A Károli Gáspár Református Egyetem Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely keretében zajló A cigányság helyzete Magyarországon 50 év múlva című kutatás résztvevői egyetértenek abban, hogy a különféle kisebbségek – legyen szó akár a határon túli magyarságról, akár a hazai cigányságról – megmaradásának és belső megújulásának egyik lényeges előfeltétele, hogy maga a közösség „érdekelt” legyen ebben – azaz legyenek olyan érvei, céljai és értékei, melyek egy pozitív önkép keretei között a teljes közösség és az egyén szintjén is hajtóerőként funkcionálnak.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar nyílt napot tart 2023. január 24-én 10:00 órakor.

A Magyar Nemzeti Bank 2021. január 25-én immáron nyolcadik alkalommal rendezi meg zászlóshajó szakmai eseményét, a Lámfalussy konferenciát. A járványhelyzetre való tekintettel az évente visszatérő nemzetközi rendezvény - története során első alkalommal - idén digitális formában valósul meg.

2021. január 21-23. között rendhagyó módon, online formában rendezik meg az ország legnagyobb oktatási szakkiállítását, ahol a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ a középiskolás diákok, a mesterképzést kereső hallgatók, illetve a szülők, pedagógusok, intézményvezetők.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank együttműködése keretében, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pályázatot hirdet.

Rólunk

Virág Csaba: Észrevételek Vadász Viktor „Krízis a bírósági igazgatásban?” című írásához
-  2018/17

A szerző „Krízis a bírósági igazgatásban?” című tanulmányában a 2011. évi bírósági igazgatási modell megújítása folytán létrejött alkotmányos és sarkalatos törvényben (2011. évi CLXI. törvény: Bszi.) rögzített rendelkezéseket vizsgálja és adja azok pontszerű kritikáját. Tanulmányában kérdésként veti fel, hogy krízisben van-e abírósági igazgatás, azonban az igenlő választ kiindulási alapvetésként kezeli. A mű deklarált vitaindító jellege okán fontos, hogy alapvető felvetéseit tényszerű, érzelmektől és mű egyes részeiben megjelenő személyeskedéstől mentes szakmai diskurzus mentén gondoljuk át.

Szilágyi Emese: A kommunikációs alapjogok általános értelmezése és alkalmazása a rendes bírósági és az alkotmánybírósági gyakorlatban – a bírói kezdeményezések és az alkotmányjogi panaszos ügyek tapasztalatai
- 2018/16

Az írás abból a hipotézisből indul ki, hogy a véleménynyilvánítási szabadság alkotmánybírósági értelmezése jelentős orientáló szereppel bír a rendes bírósági gyakorlatban. Az írás elsődleges fókuszát az új alkotmánybírósági törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz jelenti, azonban a kutatás módszertanából adódóan nem kizárólagosan panaszeljárásban született alkotmánybírósági határozatokat dolgoz fel.

Kukorelli István – Milánkovich András – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Népszavazási jogorvoslatok – a modellváltás tapasztalatai
- 2018/15

Kiinduló feltevésünk az, hogy a népszavazásokkal kapcsolatban a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése eljárási tekintetben számottevő változást eredményezett, a hatás mégsem olyan mértékű, mint az egész jogrendszerre vetítve. Bár a teljes alkotmányos struktúrára nézve a valódi alkotmányjogi panasz következményei rendkívüliek, a népszavazási jogorvoslatok esetében ezt a hatást mérsékeltebbnek látjuk. A jogorvoslat eljárásrendjének átalakításával párhuzamosan a népszavazási ügyekben egyre inkább pragmatikus érveléseket tapasztalunk, melyek következtében egyre nehezebb olyan kérdést megfogalmazni, amely jó eséllyel hitelesítésre kerül – ráadásul gyakran nem kiszámíthatóak azok a standardok, melyek alapján az NVB, illetve a jogorvoslati fórumok határoznak népszavazási kérdésekben. A következőkben ezen állítások igazolására törekszünk a modellváltás általános tapasztalatainak felvázolásán keresztül, majd meghatározott problémacsoportok kapcsán az egyes konkrét ügyek elemzésével.

