„A technológiai fejlődés hatása a jogászi hivatásrendekre”

„A technológiai fejlődés hatása a jogászi hivatásrendekre”

Beszámoló az Infokommunikációs Jogi Tanszék TDK üléséről

Az Infokommunikációs Jogi Tanszék 2017. február 14-én megtartotta a tavaszi félév első Tudományos Diákköri ülését. Az esemény a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) Dísztermében került megrendezésre. A technológiai fejlődés hatása a jogászi hivatásrendekre című kerekasztal beszélgetésen a hivatásrendek kiváló képviselői vettek részt, az ügyvédséget a házigazda Réti László a BÜK elnöke mellett Réczicza István a Dentons magyarországi irodavezető partnere képviselte, a bírói kart Kovács András, a Kúria tanácselnök bírája, egyetemi docens (ELTE-ÁJK), míg a közjegyzők hangját Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke szólaltatta meg. A beszélgetést a Tanszék vezetője, Tóth András egyetemi docens vezette.

Az elsőként megszólaló Kovács András a bíróságok szemszögéből megállapította, hogy a technológiai fejlődés a jogászság, így a bírák számára is sok lehetőséget, ám egyúttal több felelősséget is keletkeztett. A bonyolult jogszabályi környezet felidézésével kapcsolatban elmondta, hogy az abban való eligazodás manapság már elképzelhetetlen lenne a digitális jogalkalmazói környezet nélkül. A Kúria tagja hangsúlyozta, hogy a bíróságok még nagyrészt a technológiai újítások bevezetése előtt állnak, amelynek számos jogon kívüli, külső oka ismert.

Parti Tamás figyelmeztetett arra, hogy a technológia hatására, a többek között a jogászi működés szolgálatába (is) állított digitális eszközök, alkalmazások, „robotok” annak ellenére, hogy divat azokat mesterséges intelligenciának nevezni, nem azok, csupán az emberi intellektus által, meghatározott célfeladatra létrehozott okos eszközök. A közjegyző úgy vélte, hogy amennyiben mesterséges intelligenciának minősítjük ezeket a szolgáltatásokat, azzal az emberi szellem rangját degradáljuk. Parti Tamás miután hitet tett az emberi intellektus semmivel sem helyettesíthető voltáról, kifejtette, hogy amíg a jogi szabályozásban lesz paradoxon, addig a jogalkalmazási folyamat nem lesz algoritmizálható. S ez egy nagyon jó esély a jövő jogász nemzedékei számára. Parti Tamás is úgy vélte, hogy az új technológiai lehetőségek megkönnyíthetik a jogászi munkát, hozzátette, hogy ennek előnyeit a hivatásrendek közül talán a közjegyzők tudták eddig legeredményesebben kihasználni.

Tóth András rövid prezentációjában kiemelte, hogy már Magyarországon is van olyan közigazgatási eljárás, amelynek során teljes egészében automatizált a tényállás feltárás és a döntéshozatal (VÉDA). Ezen túl olyan online jogi szolgáltatásokat mutatott be, amelyek célja az ügyvédi jogi szolgáltatások korszerűsítése. Például a Ross nevű program képes arra, hogy az egyszerű, hétköznapi nyelven feltett kérdésekre jogilag megalapozott, szakszerű válaszokat adjon. Ezt követően kérdezte meg Tanszékvezető Úr az ügyvédség kerekasztalban jelenlévő képviselőit, hogyan ítélik meg a hivatásrend jövője szempontjából az új technológiák térhódítását: veszélyt vagy lehetőséget látnak?

Réczicza István a Dentons irodavezető partnere leszögezte, hogy más hivatások, szakmák képviselőihez képest a jogászság általában, és így az ügyvédség sem igazán volt képes (lehet, hogy szándéka sem volt komoly) az információs technológia és társadalom által kínált új feltételekhez munkájukban adoptálódni. Felidézte, hogy a kilencvenes évek elején azért volt egy ügyvédnek nagy lehetőség nemzetközi irodához csatlakozni, mert ott olyan információs tőke került felhalmozásra (könyvtárak, irattárak és a humán intellektus révén), amellyel egy kisebb iroda nem rendelkezhetett. A digitális, online elérhető jogi adatbázisok megteremtésével elsőre úgy tűnhet, hogy az azokat finanszírozó nagy nemzetközi irodák saját maguk versenytársait teremtették meg, és tették közkinccsé a korábban csak számukra elérhető előnyt. Réczicza István úgy látja, hogy a legtöbb program olyan funkcióval rendelkezik, ami a tömegmunkát, a különösebb megfontolást igénylő, jogászi szaktudást nem vagy géppel kiváltható módon igénylő tevékenységet tudja kiváltani. Korábban a nagy irodák egyes elemző munkákat, a dokumentumok első megvizsgálását sok esetben „outsourcing”-olták. Napjainkban ez annyiban változott, hogy ezt a tevékenységet nem Indiában végzik el, hanem egy számítógép hajtja végre, ami olcsóbb és gyorsabb munkavégzést eredményez. A jövendő ügyvédjelöltek munkájának egy részét végezhetik el ezek a programok, amelyek egy negatívuma, hogy így nem fognak annyi ügyet látni a kezdő jogászok…

Réti László egyetértett Réczicza István megállapításaival, de a házigazda jogán az ügyvédi kamara nevében is megfogalmazta gondolatait. Hangsúlyozta, hogy az ügyvédségnek bele kell törődnie, hogy nem az ügyfél van értük, hanem ők az ügyfélért. A kamarai elnök szólt a kamara lehetőségeinek szűkösségéről, az önszabályozási esélyekről, és arról, hogy az ügyvédség nem ragaszkodhat önös érdekből olyan tevékenységekhez, amelyeket gépek nála olcsóbban, vagy anyagi ráfordítás nélkül elvégezhetnek. A BÜK elnöke egyetértett Réczicza Istvánnal abban, hogy az automatizált munkafolyamatok hatékonyabb ügyvédi munkavégzést eredményezhetnek, mind az idő, mind a költségek vonatkozásában, és ez az ügyfél érdeke. Ha az ügyvéd valamely tevékenységi köre, feladata nem lesz más, mint dézsma, vagyis szakmailag nem, csupán az ügyvédek bevétele szempontjából lesz indokolható fenntartása (jelenleg különböző indokkal 84 eljárás kötött jogi képviselethez), akkor a polgár, joggal várhatja el az államtól, hogy a közbizalmat más módon biztosítsa.

A rendezvényen a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói mellett a jogászi hivatásrendek jeles képviselői is megjelentek.

(A képeket a PanPress Kft. biztosította)

Budapest, 2017. február 14.