Alkalmas a tudományos megközelítés, fogalmi készletek befogadására és használatára.
Rendelkezik tudományos, közéleti, szakmai íráskészséggel.
Képes az érvek tiszta, logikus felépítésére és használatára.
Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, értelmezésére és vélemény kialakítására.
Érzékeli a környezeti (jogi, intézményi, gazdasági, politikai, társadalmi) változásokat és adaptív módon viszonyul ezekhez.
Képes a társadalmi és jogi problémákat felismerni és hajlandó azok megoldásait keresni.
Képes jogi, társadalmi kérdésekben saját vélemény kifejtésére, mások véleményének elfogadására, képes az érvek logikus, világos kifejtésére, közvetítésére, a meggyőzési eszközök használatára.
Képes a jogrendszer, a jogi módszerek történeti és elméleti alapjainak és használatának kritikus szemléletére.
Érzékelni képes a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmákat és képes azok elemzésére, szintetizálására.
Képes a szakmai munka, döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére.
Alkalmas a jogszabályok lényeglátó, módszeres és kreatív értelmezésére a jogállami értékek keretei között.
Képes megalapozott döntések meghozatalára, világos motiváció és indoklás mellett.
Képes az állami és magánszervezetek irányításában való közreműködésre.
Képes az önkormányzási, önigazgatási, közhasznúsági és magánigazgatási viszonyok közötti eligazodásra.
Képes a jog alkotásával, értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos politikai, társadalmi, gazdasági, történeti, pszichológiai jelenségek észlelésére, értelmezésére.
Képes a jogági szabályozások logikáinak önálló és kritikus használatára.
Képes a jogtudományok területén az ismeretek rendszerezett megértésére, elsajátítására, alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a változó tételes jog önálló megismerésére és értelmezésére, a megszerzett szakmai tapasztalat alapján új problémák, új jelenségek feldolgozására.
Képes a jogi konfliktusok jelentőségének felmérésére, a különböző jogi megoldások megtalálására, a következmények számbavételére, alternatívák mérlegelésére.
Képes az általános ismeretek, fogalmi készletek kreatív alkalmazására az új területeken.
Képes felismerni a hagyományos jogágakon túli szabályozási területeket, az új kihívásokat, azonosítja a problémákat.
Képes a jogi terminológia világos és szakszerű használatára és bonyolult jogi kérdések érthető megfogalmazására.
Képes a jog forrásainak tudatos és biztos használatára, a jogászi módszerek lehetőségeinek és korlátainak felismerésére.
Képes nagyobb mennyiségű és bonyolultságú joganyag feldolgozására, szelektálására, a lényeg kiemelésére és összefoglalására. Felismeri a jogilag releváns információkat.
Jártas az információtechnológiai kérdésekben, képes az adatbázisok, online rendszerek használatára.
Képes szakmai feladatok csoportmunkában való végzésére.
Képes egy szakmai közösség munkájának irányítására.
c) attitűdje
Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre. Kész folytonos önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére.
Hajlandó önművelésre, önfejlesztésre, tudásának magasabb szintre emelésére. Igénye van széles körű műveltség megszerzésére.
Igénye van a szaktudományos megközelítések értelmezésére.
Érzékeny a szakmai, társadalmi problémákra.
Hajlandó nem jogi szempontrendszerek bevonására, alkalmazására.
Nyitott az új jogi területek befogadására, megoldások keresésére ismeretlen problémákra.
Tiszteli Magyarország alkotmányos rendjét, a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
Kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel.
Elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket, és keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez.
Nyíltan vállalja és képviseli a jogászi szakmához kötődő jogállami és demokratikus értékeket és a közjó szolgálatát.
Nyitott a szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel.
Elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata mellett.
Elkötelezett a jogászi munka egészét átható értékek, azok kialakítása, terjesztése mellett.
Elkötelezett a jogsegély, a pro bono jogászi munka, közérdekű kötelezettségvállalás és a civil aktivitásban való részvétel mellett.
Nyitott a mediációra, konfliktusban álló felek közötti közvetítésre.
Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
Elkötelezett a közérdek és a közérdekű jogászi munka iránt.
Nyitott a nemzetközi környezetben való együttműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan és önállóan törekszik az önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a jogászi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
Szakmai és közügyekben kezdeményező szerepet vállal, hajlandó azokért személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra.
Reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra.
Értékelkötelezett módon használja az érdekérvényesítés eszközeit.
Önállóan, pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során.
Vállalja az önálló kezdeményezéseket a jogrendszer befolyásolására és ezekkel kapcsolatban vállalja a felelősséget.
Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Elfogadja a szakmai együttműködés kereteit, a rá háruló szerepeket és funkciókat, a közös munkából származó felelősséget.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek: 70–110 kredit, amelyből
általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek (jogászi etika, jogi információtechnológia és adatbáziskezelés, valamint sajátos idegen szaknyelvi ismeretek) 25-40 kredit;
jogelmélet és jogtörténet (propedeutikai, jog- és állambölcseleti, jogszociológiai, magyar és egyetemes állam- és jogtörténeti, római jogi) 50-70 kredit;
jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek [ágazati állam- és jogtudományok főbb területei: magánjog (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog), államtudomány, közjog (alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog), büntetőjog, valamint nemzetközi és európai jog, nemzetközi magánjog, a környezetjog, szakterületi eljárásjog, összehasonlító jog] 115-150 kredit;
az alapvető szakmai ismeretekhez kapcsolódó választható ismeretkörök (jogintézmények és működésük, a jogászi érvelés és a joggyakorlat, a jogintézmények gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális környezete és kapcsolatrendszerének elemzése, a jog alkalmazása és jogalkotás) 35-50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervben meghatározott, a jogalkalmazói és jogalkotói készség kialakítását elősegítő legalább kétszer három hetes vagy hat hetes egybefüggő igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat.

Következő események


nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Youtube