Simon István: Az Alaptörvény hatása az adójogra, különös tekintettel a magánszemélyek adózásában bekövetkezett változásokra
- 2018/14

Az elmúlt években számos kritika érte az új magyar pénzügyi alkotmányjog – az Alaptörvény és az ennek nyomán elfogadott pénzügyi tárgyú sarkalatos törvények – rendelkezéseit, különösen a magánszemélyek jövedelemadóztatásában bekövetkezett változásokat. A magyarországi legális (adóbevallásban szereplő) munkajövedelmek európai összehasonlításban alacsonyak – és különösen azok voltak 2010-ben –, ugyanakkor magas az adórövidítés (adóelkerülés, adókijátszás) szintje. Ezért a legális munkajövedelemből élők a változások előtt aránytalanul nagy adóterhet viseltek. A személyi jövedelemadó mellett a fogyasztási adókat is figyelembe kell venni. Amint a – tanulmányban szereplő – NAV bevallott bruttó bér (összevont adóalap) statisztikából kiderül, a nemzetgazdasági átlagbér nettó összege a létminimum másfélszerese, a harmadik „leggazdagabb” réteg (ami megfelel az egyetemi tanári fizetésnek) nettó jövedelme pedig a létminimumérték háromszorosa volt. Egy ilyen jövedelemszerkezetű országban korlátozottak a progresszív jövedelemadóztatás lehetőségei és az igazságos közteherviselésről szóló vita nagyon szűk keretek között zajlott: a legális munkajövedelmek adóztatásáról szólt. Pl. egy olyan országban, ahol 2010-ben az emberek 70 százaléka olyan háztartásban élt, amelynek nem volt megtakarítása, nehezen indokolható a munkajövedelmek és a kamatjövedelmek adóterhelésének eltérése. Az eltartottak száma meghatározza a jövedelemfelhasználás lehetőségeit, az életlehetőségeket, ezért az említett jövedelmi viszonyok között több mint indokolt volt a családi adókedvezmény bevezetése. Mindez nem azt jelenti, hogy a magyar adórendszer igazságos, pusztán azt, hogy a beavatkozások iránya pozitív volt és a legális munkajövedelemből élő úgynevezett alkalmazotti középosztály terheit – különösen a nagycsaládosokét – érezhetően könnyítette. 

A Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tanszéke mellett működő tudományos diákkör 2017. december 04-én tartotta soron következő ülését. Vendégünk Dr. Gulyás Gergely, a FIDESZ országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője volt.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara minden évben megrendezi a doktorandusz konferenciát, amelyen egyrészt az Állam- és Jogtudományi doktori Iskola hallgatói, másrészt azok a PhD hallgatók vesznek részt, akik más doktori iskolák doktorandáiként, vagy doktoranduszaiként elfogadják a meghívást. Az idei, immár tizenkettedik konferenciára rekord számú résztvevő érkezett. A közel félszáz előadót december 2-án az Állam- és Jogtudományi doktori Iskola megbízott vezetője Miskolczi Bodnár Péter köszöntette. A konferenciát Dr habil Homicskó Árpád Olivér dékán-helyettes nyitotta meg.  Az előadások hét szekcióban zajlottak. Az „Államtudományok” szekció - Dr. Farkas György, a „Bűnügyi tudományok” szekciót Prof. Dr. Domokos Andrea, a „Civilisztika I.” szekciót – Dr. Uttó György nyugalmazott kúriai tanácselnök, a „Civilisztika II. szekciót Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter, a „Munkajog és szociális jog” szekciót Dr. habil Homicskó Árpád Olivér, a „Jogtörténet és Jogelmélet” szekciót Dr. habil Tóth J. Zoltán vezette. Idén is külön szekciót szerveztek az angol nyelven tartott előadások számára, amely szekció munkáját Dr. habil Szuchy Róbert dékán-helyettes irányította. A szekcióvezetők kiemelték az elhangzott előadások pozitívumait, tanácsokkal segítették az előadókat és moderálták az előadásokat követő vitát.

„A közigazgatási jogvédelem hazai múltja, hivatásrendi és aktuális dogmatikai kérdései” címmel, két szekcióban tartott konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2017. december 15-én.

2016. december 15-én a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar szervezésében megtartott rendkívüli Dékáni Kollégiumi ülés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, és a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karainak vezetői áttekintették az ügyvédi törvény készülő módosításának a kötelező ügyvédi továbbképzésre és a jogi karok lehetséges szerepére vonatkozó álláspontjait.